beszélgetés;klub;klubest;

A jó beszélgetések velünk maradnak: Társasági klub meghívásos alapon

Egy jó beszélgetés nagy tettekre késztetheti az embert, de szórakozásnak, agy- és lélektornának is kiváló. Vajon kivel, miről és hogyan beszélgessünk, ha nem a szokásos emberekkel, a szokásos témakörben, a szokásos szituá­ciókban szeretnénk ezt megtenni? A Kompánia Klubot épp azzal a közösségépítő céllal hozták létre, hogy legyen egy társasági kör, ahol idegen, de egymásra nyitott, jóindulatú emberek havonta egyszer egy izgalmas téma kapcsán gondolatokat cserélhetnek, akár vitázhatnak is egymással.

Mi volt az első találkozásom a szex-szel? Hogy hívom a nemi szervemet? És a páromét? – nehéz elképzelni olyan közeget, amelyben szorongás nélkül és őszintén lehet válaszolni ezekre a kérdésekre. Baráti társaságban és teljesen idegenek között másért, de egyaránt zavarbaejtő a szituáció, a Kompánia Klub eseményén viszont nem feszengett vagy idétlenkedett senki. Mind azért jöttünk, hogy őszintén beszélgessünk.   

Numizmatikától a hüggéig

A Kompánia társasági klub tagjai havonta egyszer gyűlnek össze, hogy egy előre meghatározott téma szakértőjének gondolatébresztő előadását meghallgassák, majd egy jót beszélgessenek, esetleg vitatkozzanak. Nem egy baráti társaság tagjai ők, hanem ismerősök, „középút a vadidegenek és a barátok között, olyanok, akiknek a véleményével nem szembesülsz a szokásos közegedben, de azért valamennyire szűrt társaság” – fogalmaz az alapító Sághy Krisztina, akinek hat évvel ezelőtt pont azért jutott eszébe egy ilyen klub létrehozása, hogy a családon és szűk baráti körön túl is megismerjen embereket és az ő véleményüket, gondolataikat. És hogy majd idős korában is legyen egy nagy társasága, akikkel jókat beszélgethet.

A korábban a Port.hu oldalt is vezető, sikeres kommunikációs szakember ekkor még nem tudta, hogy pusztán szerelemprojektként vagy profitot is termelő vállalkozásként viszi-e majd tovább a Kompániát, csak azt, hogy végre magának és nem másoknak szeretne építeni valamit, valami olyat ráadásul, amiben a közösségépítő, -szervező képessége, szándéka is hasznosulhat.

„Összehívtam tíz nagyon különböző embert a tágabb ismeretségemből, hogy legyenek velem együtt egy klub alapítói. Nyolcan maradtak és hozták be az ismerőseiket a körbe. A legelső alkalommal a Limnológiai Intézet vezetője tartott előadást – idézi fel Kriszta a kezdeteket. – Nekem már az fantasztikus élmény volt, hogy ezek az emberek elhitték, hogy működhet, amit kitaláltam. Nagyon jó élményeket szereztünk közösen és egymás által: volt orosz és perzsa estünk, elő­adást hallgattunk, majd beszélgettünk a numizmatikáról, a 3D-nyomtatás­ról, a hügge életérzésről és a slow school mozgalomról. Sokféle előadást meghallgathatsz a városban, jó esetben kérdezhetsz is, de általában ott a vége. Pedig a java ezután kezdődik, amikor a sokféle tudás összeadódik egy beszélgetésben.”

A meghívásos alapon bővülő klubnak különböző korú, végzettségű, érdeklődésű nők és férfiak a tagjai, „heterogén a társaság, de vannak kritériumai a bekerülésnek – mondja Kriszta. – Olyan emberek jöhetnek közénk, akik nyitottak a világra, jóindulatúak és csinálják a dolgukat, haladnak, akarnak valamit az élettől és vannak ügyeik. Meghallgatnak másokat és ők is szívesen megnyilvánulnak.”    

Nem raknak versenybe

A beszélgetésekben rejlő lehetőségeket aknázza ki és formálja közösségi élménnyé az a programsorozat is, amely kapcsán Kriszta és Végvári Imre elkezdték a közös munkát – pont akkortájt, amikor Kriszta kezdett belefáradni az estek megvalósításába. A Kriszta és Imre által szervezett TEDxConversations beszélgetéssorozat (a TED, azaz Technology, Entertainment, Design egy Amerikából indult, különleges konferenciasorozat, 18 perces gondolatébresztő és szórakoztató előadásokkal, a világ legkeresettebb és legizgalmasabb előadóitól – a szerk.) keretében egy időben 50-60 beszélgetés zajlott országszerte – több száz ember társalgott ugyanarról a témáról – például a férfi-női szerepekről napjainkban, vagy arról, hogy hogy lehetsz jó szülő a XXI. században – beszélgetésvezetők segítségével. Összesen több ezren beszélgettek egymással ezeken az eseményeken a program során.

