Az egyik malájziai hírportál szerint Magyarország 2020-ban úgy vásárolt 178 milliárd forintért 6258 lélegeztetőgépet Vinod Sekhar maláj üzletembertől, hogy akkor már tudván tudni lehetett, az általa eladott egyik típus nem felel meg rendeltetésének, hanem egyszerűen életveszélyes. A MalaysiaNow magyar oknyomozó újságírók tájékoztatása alapján indult el és kiderítette, hogy az obskúrus ügylet előtt egy hónappal tekintélyes brit kutatóorvosok közleményben hozták nyilvánosságra: a szóban forgó kínai Shangrila 510S nem alkalmas arra, hogy intenzív osztályon dolgozzanak vele.
A brit klinikai tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a lélegeztetőgépnek időnként akadozik az oxigénellátása, nem egyértelmű a kezelési útmutató, azon felül ezt a típust ambulanciáknak és eleve nem kórházaknak találták ki. A brit számvevőszék nem egészen fél évvel később 60 oldalas jelentésben igazolta az aggályokat, így az egészségügyi tárca kivont a forgalomból 750 ilyen berendezést, a lefújta a már megrendelt 1250 darab megvásárlását. Az egész tétel 2,2 millió fontba került.
Ezzel hozzávetőlegesen egyidejűleg Kolumbiában azt közölték nagy gondok vannak az SH300-as modellel is (amelyből az Orbán-kormány szintén vett a maláj úriembertől). A közép-amerikai ország arra jutottak, hogy legalább hat ember végzetét okozta a készülék, mivel többször is váratlanul leállt, illetve helytelen adatokat továbbított. Az ottani szakemberek összesen 34 ilyen súlyos incidenst számoltak össze.
Korábban a Magyar Orvosi Kamara arra figyelmeztetett, hogy érthetetlenül sok az áldozat a kórházakban a gépen tartott páciensek között, és hogy ki kellene deríteni, nem a gépek miatt van-e így. Amúgy az Orbán-kormány azzal büszkélkedett, hogy egyetlen más uniós tagállam sem kötött ekkora összegű egyedi megállapodást a járvány elleni küzdelemben. Az ellenzék szerint viszont teljesen felesleges volt 6258 darabot beszerezni, mert nincs elég orvos, illetve ápoló a működtetésükhöz. Előfordult, hogy magyar kórházban egy-egy lélegeztetőgép füstölni kezdett, de az is, hogy beüzemelni sem tudták.
Tompos Márton, a Momentum korrupció elleni munkacsoportjának vezetője most azt közölte az ázsiai országból jelentkező újságírókkal:, az önmagában felháborító, hogy a készülékek átlag csaknem 90 ezer dollárba kerültek (jelenleg körülbelül 30 millió forint darabonként). Azon felül immár súlyos egészségügyi és biztonsági kérdéseket kell tisztázni, miután bebizonyosodott, hogy a két típus használata emberéletekbe került.
Malájziában pénzmosás gyanújával folyik vizsgálat Vinod Sekhar ellen. A cégcsoport központjában nemrégiben házkutatást tartottak és adathordozókat foglaltak le.
A magyar választások kapcsán előkerülnek a régi, mocskos trükkök – jelenti a portál, miután a kormánypárti Magyar Nemzet most éppen a civil társadalmat, illetve a független sajtót igyekszik lejáratni állítólagos titkos felvételekkel. A „leleplező” anyag szerint Soros Györgyhöz kötődő civil szervezetek manipulálják a Magyarországról szóló külföldi tudósításokat. Az eset nagyon emlékeztet arra a húzásra, amit négy évvel ezelőtt vetettek be.
Orbán Viktor jó ideje azt hirdeti, hogy sötét hatalmak összeesküvést szőnek az ország ellen, magát pedig úgy állítja be, hogy a nemzeti érdekeket védelmezi. Ezzel szemben uniós intézmények szerint a miniszterelnök alatt visszaszorul a demokrácia. Ugyanakkor emberi jogi aktivisták, újságírók, ellenzéki politikusok attól tartanak, hogy megsértik a jogaikat, lásd a Pegasus-ügyet.
