Nincs több esélye a 2022-es választásra nemzetiségi listát állítani a magyarországi romáknak, így a következő ciklusban képviselet nélkül marad az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) hétfői viharos közgyűlésen sokat emlegetett „egymilliós magyar cigányság”.
A nemzetiségek jogairól szóló törvényt ugyanis tavaly úgy módosította a fideszes többségű parlament, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatoknak legkésőbb a választás kitűzését követő húsz naptári napon belül dönteniük kell a nemzetiségi listáról. Mivel az idei választást január 11-én írta ki az államfő, az ORÖ-nek január 31-ig volt erre lehetősége. Hétfőn meg is próbálkoztak újra a listaállítással, de a délelőttől másnap hajnalig tartó ülésen nem jutottak el annak megszavazásáig – részben a Fidesz-barát Lungo Drom időhúzása miatt, amelynek stratégiája azt lehetett: vagy a saját embere indul a mandátumért vagy senki.
– válaszolta a Népszava kérdésére László Róbert választási szakértő.
Az ügy megértéséhez érdemes felidézi a mai helyzethez vezető eseményeket. Tavaly novemberben az ORÖ közgyűlése a „kormány emberének” számító Farkas Félix helyett Agócs Jánost, a testület elnökét választotta a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi listavezetővé. Így neki nyílt volna lehetősége arra, hogy megkíséreljen parlamenti mandátumot szerezni. Csakhogy a kormánypárti Lungo Drom megtámadta a választást. A Fővárosi Törvényszék elutasította a beadványt, de az Alkotmánybíróság helyt adott a panasznak és megsemmisítette a választást. Ezért meg kellett azt ismételni, hétfőre hirdettek újabb közgyűlést. Érdemes felidézni azt is: Agócs bejelentette, hogy a szavazati joggal nem rendelkező szószólói szerep helyett teljes értékű mandátumot szeretne a parlamentben. Csakhogy ebben az esetben pártlistára már nem voksolhatnak a nemzetiségi névjegyzékbe vett romák.
Ez kétszeresen rossz lett volna a Fidesznek: úgy vesztette volna el a roma-voksokat, hogy nem is az ő embere szerezhet mandátumot. Emiatt bontakozott ki egyre durvább csata az ORÖ Fidesz-barát és kormánytól független oldala között. A harcba a kormányzat is beszállt, lapunk cikksorozatban írta meg: Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos a Lungo Drom szövetségéhez tartozókat ígéretekkel, burkolt fenyegetéssel presszionálta.
Sztojka azt állította, hogy erőfeszítései „a roma nemzetiségi önkormányzatok kohéziójának megteremtésére” irányultak. A hétfői botrányos közgyűlés után azonban hiába kérdeztük a kormánybiztost, hogy mennyire érzi sikeresnek a munkáját, nem válaszolt. A megállapodások kötőerejében Farkas Félixék sem bízhattak, mert a közgyűlésen hevesen ellenálltak annak, hogy „titkosan” szavazzanak a képviselők. A közgyűlés Agócshoz húzó fele szerint így nem lehettek biztosak abban, hogy a „megvett” emberek tartják-e magukat az előzetes egyezséghez. Agócsék abban bíztak, hogy a titkos szavazással akad néhány „bátor”, aki rá szavazna. Ezt már soha nem tudjuk meg, mivel a közgyűlés el sem jutott odáig, hogy szavazzanak a a névsorról.
„Kimondhatatlan szomorúsággal tölt el, hogy minden próbálkozásom ellenére sem sikerült nemzetiségi listát állítani. Nyilvánvaló volt az ülésteremben, hogy jó néhány képviselő egyértelmű, a közgyűlési tagok körén kívül eső személytől, személyektől kapott konkrét utasításokat” – válaszolta a Népszava kérdésére Agócs János.
Agócs hangsúlyozta: tiszta, jogszerű és szabályszerű választást szeretett volna, de „ez a törekvése a képviselők egy részének hasonló szándéka ellenére, sikertelen kísérlet maradt”. A történtek okát szerinte „az elmúlt egy hónapban nyilvánosságra került eseményekkel lehet összefüggésbe hozni”. Ő maga azonban nem tapasztalt semmilyen politikai befolyásolási kísérletet. Agócs szerint minden demokratikus magyar pártnak elemi érdeke lenne, hogy legalább szószólói szintén legyen a magyarországi nemzetiségeknek parlamenti képviselete.
A fővárosi kormányhivatal részéről tapasztaltak mellett azonban – úgy érzi – nem mehet el szó nélkül, ezért személyes találkozót kezdeményezett a hivatal illetékeseivel. A listaállításra vonatkozó konkrét kérdéseire egyébként sem a Nemzeti Választási Iroda, sem pedig a Kormányhivatal nem reagált érdemben. Jó lett volna egyértelműen kimondani, hogy a titkosság a személyeket érintő választás esetében is kötelező és betartandó szabály – tette hozzá Agócs János, aki a Népszavának azt is elmondta, hogy egyelőre nem érkezett indítvány az önkormányzat feloszlatásáról döntő rendkívüli közgyűlés összehívására.
Tordai Bence párbeszédes politikus keddi közleményében vérlázítónak nevezte a „Fidesz merényletét a cigányság politikai képviselete ellen” és úgy vélte, hogy ezek után „nem tud elképzelni tájékozott és jó szándékú cigány embert, aki a Fidesz listájára szavaz”. Ezzel szemben az ellenzéki összefogás – mint írta – „kiemelt témaként tekint a cigány magyarok ügyére”. A közös választási programban külön fejezet szól a romákhoz, és Lakatos Béla vezetésével felkészült szakmai kabinet dolgozik a cigányok érdekeit is szolgáló kormányzás előkészítésén. Lakatos Bélát hiába kerestük, nem sikerült elérnünk.
A KSH demográfiai becslése 2021-re 733–814 ezerben határozta meg a cigányság lélekszámát – nekik nem lesz saját képviselőjük a törvényhozásban.