„Mi magunk se tudtuk először, ezt hogy lehet megcsinálni, mi kell ahhoz, hogy igazán jó beszélgetések legyenek – mondja Végvári Imre marketingszakember, aki már több mint tíz éve szervez TED-eseményeket és készít fel előadókat. – Workshopokon osztották meg a beszélgetésvezetők a tapasztalataikat, amelyeket nagyon jól tudunk hasznosítani. Azóta kéthavonta összejövünk, megvitatjuk, hogy milyen módszerekkel lehet oldani a légkört, kezelni a túlságosan extrovertált vagy túlságosan introvertált résztvevőket. Hogy mitől érezheti úgy a végén mindenki, hogy ez egy jó beszélgetés volt.”

„Nagyon fontos például az indítókérdés – mutat rá Kriszta. – A mai napig sokat gondolkodunk rajta, többet is bekészítünk, mert az egész beszélgetést meghatározhatja. Olyannak kell lennie, amire bárki gyorsan tud válaszolni és nem rak versenybe. Ezért is lett a szex témájú esten az az első kérdés, hogy mi volt az első, szexualitással kapcsolatos élményed, és nem az, hogy mikor vesztetted el a szüzességed. Az elindíthatott volna egyfajta versengést a társaságban, így viszont kinyitotta a témát. Fontos, hogy mindenki megérkezzen az őszinteségbe, nyitottságba.”

És hogy egymásra hangolódjunk.

A nyitókérdésre adott válasz többeknek hasonló volt – valamiféle kéretlen felnőtt tartalomba botlottak –, de akadtak mulatságos és megrázó történetek is. Senki nem „passzolt”, pedig bárki megtehette volna.

És senki nem élt vissza a megnyilvánulás lehetőségével vagy minősített egy megszólalást, figyelem és elfogadás kísért minden „vallomást”. Mindez valószínűleg már annak a tudásnak az eredménye, amelyet Kriszta és Imre a beszélgetések lebonyolításában szereztek – ők vezették a beszélgetést, amely a meghívott szexológus kérésére ezúttal nem az előadást követte, a szakember ugyanis azt szerette volna, ha inkább kérdeznek tőle a résztvevők.

„Azért is mertünk bevállalni egy ilyen rázós témát, mert már tudjuk, mire vagyunk mi alkalmasak és mire a társaság – teszi hozzá Imre. – Beszélgetést vezetni olyan készség, mint például síelni, egyre inkább a részeddé válik, egyre inkább érzed, hogy kell történjenek a dolgok.”    

Online is működik

„Adta magát, hogy a cég is ennek a tudásnak a mentén fejlődjön, és a klub­eseményeken is hasznosítani tudjuk a tapasztalatokat, Imre két évvel ezelőtt mindkettőben a partnerem lett – mondja Kriszta. – Próbálkoztunk azzal, hogy jobb helyen, belépő mellett valósítsuk meg az esteket, de rájöttünk, hogy ezzel nem lehet pénzt keresni, viszont mindenképpen meg akartuk tartani, a szenvedélyünkké vált. Volt, hogy csak az est miatt utaztam haza Londonból, ahol dolgoztam.”

Elindult a klub növekedése, és átfogóbb témakörök is előjöttek, például a fenntarthatóság vagy a kiégés – olyan előadókat hívtak, akik egy-egy speciális szempontból kapcsolódnak a témához. A járvány legsúlyosabb időszakában az online térbe költöztek az események – ott produkálták a legnagyobb résztvevőszámot is: a kultúra jövőjéről szóló estre és Veiszer Alindára százhúsz ember volt kíváncsi. Hamarosan lesznek nyitott események is, amelyekhez bárki csatlakozhat.

A klubestekkel párhuzamosan a Kompánia mint cég is fejlődött, egyre több felkérést kaptak előadások, beszélgetések és a kettő kombinációjának megszervezésére. És hogy miért fizet valaki azért, hogy a beosztottjai beszélgessenek? „Attól, hogy emberek együtt dolgoznak, még nem ismerik egymást, egy nagyvállalatnál ez még inkább jellemző. Jó megtartó tényező egy cégnél, ha jobban ismered a munkatársaidat és ehhez tökéletes eszköz a valódi beszélgetés” – mutat rá Imre, aki mélyen hisz a jó előadások és beszélgetések erejében. Nem véletlen, hogy szabadidejében is azzal foglalkozik, amivel sok-sok éve munkaként.

„Az a feladatom, hogy hatékonyabbá tegyem a kommunikációt, ennek része, hogy segítek abban, hogy amit az emberek a világról gondolnak, azt hatékonyan el tudják juttatni a közönségüknek, akár előadókról, akár hétköznapi beszélgetés-résztvevőkről van szó, ebből nekem sosem elég – vallja be Imre. – Amikor a TED-típusú rendezvényeket csináljuk, előadókat készítünk fel, mindig megérint, mennyire erős lehet egy előadás, milyen nagy hatással tud lenni a világra. Az első lépés, hogy valami történik a gondolatok szintjén, a következő, hogy azt a beszéd szintjén is megosztod másokkal, a harmadik pedig, hogy ha mindez nem múlik el nyomtalanul és történik valami. Előfordul, hogy egy előadástól cselekvővé válsz, de sokkal nagyobb az esély, hogy egy intenzív beszélgetés juttat el odáig.”