Mellesleg a Magyar Nemzet által közzétett, láthatóan erősen megvágott és zavaros összeállítást, amelyen egy ismeretlen nyilatkozik, órákon belül megjelent az Orbán-kormány a YouTube-csatornáján. A két megnevezett interjúalany, Andrej Nosko, a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) korábbi igazgatója és Kálmán Mátyás újságíró nem kívánt nyilatkozni a Politiconak.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke gyalázatosnak tartja a történteket, az OSF szóvivője pedig úgy értékelte, hogy az újság szelektív módon szerkesztette meg az interjúkat, amelyeket hivatalosan más céllal szerveztek meg. A törekvés azonban az, hogy ártsanak a civil társadalomnak, illetve a sajtónak, továbbá hogy mindkettőt megfélemlítsék. Ilyen briganti módszerekkel igyekeznek elhallgattatni a bíráló hangokat egy uniós országban.
Víg Dávid az Amnesty Internationaltől szégyenletesnek nevezte, hogy a kormány már a korábbi, hasonló lejárató kampányt is megúszta, mint ahogy a Pegasus-botrányt is. Ám ettől a civilek még folytatják a munkát az emberi jogokért és a jogállamért.
Az Európai Bizottság elnöke szerint nagy az egyetértés az Európai Unión belül, hogy kemény szankciókat kell elrendelni, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát. Ezzel a magyar kormány is egyetért. Ursula von der Leyen emlékeztetett arra, hogy Magyarország idáig mindig beállt a büntető intézkedések mögé és most is azt közölte, hogy támogatja az egységet, ha lépni kell. A politikust azért kérdezték meg ez ügyben külön is, mert Orbán Viktor hétfőn arról beszélt a Kremlben, hogy a megtorló intézkedések sikertelenek, kudarcra vannak ítélve.
A nyilatkozatból kitűnt, hogy az EU ugyan folytatja a diplomácia erőfeszítéseket a békés rendezés érdekében, de közben igen széleskörű csomagon dolgozik, hogy Oroszország drága árat fizessen, ha rászánja magát a legrosszabb forgatókönyvre. Így megnehezítenék, hogy bankjai eljussanak az európai pénzpiacra, egyben megtiltanák az energiahordozók kitermeléséhez szükséges technológia beszerzését is. No, meg tőkét sem adnának a munkához.
A jelentés megjegyzi, hogy a tagországok az egységet sugallják, de azért egyes országok elszántsága mégsem olyan erős, mivel a következmények sújtanák cégeiket, illetve polgáraikat, miközben már most is igen magas az áram és a gáz ára. Hát, még ha leállnának a szállítások. Von der Leyen azonban bízik abban, hogy adott esetben meg tudják oldani az ellátási gondokat például cseppfolyósított földgáz segítésével.
A történelem miatt Oroszországot nem szeretik a magyarok. A Moszkvához fűződő viszony miatt Mesterházy Attila, illetve a jobbikos Brennen Koloman kezdeményezte az Országgyűlés külügyi bizottságában a miniszterelnök meghallgatását. A Jobbik képviselője szerint mégiscsak furán veszi ki magát, hogy valaki az orosz egységek távozásának követelésével indítja pályáját, most viszont beáll amögé, hogy Moszkva visszakaphassa befolyási övezetét. Vagyis felborult a magyar külpolitika egyensúlya, a választott út erősen lejt Kelet, Moszkva, Peking és Ankara felé.
Az Országgyűlés alelnöke kétli, hogy annyira eredményes lett volna Vlagyimir Putyinnal a hétfői tárgyalás. Hiszen a gázegyezményt már megkötötték, a vendéglátó ugyanakkor nem kötelezte el magát a magyar fél által kért többletmennyiség mellett. Ezzel szemben a Fidesz-közeli Nézőpont igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel úgy véli, hogy az egyeztetésen a fő téma az olcsó energia volt, az meg kulcskérdés a választás előtt, vagyis Orbán profitálhat a látogatásból.
Ezzel párhuzamosan azonban igazolni kívánja, hogy erősen be van kötve a Nyugathoz is. Ezt mutatja majd a jövő hónap végén a Budapestre tervezett nemzetközi jobboldali találkozó. Továbbá V4-es keretben várják Boris Johnsont is (hacsak az addigra meg nem bukik – a szerk. megj.) Brenner Koloman szerint ugyanakkor a kormánypárti magyar sajtó az eltelt 12 évben valóságos agymosást hajtott végre, ezzel függ össze, hogy a fideszesek egyre kevésbé elutasítóak az oroszokkal szemben.
