Az EU-ban - az Egyesült Királysággal és Ukrajnával együtt - 47,5 milliárd köbméter a gáztartalék, ami 42 százalékos töltöttségnek felel meg - számítható ki a Gas Infrastructure Europe nevű uniós nyilvántartás adatbázisából. A január végi szint 2020-ban állt 75, 2012-ben pedig 70 százalékon is. Ugyanakkor 2013-ban és 2017-ben is megközelítette a mostanit, vagyis - különös tekintettel a viszonylag enyhe időjárásra - nem számít kirívóan alacsonynak.
Ráadásul ez mennyiségét illetően harmadával több, mint 2013-ban. Vagyis a tárolók összesített befogadóképessége is folyamatosan változik. Bár az elmúlt évek során nőtt az uniós gázigény, az még nem érte el a 2004-2010 közötti időszak csúcsszintjét. Szakértők szerint a kontinens gázellátása az orosz szállítások folyamatos akadozása ellenére biztosított.
A magyarországi töltöttség ennél kevesebb, 37 százalék, ami a felmérésben szereplő 20 államból a 6. legalacsonyabb. Ez 2,6 milliárd köbméternek felel meg. A valamivel több mint hatmilliárd köbméternyi - a hazai fogyasztás tükrében jelentős - magyarországi tárolórendszer töltöttsége tavaly szeptember végén 83 százalékon tetőzött. A mostani szint az időszakra jellemző, átlagos. Bár a mutató 2020 január végén 85, 2021-ben pedig 69 százalékon állt, ez inkább csak az Orbán-kormány akkori, az orosz-ukrán vitákkal indokolt, pánikszerű, az idő által nem igazolt gázvásárlásaira vezethető vissza. Olyannyira, hogy 2014-ben ilyentájt éppenséggel 19 százalékon álltunk, ami szintén nem vezetett ellátási zavarokhoz. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nemrég különböző hőmérsékleti forgatókönyvekre végzett, számos modellszámításokra hivatkozva azt közölte, hogy a legnagyobb hidegben is elegendő a rendelkezésünkre álló gázmennyiség, és bőséges a biztonsági tartalék is. (E készleteket egyébként az Orbán-kormány két lépcsőben 1,45 milliárd köbméterről 900 millió köbméterre csökkentette. Szakértők szerint a lépés elsősorban a lakossági szolgáltatást végző MVM rezsicsökkentési veszteségének átmeneti mérséklését szolgálhatja, ami, ha maradnak a magas piaci gázárak, már inkább kedvezőtlen hatást gyakorolhat az állami energiacsoport mérlegére.)
Az uniós és a magyar gáztárolási adatok összevetéséből egyértelmű, hogy a hazai töltöttség általában elmarad az EU átlagától. (Az adatokat 2014-től ábrázoltuk, amióta az európai összesítés részei az ukránok is.) Míg 2014-2016 között az európai gáztárolókat majdnem teljesen teletöltötték, addig a hazai szint alig haladta meg az 50 százalékot. A helyzeten érdemben az Orbán-kabinet 2019-2020-as betárolási "pánikja" változtatott, bár a hazai adat ekkor is csak épp elérte az uniós szintet. 2021 tavasza csak annyiban hozott változást, hogy a korábbi évektől eltérően a hazai töltöttség az uniós 30 százaléknál magasabb, 50 százalék körüli szinten érte el mélypontját. Ugyanakkor ez az uniós érték nem számított negatív értelemben kiugrónak: a szint 2015-ben, 2017-ben és 2018-ban is állt már alacsonyabban.
Mindazonáltal a hatalmas adatállományból politikai-publicisztikai szándékok mentén könnyű bombasztikus, pánikkeltésre alkalmas számokat kiemelni. Ugyanakkor ezek a híradások is hozzájárulhattak a nemzetközi - ezen belül európai és magyar - gázárak tavaly év végi, soha nem látott megtöbbszöröződéséhez. Az oroszok a korábbi évtizedekhez képest kétségkívül csökkentették európai gázszállításaikat - vélekedett a tőzsdei árak többszöröződése kapcsán lapunknak egy szakértő. Ugyanakkor ezt "természetes piaci" folyamatnak tartja. Az oroszok ugyanis az elmúlt évek során a korábbiaknál kisebb mennyiségekre kötöttek hosszú távú gázeladási szerződéseket. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a kontinens igényei - a fokozódó cseppfolyósgáz- (lng-) szállítmányok és a viszonylag enyhe időjárás ellenére - nőttek, az oroszok az új megrendeléseket már csak az egekbe törő tőzsdei árakon teljesítették.
Ráadásul az a tőzsde az lng eleve magasabb árához igazodott. A korábbi gázbőség miatt inkább az eddigi árakat tartotta túl alacsonynak, így szerinte a mostani - az eddigiek kétségkívül többszörösére rúgó - árak jelenthetik a hosszú távú egyensúlyt. Bár elismerte, hogy az oroszok - ellentétben a norvég, vagy épp a bezárás-közeli holland mezőkkel - jóval több gázt is képesek lennének szállítani, szerinte Moszkva csak piacszerűen viselkedik. Olyannyira, hogy Oroszország most először több jövedelmet termelt földgázból, mint olajból.
