Fokozódik a nyomás, Vlagyimir Putyin megtörte a hallgatást

Bár semmi újat nem mondott, az orosz elnök is a háborús fenyegetésről. Ukrajnában egymásnak adják a kilincset a nyugati vezetők, Moszkvát is egyre sűrűbben hívják nyugati kancelláriákról, London fenyegetőzni kezdett.

Ez a levél nem az a levél – jelezte kedden a Kreml arra az amerikai külügyi tisztségviselők által is megerősített CNN értesülésre, miszerint Oroszország elküldte válaszát az Egyesült Államok írásos javaslataira. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint Vlagyimir Putyin és kormányzata nem fog elhamarkodottan döntést hozni, az elnök akkor válaszol az amerikaiaknak, amikor majd azt jónak látja.

Mint arról beszámoltunk, múlt szerdán az Egyesült Államok és a NATO írásban válaszolt az irreális orosz biztonsági követelésekre, a levél tartalmáról csak annyit tudni, hogy a Kreml elégedetlen, mert az épp a legfőbb orosz követeléseket hagyta figyelmen kívül, de a további tárgyalástól nem zárkózik el az orosz diplomácia.

Vlagyimir Putyin keddig nem nyilatkozott az amerikai és NATO-javaslatról, sem arról, hogy mit szándékozik lépni annak érdekében, hogy a feszült hidegháborús hangulat ne torkolljon tényleges háborúba. Kedd délután, az Orbán Viktorral folytatott tárgyalása után az amerikai sajtónak időzítve, csupán annyit emelt ki, hogy a múlt heti amerikai és NATO válasz nem vette figyelembe Oroszország három kulcsfontosságú követelését, a NATO terjeszkedésének megállítását, a csapásmérő fegyverrendszerek telepítésének tilalmát az orosz határok közelében, valamint NATO európai katonai infrastruktúrájának visszaállítását az 1997-es állapotoknak megfelelően. Hozzátette, a Nyugat azzal az „ürüggyel” tekintett el az orosz biztonsági követelésektől, hogy saját szövetségesei választási és döntési szabadságát védelmezi, holott ez a jog csak az egyik fele az 1975-ös helsinki záróokmányban leszögezett oszthatatlan biztonság alapelvének.

Ezt részletesebben Szergej Lavrov külügyminiszter fejtette ki. Értelmezésében az oszthatatlan biztonság alapelvének része az összes fél biztonságának fenntartása, bármelyik fél bizonytalansága negatív következményekkel járhat a nemzetközi közösség egészére nézve. A Nyugat viszont megpróbálja elfelejteni, mellőzni az oszthatatlan biztonság kulcsfontosságú alapelvét – mondta az orosz vezető diplomata, hozzátéve, ezt jelezte Antony Blinken amerikai külügyminiszternek írt levelében is.

Közben fokozódik a diplomáciai nyomás is, egyre több európai vezető próbál meg közvetíteni Oroszország és Ukrajna között. (A Kreml arra hivatkozva, hogy csak szócsépléshez vezetne egy többszereplős egyeztetés, kezdettől ragaszkodik a közvetlen amerikai-orosz tárgyalásokhoz, kizárva Európát a saját biztonságát érintő megbeszélésekről.) Vlagyimir Putyin az EU soros elnökségét ellátó francia államfővel, Emmanuel Macronnal már kétszer egyeztetett telefonon, legutóbb hétfőn.

Boris Johnson belpolitikai szorult helyzetében hétfőn nem ért rá, de közlése szerint szerdán sort kerít az elhalasztott telefonbeszélgetésre Vlagyimir Putyinnal. A brit miniszterelnök hétfői londoni parlamenti vesszőfutása után kedden Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. London aktívan részt vesz Ukrajna támogatásában. A brit fegyveres erők 2015 óta 22 ezer ukrán katonát képeztek ki, Johnson kijevi útja előtt pedig kabinetje 88 millió font (átszámítva 38 milliárd forint) új finanszírozást hagyott jóvá, hogy Ukrajna csökkenthesse függését az orosz energiahordozóktól, de egy sor, Putyin környezetét érintő szankciót helyezett kilátásba. London még hét végén jelezte: az Egyesült Királyság fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését Kelet-Európában, mindenekelőtt a balti államokban.

Szerdán Kijevbe várják Mateusz Morawiekcki lengyel és Mark Rutte holland kormányfőt is, csütörtökre pedig Recep Tayyip Erdogan lesz az ukrán elnök tárgyalópartnere. Mindemellett öt európai külügyminiszter jelentkezett be Kijevbe, köztük a német és a francia diplomácia vezetője.

Törökország közvetítőként való ajánlkozása már csak azért is figyelemre méltó, mert Ankara jó viszont ápol mind Oroszországgal, mind Ukrajnával. Török külügyi közlés szerint Putyin elfogadta Erdogan meghívását, és a pekingi téli olimpia megnyitóját követően, a járványhelyzet függvényében Ankarába utazik.

Jön az 1,2 milliárd eurós EU-hitel

Az Európai Unió egységes, a tagállamok képviselői rég nem egyeztettek és tárgyaltak olyan aktívan, mint az elmúlt napokban és hetekben. Az orosz elnöknek tudnia kell, hogy nagyon keveset nyerhet és rengeteg veszíthet, ha katonai lépésekre szánja el magát Ukrajnával szemben - mondta Nathalie Loiseau francia liberális EP-képviselő, az Európai Parlament ukrajnai tényfeltáró küldöttségének társelnöke Kijevben újságírók előtt. A kilenctagú delegáció kedden fejezte be ukrajnai látogatását, amelynek keretében találkoztak mások mellett a kormányfővel és a védelmi miniszterrel, a fővároson kívül pedig az Azovi-tenger partján fekvő kelet-ukrajnai Mariupolt is felkeresték.

Azt az üzenetet továbbítottuk tárgyalópartnereinknek, hogy az Európai Unió elkötelezett Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, és mindent megtesz a konfliktus békés, párbeszéd útján történő rendezése érdekében - fejtette ki a német David McAllister, a küldöttség másik társelnöke.

Egy lengyel riporter azt kérdezte a politikusoktól, hogy az EU milyen álláspontot képvisel az Oroszországot Németországgal összekötő, de még nem működő Északi Áramlat 2 gázvezetékkel kapcsolatban. A Kijevben tartózkodó lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki ugyanis ismét felszólított a projekt bezárására. Az EP-képviselők elmondták, hogy a parlament ellenzi az Északi Áramlat 2-t, és ennek több határozatában is hangot adott. Szerintük a tagállamok most erősen fontolgatják, hogy a gázvezetéket is az előkészület alatt álló szankciós listára tegyék, ha Oroszország katonai katonai agressziót hajtana végre Ukrajnában.

Az Európai Bizottság (EB) kedden hivatalosan előterjesztette javaslatát az Ukrajnának szánt sürgősségi pénzügyi segítségre. Az 1,2 milliárd eurós támogatást hosszú lejáratú, rendkívül kedvezményes kamatozású hitelek formájában bocsátják Kijev rendelkezésére. Ha az uniós jogalkotók - az Európai Parlament és a tagállamok képviselőiből álló Tanács - gyorsan elfogadják az előterjesztést, akkor az EB hamarosan folyósíthatja Ukrajnának a hitel felét. A második részlet kifizetésére azután kerülhet sor, hogy az ukrán hatóságok végrehajtották a feltételül szabott szakpolitikai intézkedéseket. Az unió és pénzügyi intézményei 2014 óta 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt nyújtottak Ukrajnának.