Az az időpont, amikortól úgymond az összes engedély birtokában a Paks 2-es terv folytatásról - vagyis az építkezés tényleges megkezdéséről - gondolkodnának, a keddi Orbán-Putyin-csúcstalálkozót megelőző politikusi nyilatkozatok tükrében az „év elejéről” májusra csúszik. Míg a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János tavaly év végén a parlamentben még az idén év elejére tette a még szükséges engedélyek beérkeztét, addig mostani állás szerint még ezek kérelmeinek beadását is csak március végéig tervezik. Orbán Viktor előzetesen az orosz államfővel folytatott kétoldalú megbeszélések fő témájául éppenséggel Paks 2-t jelölte meg. Az előkészítés folyamatos csúszása - legalábbis a kormányökoszisztémán kívül - tény. Kérdés, a két fél közül ki ezért (inkább) a hibás.
Ahhoz, hogy az építkezés fázisába átkerüljünk, kilenc engedélyt még meg kell kapnunk a hatóságtól és meg kell kapni a létesítési engedélyt is. Úgy látjuk, ez a jövő év elején áll össze, és akkor a létesítési, valamint a kilenc engedély birtokában döntünk arról, hogy folytatjuk a munkát" - fogalmazott Süli János a parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtti, tavaly novemberi, éves meghallgatásán. "Még számos engedély beadása szükséges ahhoz, hogy a beruházás májustól létesítési fázisba lépjen - ezt már a témában újólag igen élénk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tette közzé múlt hét kedden, miután Alekszej Lihacsovval, a kivitelezést vállaló, orosz állami Roszatom vezérigazgatójával telefonon megállapodott a következő hónapok „menetrendjéről”. Néhány nappal azelőtti, a jelenlegi atomerőműben tett látogatása kapcsán a paksi tévének pedig ama reményükről számolt be, hogy a Roszatom a magyar állami engedélyesen, azaz a Paks II. Zrt.-n keresztül márciusig beadja az összes engedélyt. Idézett felszólalásában Süli János az építkezést „megelőző” földmunkák kezdetét már idén januárra ígérte.
Ennek sincs se híre, se hamva. (Az elmúlt évek során csak a gödörengedély ügye számos, kalandos fordulatot megért. Az Országos Atomenergia Hivatal - OAH - a továbbra is függőben lévő létesítési kérelem elbírálása előtt végül csak a talajvíz szintjéig, azaz 5 méterig engedélyezte a munkagödör felső rétegének kiásását.) A Süli János által a parlamentben említett kilenc kérelemből, legalábbis Paks 2 honlapja tanúsága szerint, eddig kettőt adtak be: a reaktortartály gyártási kérelmét, némiképp színpadias körülmények között, a tárca nélküli miniszter parlamenti felszólalása alatt, a reaktorépület építési kérelmét pedig december 30-án.
A létesítési engedély ügye szintén az akta egyik állatorvosi lova a sok közül. Miután a beruházás legfontosabbjaként említett irat beadása szintén hosszú éveken át, 2020 júniusáig húzódott, az OAH az elbírálásra rendelkezésre álló legvégső, egy és negyed éves határideje utolsó napja, tavaly szeptember 30-a estéjén, nem pontosított okokból és ideig mégis meghosszabbította az eljárást. A határozatot már az öt hónappal azelőtt lemondott korábbi főigazgató helyére Orbán Viktor által előző nap kinevezett addigi energiaügyi helyettes államtitkára, Kádár Andrea Beatrix látta el kézjegyével.
December közepén aztán, Süli János tavaly év végi nyilatkozatainak látszólag ellent mondva, a magyar engedélyes csendben kérte a hatóságtól a márciusban lejáró úgynevezett telephelyengedély meghosszabbítását is. Szakértők ennek kapcsán felhívták a figyelmet: mivel a létesítési engedély épp utóbbi kiváltására hivatott, a hosszabbítási kérelem annak bizonyítéka, hogy a magyar fél, legalábbis márciusig, hangzatos közleményei ellenére nem számít a folyatáshoz szükséges legfontosabb hozzájárulás beérkeztére.
A létesítési engedélyezés a jelek szerint Orbán rendszerében is komoly fejtörést okoz az illetékes hatóság szakembereinek. Bár az ügy állásáról további értesülései Perger Andrásnak sincsenek, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse felhívta lapunk figyelmét: a finn hatóság egy sok szempontból hasonló Roszatom-blokképítés létesítési engedélykérelmét már hosszú évek óta vizsgálja. Mindemellett a magyarnál jóval átláthatóbb finn eljárásban a hatósági kifogások is ismertek. Ráadásul a finn beruházási terv az oroszoknak fontosabb lehet, mert ott Pakssal ellentétben tulajdonrészt is kaptak. Mivel ugyanakkor a finn eljárás - a magyarhoz hasonlóan - az uniós szabványok szerint zajlik, legalábbis furán hatna, ha az OAH a finnekénél később indult eljárásban előbb adná ki az engedélyt - véli Perger András. Egy ilyen lépés úgy az EU, mint a finn társhatóság felé, mélyreható magyarázkodásra késztetné az Orbán-kormányt és a hazai nukleáris hatóságot a tárgyban, hogy mégis miként sikerül felülemelkedniük az orosz eredetű beadványokat illető finn aggályokon. (Mindemellett a Greenpeace természetesen változatlanul elvi alapon is ellenez mindennemű atomerőmű-beruházást.)
Bár a kormányzati beszámolókban hiába is keresnénk a csúszásra, késlekedésre, átütemezésre, határidő-módosításra vonatkozó kifejezéseket, Orbánék a jelek szerint mégis csak "elengedték", hogy a kormánymédia már a választások előtt a paksi építkezések megkezdéséről készíthessen lelkes beszámolókat. Mindemellett Orbán és Putyin keddi találkozóján, amelynek fő témája a magyar kormányfő előzetes bejelentése szerint éppenséggel Paks 2, akár érdemi döntések is születhetnek a beruházásról. Megfigyelők szerint, bár a több ezermilliárdos atomerőmű-bővítésre 2014-ben aláírt kormányközi szerződéshez képest immár több mint hat éves csúszás (legalábbis a belterjes kormányholdudvart leszámítva) cáfolhatatlan tény, kérdés, inkább az oroszok vagy a magyarok a fő kerékkötők.
A jelek szerint részben legalábbis Moszkva is ludas, hisz az iparág a kivitelezési képességek hiányából eredő, alacsony minőségű orosz beadványokról pletykál. Ráadásul legutóbb már az is felmerült, hogy az oroszok a - kétségkívül - emelkedő építőanyagköltségekre hivatkozva módosítanának az eredendően "betonba öntött", 12,5 milliárd eurós vételáron is. Ha Orbán sem ebből, sem a 2029-30-as határidőből nem enged, a kivitelezés kapkodóbb és silányabb lehet, ami veszélyezteti az amúgy "legfontosabb szempontként" emlegetett nukleáris biztonságot. Lapunk üggyel kapcsolatos pénteki megkeresésére sem a külügyi tárcától, sem a tárca nélküli miniszter hivatalától nem kaptunk választ.
