Nem annyira a találkozótól várt megállapodások okán, mint inkább amiatt, hogy – miközben kormánya hangsúlyozottan a „kölcsönös tisztelet” jegyében alakítja a magyar orosz kapcsolatokat –, Vlagyimir Putyin orosz elnök napokon belül olyan súlyos lépésekre szánhatja el magát közös szomszédunkkal, Ukrajnával szemben, amelyek következtében könnyen a „rossz oldalon” találhatjuk magunkat.
Szijjártó Péter – aki a delegáció megérkezése után videóban jelentkezett be az orosz fővárosból, hogy felvázolja az immár tizenkettedik Putyin-Orbán találkozó napirendjét –, maga is utalt ezekre a kockázatokra. Mint fogalmazott, a biztonsági kihívások szempontjából „ennyire kiélezett helyzetben a felek még nem találkoztak, ezért az eddigi tucatnyi találkozó közül ennek lesz a legnagyobb jelentősége, ez lesz a legfontosabb”.
Nem ez lenne az első eset, hogy Putyin a nyugati szövetségeseink által agressziónak minősített orosz műveletek árnyékában az EU-tag Magyarország vezetése oldalán demonstrálhatta, mégis szívesen látott vendég az unió egyik tagállamában.
Bár Orbán Viktor már egy évvel a 2010-es választási győzelme előtt is beszélt arról, hogy a paksi atomerőmű bővítésére az orosz Roszatom lehet az egyik logikus pályázó, csak a 2014. januári moszkvai látogatásán derült ki, hogy Oroszország kapja meg tender nélkül két új blokk megépítését, amit döntően a Magyarországnak nyújtott 10 milliárd eurós hitelből valósíthat meg. Kijevben ez idő tájt, 2013 novembere óta zajlott a tüntetéssorozat a Majdanon, amely részben az ukrán uniós társulási szerződés orosz nyomásra történő elutasítása miatt kezdődött. A tüntetések februári vérbe fojtása és Viktor Janukovics elnök menekülése után az orosz haderő egy helyi népszavazás eredményére hivatkozva megszállta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, és néhány hét múlva annektálta is.
2015 februárjában – alig több mint félévvel a kelet-ukrajnai konfliktus orosz támogatással történő kibontakozását követően, miközben Debalceve mellett éppen zajlott a konfliktus legvéresebb csatája – Putyin Budapesten szívesen látott vendég volt. Itt jelentette be, hogy az Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat gázvezeték ötletét egyáltalán nem vetette el, és együttműködik Magyarországgal minden térségi pótmegoldás tető alá hozatalában. Az év végén kifutó gázszállítási szerződés módosításáról született, Magyarország számára kedvező megállapodást pedig azzal egészítette ki, hogy Magyarország újabb gáztároló kapacitásokat létesít és azt az orosz Gazprom gázipari óriás rendelkezésére bocsátja, ami közvetve azt is jelentette, hogy Putyin engedélyt adott az orosz gáz magyar kereskedelmére.
Egy évvel később, a 2016. februári novo-ogarjovói tárgyalásaik után Putyin elmondta, hogy meghosszabbították 2019 végéig az orosz földgáz magyarországi szállításáról szóló hosszú távú szerződéseket. Az orosz elnök megerősítette, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatos minden pénzügyi kötelezettséget teljesítenek. Orbán pedig kijelentette, hogy az ukrán konfliktus miatt Moszkvát sújtó uniós szankciókat nem lehet automatikusan meghosszabbítani.
2017-ben Putyin hét hónapon belül kétszer is megfordult Budapesten. A február 2-i találkozón bejelentette, hogy az orosz fél kész akár a paksi beruházás egészét is meghitelezni Magyarország számára. A kelet-ukrajnai harcok miatt ismét Ukrajnát vádolta provokációval, Orbán pedig kijelentette, hogy Magyarország a minszki állapodás betartásában és egy stabil Ukrajnában érdekelt. A magyar miniszterelnök bírálta Nyugat-Európa szerinte oroszellenes politikáját, hozzátéve, hogy a szankciók miatt 6,5 milliárd dolláros veszteség érte Magyarországot. Augusztusban Putyin villámlátogatásra érkezett a magyar fővárosba, megnézte a Papp László Sportarénában zajló cselgáncs-világbajnokság megnyitóját, s ugyanitt tárgyalt Orbánnal.
2018-ban megint kétszer találkoztak, először július 15-én az oroszországi labdarúgó-világbajnokság nyitónapján, amikor ismét Paks II.-ről, illetve az Ukrajnát elkerülő Török Áramlat gázvezetékről tárgyaltak. Szeptemberben azután Orbán ismét Moszkvában járt, s a hivatalos találkozó után vendéglátója egy váratlan, 40-45 perces négyszemközti megbeszélésre is félrevonta a Kremlben.
Legutóbb 2019. október 30-án Orbán fogadta Putyint Budapesten. A két vezető, illetve a két ország miniszterei több egyezményt fogadtak el és írtak alá.
Akkori szavaira rímelt Szijjártó a Magyar Nemzetnek adott hat nappal ezelőtti nyilatkozata, amelyben leszögezte: ha az ukránok nem lépnek vissza ettől a politikától, „az nagyon erőteljesen korlátozni fogja a magyar kormány lehetőségét arra, hogy Ukrajnának bármiféle támogatást biztosítsunk, akár ebben a konfliktusban is.”
