Európai Bizottság;gáz;atomenergia;zöldenergia;

- Fenntarthatónak minősítette a gázt és a nukleáris energiát is az Európai Bizottság, kitört a felháborodás

Több tagállam perrel fenyegeti a biztosi testületet, és háborognak a környezetvédők is.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétette a fenntartható finanszírozásról szóló jogszabályt, amelyet máris heves bírálatok érnek amiatt, hogy az atomenergiát és a földgázt is zöld energiaforrásnak minősíti. Több tagállam perrel fenyegeti a biztosi testületet, és háborognak a környezetvédők is. Az unión belüli nézetkülönbségeket jelzi, hogy a testület ülésén az osztrák, a spanyol és a portugál nemzetiségű biztos is ellene szavazott. 

Ahhoz, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemleges, vagyis zéró károsanyag-kibocsátású térség legyen, tekintélyes volumenű magánberuházásra van szükség. Az energiaforrások uniós osztályozásának célja, hogy a magánbefektetőket útbaigazítsa és a fenntartható fejlődést biztosító invesztíciók felé terelje.

Az EB szerint a szennyező fosszilis üzemanyagokat, illetve a veszélyes hulladékképzéssel járó nukleáris energiát nem lehet egyik napról a másikra felváltani megújuló és tiszta energiaforrásokkal. Véleménye szerint a zöld átmenetben bizonyos korlátozásokkal szerepet kell játszania a gáznak és az atomenergiának. A gáz alapú erőműveknek 2035. végéig teljes mértékben át kell állniuk megújuló vagy alacsony széndioxid-kibocsátású gázokra. Az atomenergia hasznosítása során pedig szigorú biztonsági és környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelni, amelyek biztosítják a “ne okozz jelentős kárt” elvének a tiszteletben tartását.

A bizottsági döntést még zátonyra futtathatják a tagországok, illetve az Európai Parlament, de nem lesz könnyű dolguk.

Az EU27-ek csak úgy akadályozhatják meg a kategorizálás érvénybe lépését, hogy ha a többségük ellene szavaz, amire nincs esély. A földgáz, illetve a nukleáris energia fenntartható kategóriába sorolását több ország is ellenzi, de kevesen vannak a jogszabály blokkolásához. Az Európai Parlamentben (EP) pedig csak a tagok abszolút többsége kaszálhatja el. A bajor keresztényszocialista Markus Ferber — aki az EP gazdasági bizottságának néppárti szóvivője — Twitter bejegyzésében azonban figyelmeztetett, hogy senki se vegye biztosra a jogi aktus sima jóváhagyását a képviselő-testületben. Ágálnak ellene a parlamenti Zöldek is, akik szerint “az Európai Bizottság a gáz- és nukleáris iparágak fenntarthatónak minősítésével jelentősen aláássa az EU hitelességét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben”.

A magyar kormány viszont elégedett lehet, ennek jele, hogy fideszes EP-képviselők közleményben üdvözölték a brüsszeli döntést, amely szerintük hozzájárul az energiaellátás biztonságához és megfizethetőségéhez. 

Utat nyitnak a befektetőknekIdeiglenes zöld címkét kaphatnak azok a gázprojektek, gázerőművek, amelyek kiváltják a szenet, és kilowattóránként legfeljebb 270 gramm szén-dioxid-egyenértéket bocsátanak ki, 2030 vége előtt beszerzik az építési engedélyt, és 2035 végére áttérnek megújuló vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok felhasználására. A nukleáris erőművek termelte energia pedig akkor minősül fenntarthatónak, ha a 2045-ig építési engedélyt kapott új erőművek megfelelnek a környezet és a vízkészletek jelentős károsodásának elkerülése érdekében meghatározott kritériumoknak, és ha az adott ország rendelkezik tervvel és finanszírozással a radioaktív hulladék biztonságos elhelyezésére. – áll a tegnap nyilvánosságra hozott tervezetben. Magyaroszág szempontjából azért érdekes az úgynevezett taxonomia rendelet, mert megnyithatja az utata magánbefektetők előtt, hogy finanszírozóként megjelenjenek akár a paksi építkezésnél is.

Az állami gáznagykereskedő, az MVM több mint háromszor drágábban jutott a fűtőanyaghoz, mint amennyiért azt a „rezsicsökkentett” áron a lakosságnak továbbítja.