Az Eckstein-Kovács Péter jogász, korábbi miniszter és RMDSZ-es szenátor, Traian Basescu államfő kisebbségi tanácsadója, Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Selyem Zsuzsa író, irodalomtörténész, Magyari Nándor László és Kozák Gyula szociológus, valamint Fosztó László antropológus által jegyzett állásfoglalás a közelgő áprilisi magyarországi választások kapcsán párbeszédet és szabad nyilvánosságot sürget, a külhoni szavazás átláthatóságát szorgalmazza.
Szóvá teszik a „szabad nyilvánosság” hiányát. Felhívásuk úgy fogalmaz, „Az utóbbi években dominánssá vált a klientelisztikus, támogatásosztó-megvonó magyarországi politizálás a határokon túl is. Ennek egyik eredménye, hogy az erdélyi közbeszéd lehetőségei beszűkültek, a nyilvánosságot elárasztja a propaganda, a józan elemzések és álláspontok vagy le vannak tiltva, vagy, retorzióktól félve, meg sem születnek. Ezen változtatni kell, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az erdélyi magyarság morális fennmaradásáról, újratermeléséről”. A kezdeményezők keddi sajtótájékoztatójukon is hangsúlyozták:az erdélyi magyar nyilvánosság is beszűkült az ottani média felvásárlásával, alárendelésével, a helyi politikai pártok a Fidesz kiszolgálóivá lettek.
Az erdélyi magyar sajtóban is csupán három helyen találtuk nyomát az Orbán-kormánnyal és az RMDSZ-el szemben is kritikus, ellenzéki kezdeményezésnek. A vezető portálok közül csupán a túléléséért közösségi finanszírozást indító kolozsvári Transindex közölt róla cikket és tette elérhetővé az aláírásgyűjtő petíciót. Beszámolt róla az egyszemélyes, mindenféle anyagi támogatás nélkül működő viszonylag új, kevésbé ismert portál, az Új Hét, illetve a budapesti kormányzati támogatással működő, vezető portálnak nem mondható itthon.ma. Utóbbi azonban igen furcsa címmel „Orbán Viktor most csalódhat az erdélyiekben! Azt követelik, hogy átlátható legyen a határon túliak szavazása” adott hírt az eseményről.
Mindez azt is jelenti, hogy az erdélyi nyilvánosság gyakorlatilag tudomást sem szerezhet arról, hogy az erdélyi magyar társadalmon belül vannak olyanok, akik nem értenek egyet sem az Orbán-kormány politikájával, sem nemzetpolitikájával, sem azzal, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, az RMDSZ feladta a korábban érvényesülő, a magyarországi parlamenti pártokkal és kormányokkal szembeni „egyenlő távolság és egyenlő közelség” elvét.
Pedig az erdélyi magyar médiapaletta nem szegény, csupán egyoldalúvá vált miután támogatás címszó alatt az Orbán-kormányzat gyakorlatilag felvásárolta az erdélyi magyar médiát. Amint azt az erdélyi Átlátszó feltárta, csak 2017 decembere és 2020 első féléve között 7,45 milliárd forint támogatást kapott az Erdélyi Médiatér Egyesület a magyar kormánytól. Az egyesületnek, amelynek Demeter Szilárd kormánybiztos „tiszteletbeli nagykövete” 2017 utolsó napjaiban, az év végi nagy pénzszórás részeként kapta az első, 1,45 milliárdot, majd
Ez a rekordösszeg azonban nem az erdélyi magyar média támogatására, hanem annak felvásárlására érkezett, az egyesültre épülő új médiatröszt felvásárolta az összes jelentősebb magyar nyelvű médiá, írottat és elektronikust egyaránt. Birtokukban van az egyetlen nyomatott magyar napilap, a Krónika, a legnagyobbá fejlesztett portál, a szekelyhon.ro és a foter.ro is. De a helyi és megyei napilapok zömét, a helyi kereskedelmi rádiókat és tévéket, kezükben van álláskereső portál, női magazin, a külön kiemelt finanszírozású Előretolt Helyőrség kulturális melléklet is. Portfóliójuk saját állításuk szerint - mert auditálást nem vállaltak – minimum 300-400 ezer emberhez ér el, de más beszámolókban 900 ezret is említettek. Ezeken kívül jelentős olvasottságú a maszol.ro, de ezt a portált egy RMDSZ alapítvány működteti, amely 2017-től gyakorlatilag minden ellenzéki munkatársától megvált és azóta nem jelentet meg az RMDSZ-el vagy az Orbán-kormánnyal szemben kritikus cikkeket.
Erdélyben is nézhető és hallgatható a magyar közmédia, a Duna Televízió nézettsége kiemelkedő, az MTI a romániai magyar médiának is a legfőbb hírforrása.
