A rendszerváltás óta a régészek munkájának köszönhetően folyamatosan bővül déli irányba a BTM Aquincumi Múzeum romkertje, az ország legnagyobb tematikus régészeti parkja. Bővült is volna tovább az ezredforduló idején: a Záhony utca és Szentendrei út sarkán álló épület alatt – amelyben több lakás és egy palacsintázó található – egy római fogadó romjai találhatók, de a ház bérlőivel nem sikerült megegyezni, így a romok továbbra is a föld alatt pihennek. A múzeumlátogatók így e két utca felől, a parkolón keresztül közelíthetik meg a múzeumot. De az élet ettől még nem állt meg. 2007 szeptemberében új múzeumépületet avattak a műemléki transzformátorházban – a régi neoklasszicista múzeumépület azóta zárva tart és várja megújulását –, 2011 nyarára római játszótérrel, rekonstruált római lakóházzal, kaputorony-modellel, virtuális élménytérrel és új parkolóval bővült a múzeum, 2018-ban pedig védőépületet kapott a régészeti parkban a Symphorus mithraeum – a világon kevés ehhez hasonló Mithrász-szentély található.
Az Aquincumi Múzeum romkertje azonban régóta nélkülözi az egységes külső keretet – a több mint ötvenéves fémkerítés, a repedezett járda nem méltó környezet. A BTM Aquincumi Múzeum ezért 2014-ben zártkörű, meghívásos ötletpályázatot hirdetett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőművészeti Doktori Iskolájának hallgatóinak. Az ötletpályázat célja az AQM régi múzeumépülete rendeltetésének újragondolása, a körülötte elhelyezkedő romterület rehabilitációja, a terület jellegéhez és hangulatához illeszkedő új látványelemek létrehozása, korszerű, látogatóbarát infrastruktúra kialakítása volt. Az együttgondolkodás eljutott a megvalósulásig: elindult az óbuda-aquincumi római limesszakasz örökségének komplex turisztikai célú hasznosítása című projekt kivitelezése, a BTM Aquincumi Múzeum és a III. kerületi önkormányzat együttműködésében, az Európai Unió 385,13 millió forintos, nem visszatérítendő támogatásával. Az egykori ötletpályázat 6. számú pályaművének egyik szerzője, Francsicsné Szántay Zsófia férjével, Francsics Lászlóval csütörtökön mutatta be a kiviteli terveket a múzeum igazgatójával, Láng Orsolya régész-muzeológussal.
A fejlesztés nagy része nem a múzeum belső területén, hanem közterületen valósul meg – derült ki a sajtótájékoztatón. A múzeumi épület előtti járdaszakasz gyülekezőtérré, az azt követő terület ligetté alakul, e kettő mintegy fél kilométeres látványsétány lesz, mintegy a múzeum kifordított vizualizációjaként. A Szentendrei út építése során az ókori város egy részét eldózerolták, a Szentendrei út pedig napi napi ötvenezer autó suhan el a park mellett – e helyzetet próbálják most ellensúlyozni az építészet eszközével, a gyalogosokat, bicikliseket a múzeumhoz közelebb hozni. Az új kerítés információs felületként is hívogatni fog, a 2000 négyzetméter járdafelület szélső sávja gyephézagos bazalt burkolatot kap, ami nemcsak porfogóként lesz jó, optikailag eltávolítja a járókelőket a Szentendrei út forgalmától, a járda közepén a szürke betonburkolat ókori római hangulatot fog idézni. A felvezető szakasz nagyméretű látványbetonelemeket kap, amelyek római császárok arcképeivel lesznek díszítve, a gyülekező tér és a múzeum jegypénztára között belső dromosz fog vezetni, itt a járdaburkolaton 40 méter hosszú tipografikus szakaszt kap, amelyen egy aquincumi sírvers lesz olvasható három nyelven: „Ingatag, omlatag és keserédes, röpke, törékeny, jaj, csalafinta az emberi élet, a vége homályos.” A Hello Wood csapata által készített óriási Hadrianus-fej a parkolóból méltóbb helyre, a jegypénztár szomszédságába kerül, kivilágítást is kap.
A jövőben nem kell elbizonytalanodni a látogatóknak, merre is van a bejárat: a Szentendrei út felől hatalmas bronzkapuépítményt kap a múzeum, majdnem pontosan oda kerül, ahol egykor az ókori városkapu állt. A kaput Aquincum térképe díszíti majd, a kapunál egy látványtérben pedig láthatók lesznek a római út egykori kövei. A tengelyen forgó bronzkapuszárny méretei idézik a római birodalom nagyságát, kinyitott állapotban cégérként fog kinyúlni a Szentendrei út felé.
Az Aquincumi Múzeum és régészeti park területén legutóbb 2010 és 2012 között történt ilyen jelentős infrastrukturális fejlesztés. A 333 millió forintból megvalósult Pannonia provincia program Közép-Európa legnagyobb interaktív régészeti látogatóközpontját hozta létre. A múzeumi fejlesztés a magyarországi limesszakasz – Ripa Pannonica – világörökségi jelölési dokumentációjának egyik fontos része volt – a tervek szerint egyébként az Aquincumi Múzeum lett volna a leendő kulturális világörökség turisztikai központja.
Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO Világörökség Bizottsága 2019 nyarán megtagadta az Ausztria, Magyarország, Németország és Szlovákia együttműködésében világörökségi címre jelölt Dunai Limes felvételét a világörökségi listára, miután a magyar kormány kivette a világörökségi nevezéssel érintett helyszínek sorából az óbudai Hajógyári-szigeten fekvő Hadrianus-kori helytartói palotának romjait, ami az Aquincumi Múzeumhoz tartozik. Múlt év júliusában az UNESCO felvette a világörökségi helyszínek listájára a dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákiai szakaszát, miután Magagyarország az utolsó pillanatban, 2021 júniusában kilépett a Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával közös pályázatából.
– Szerencsére a megnyert uniós pályázatot mindez nem érintette, ennek keretében tudjuk a fejlesztést megvalósítani – mondta el a Népszava kérdésére Láng Orsolya. – Azt egyelőre nem tudjuk felmérni, hosszú távon milyen hatásai van annak, hogy a magyarországi limesszakasz nem lett világörökségi helyszín. Nyilván szakmailag mindenképp hátrányosan érint bennünket, de hogy ez pályázati források csökkenésével jár-e, erre nincs rálátásunk.
Az Aquincumi Múzeum igazgatója lapunknak azt is elmondta, folyik a régi múzeumi épület rekonstrukciójának a tervezése is ugyanezzel a tervező csapattal, az engedélyes tervek már el is készültek az épületre. – Gigantikus feladatról van szó, úgy tervezzük az átalakítást, hogy érintetlenül hagyjuk a XIX. századi épületet, ahhoz olyan módon fogunk hozzáépíteni, hogy látványilag ne akadályozzon, de funkcionálisan meglegyen benne minden, amire szükség van. (A régi épület mindössze száz négyzetméter, a múzeum kinőtte.) A Szentendrei úti szakasz felújítását is tovább kell folytatni, és van még három utcánk: a Keled út, a Sujtás utca és a Záhony utcai frontja a területnek még átépítésre vár, ez jelenleg vázlatterv formájában létezik. Új keretet fogunk adni a múzeumnak – ígérte Láng Orsolya.