Zalában sem a falvak népe nyert állami földet: a „földművesek” tevékenységi köre több esetben is távol esik a mezőgazdaságtól

A helybeli gazdálkodó családok elől a földek közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg.

Az állami földárverések visszásságait elemző utolsó értékelésével Ángyán József volt parlamenti államtitkár Zala megye vitatható területi licitjeit vette górcső alá.

A 2016-ben elindított Földet a gazdáknak programot indokló kormányzati érvelés szerint az állami földet annak a helyben élő, magyar földművesnek kell juttatni, aki meg is műveli. Ehhez képest Zalában a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét, közel nyolcvan százalékát más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. A Népszavához eljuttatott jelentés szerint az itt meghirdetett 4148 hektárból 3420 hektár talált új gazdára, ennek több, mint felét azonban nem kis és közepes családi gazdaságok, hanem tizenhárom nyertes árverező tagja nevén mindössze tíz nagy érdekeltség szerezte meg. A húsz hektár alatti területet szerző ötvenkilenc érdekeltség eközben a területek alig több mint 11 százalékához, vagyis összességében kevesebb mint 400 hektárhoz jutott.

A korábban már állami földekhez juttatott „baráti” bérlők - cégek és magánszemélyek - területeiből jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre aztán részben vagy egészben maguk a bérlők tettek nyertes árajánlatot – állapította meg a jelentés. Ángyán József cáfolja azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint komoly versenyben kialakult, piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, az itt elkelt megyei földterület közel kétharmada ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron került új tulajdonoshoz. A nyertes „földművesek” tevékenységi köre több esetben távol esik a mezőgazdaságtól: találni köztük ingatlanos nagyvállalkozókat, jogászt, autókereskedőt, polgármestert és önkormányzati képviselőt is. A legnagyobb nyertes, Végh Róbert, aki – sertésteleppel, takarmánykeverővel és vágóhíddal rendelkező vállalkozóként – 221 millió forintért 245 hektár földhöz jutott, őt másodikként 148 hektárral Takács Ferenc, Kisbucsa polgármestere követi, míg a bronzérmes 126 hektárral Nagy Szabolcs közgazdász, aki Ángyán József jelentése szerint több szállal kapcsolódik nyertes állami nagy projektekhez. Az elárverezett területek több mint kétharmadának árverési nyertesei zömmel nem vidéken, hanem Zalaegerszegen vagy Nagykanizsán élnek, vagyis itt sem a falvak és tanyák népéről szólt elsősorban a „Földet a gazdáknak!” program.