;

Oroszország;Egyesült Államok;katona;Joe Biden;orosz-ukrán konfliktus;

Tüntetés Berlinben január 30-án az orosz fenyegetés ellen

- Nem áll le a háborús készülődés, Joe Biden háromezer katonát küld Lengyelországba és Romániába

Kiszivárgott az orosz követelésekre adott nyugati válasz, de senkit sem ért meglepetés.

Joe Biden amerikai elnök elrendelte, hogy amerikai hadsereg vezetése katonai egységeket küldjön  Európába. Kétezer katona Lengyelországba megy, egy ezerfős egységet Romániába vezényelnek.

Mint a hét elején közöltük, Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter a jelenlegi helyzetben fölöslegesnek ítéli NATO-csapatok telepítését Magyarországra.

Ahogyan azt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megjósolta, nem sokáig maradt titokban, mit válaszolt az Egyesült Államok és a NATO Moszkva december közepén közzétett követeléseire. A spanyol El Paísban megszellőztetett válaszlevelek az eddig is ismert álláspontot tükrözik: 

a Nyugat nem hajlandó visszaállítani az órát 1997-re és lebontani a keleti NATO-tagországokban kiépült infrastruktúrát (így például kivonni a pápai repülőtérre telepített nehéz légi szállító ezredet) és a katonai szövetség további bővítésének lehetőségéről sem hajlandó lemondani,

 viszont ha Oroszország enyhíti a feszültséget, akkor tárgyalásokat javasol a lehetséges bizalomerősítő és fegyverzetcsökkentő lépésekről.

A NATO brüsszeli központja nem kommentálta a szivárogtatást. Vlagyimir Putyin Orbán Viktorral tartott keddi sajtótájékoztatója miatt – amelyen az orosz elnök arról beszélt, hogy a Kreml aggályait az amerikaiak teljességgel figyelmen kívül hagyták – nem jutott neki figyelem, de kedden telefonon egyeztetett az amerikai és az orosz külügyminiszter. A amerikai közlés szerint Antony Blinken megerősítette, hogy Washington kész tárgyalni a biztonsági kérdésekről. Szergej Lavrov azt mondta, hogy mindkét fél a tárgyalások folytatását kívánja és „majd meglátják”, hogyan mennek a dolgok.

A Maxar nevű űrtechnológiai cég szerint az elmúlt hetekben készült űrfotókon az látszik, hogy Oroszország emeli az ukrán határ közelébe vezényelt alakulatainak harckészültségi szintjét, a többi között sátortáborok épültek a kihelyezett nehézfegyverzet-telephelyek mellett és az éleslövészettel egybekötött hadgyakorlatok is megszaporodtak. Konrad Muzyka, a Rochan Consulting nevű amerikai katonai és űrtechnológiai tanácsadó cég szakértője úgy látja, hogy Oroszország az utóbbi hetekben jelentős erőket dobott át a Távol-Keletről Ukrajna térségébe, ahol már 74-76 zászlóalj erejű támadó harccsoport állomásozik a csatlakozó ellátó szolgálatokkal. 

Ugyancsak Ukrajna közelébe telepítettek legkevesebb 48 kilövő platformot, amelyeket rövid hatótávolságú, a hangsebesség hatszorosával repülő Iszkander rakétákkal szereltek fel.

Moszkvában úgy számolják, hogy már legalább hat nagy amerikai fegyverszállítmány érkezett Kijevbe. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erről azt nyilatkozta, hogy kizárólag védelmi célokat szolgáló fegyvereket kapnak, másrészt azonban többé egy talpalatnyi ukrán földet sem fognak föladni. Bejelentése szerint Ukrajna 2024-re kivezeti a sorkatonaságot, másrészt három év alatt százezer fővel növeli fegyveres erőinek létszámát.

Amíg Orbán Viktor kedden Moszkvában tárgyalt, addig Kijevben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hazája támogatásáról biztosította Ukrajnát, földgáz és fegyverszállításokat, tüzérségi lőszert, aknavető gránátokat és felderítő drónokat ígért. Boris Johnson és Vlagyimir Putyin elnök telefon fog tárgyalni, ami előtt a brit miniszterelnök kedden Kijevbe utazott, ahol szintén fegyverszállításokat helyezett kilátásba.

Vlagyimir Putyin kedden azt mondta, hogy mivel Ukrajna papíron nem mondott le a Donyeck-medence és a Krím-félsziget erővel való visszafoglalásáról, ha addigra a NATO tagjává válna, akkor az a szervezet és Oroszország háborúját jelentené. 

Sem az erdélyi média többsége, sem a magyar nemzeti hírügynökség nem adott hírt arról az erdélyi civil értelmiségi állásfoglalásról és aláírásgyűjtésről, amelyet egy hattagú kezdeményező csoport indított útnak.