A magyarok alapvetően kétféleképpen ítélik meg Orbán Viktor moszkvai útjának eredményét: az egyik oldal büszke arra, hogy a kormányfő a világpolitika parkettjén mozog, a másik viszont úgy látja, hogy Vlagyimir Putyin magához rendelte a politikust, aki ily módon biodíszletként szolgált, miközben a házigazda bejelentette geopolitikai igényeit.
Persze a kétféle vélemény is az ország megosztottságával függ össze, de a többség számára jelenleg alighanem az a mérvadó, hogy a miniszterelnök ígéretet kapott hosszú távú gázszállításokra, a piaci ár egyötödén. Csak éppen azt nem említette a vendéglátó, hogy közben az árak öt-, hétszeresükre emelkedtek és ezt pár hónapos késéssel ugyan, de a magyar megrendelővel szemben is érvényesíti a Gazprom
A látogatás egyik oka éppen az lehetett, hogy miként hidalják át Magyarországon azt az időszakot, amíg helyreállnak a normális gázárak. De hiába korlátozták már jó ideje az energiaárat a háztartások számára, ez aligha fokozza a magyarok rokonszenvét Vlagyimir Putyin iránt. Ezzel együtt Oroszország idáig nem különösebben téma a választási hadjáratban. Persze Gyurcsány Ferenc részéről fura, hogy bírálja a szoros viszonyt, amikor annak idején ő maga is ugyanezt csinálta miniszterelnökként. Bár most azt mondja: az az elnök más volt, mint a mai.
Ám egyébként is kérdéses, érdemes-e manapság Moszkva ellen mozgósítani. Hiszen Orbán Viktor hívei számára már egyáltalán nem érdekes, hogy a politikus annak idején a szovjet csapatok kivonulásával kezdte karrierjét. Tábora abban sem lát semmi kivetnivalót, hogy 1956 leverését soha nem hozza szóba, ellenben soha nem mulasztja el, hogy lekommunistázza a baloldali ellenzéket. Nagyon úgy tűnik, hogy az utóbbi 15 évben átprogramozta választóit.
Az EU igazságügyi biztosa azt mondta a belügyminiszterek lille-i találkozója után, hogy az EU-tagállamok széles körben egyetértenek az Európai Bizottság javaslatával, mármint hogy egységesen szigorítsanak a a gyűlöletbeszéddel szemben, de úgy tudni, hogy a magyar és a lengyel kormánynak azért vannak fenntartásai. Didier Reynders szerint egyik ország sem utasította el elvben az elképzelést, már nagyon közel vannak a közös álláspont kialakításához, mindazonáltal tiszteletben kell a véleménynyilvánítás szabadságát.
Kiszivárgott a tanácskozás után, hogy a megjegyzés Magyarországra, illetve Lengyelországra vonatkozik. Mindkettő ellen szerződésszegési eljárás folyamatban a nemi kisebbségek hátrányos megkülönböztetése miatt, és mindkét országban elhangzanak olyan nyilatkozatok vezető politikusok részéről, amelyek kimerítik a gyűlöletbeszéd fogalmát.
Amúgy a jóváhagyáshoz elegendő volna a kétharmados többség, vagyis sem Budapest, sem Varsó nem tudna vétózni, de a vita még akár évekig is elhúzódhat.
Tucker Carlson legutóbbi dokumentumfilmje újabb antiszemita uszítás volt a sorban a Fox News műsorvezetőjétől – írja a vezető brit lap. Célpontja, Soros György gyakran célpontja antiszemita támadásoknak, a konzervatívok évtizedek óta célkeresztben tartják. Szélsőjobboldaliak, illetve a QAnon összeesküvés-elmélet hívei szerint az amerikai magyar milliárdos erőszakos tiltakozásokra bujtogat, pedofil világhálózatot támogat és irányítja az illegális migrációt. Ezek az állítások mind-mind felbukkantak Tucker Carlson filmjében.
Az antiszemita felhangok miatt tiltakozott a televíziónál az amerikai Rágalmazás Elleni Liga, az ADL. Soros György egyébként a évek során legalább 18 milliárd dollárt adományozott civil szervezeteknek a világban a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül, és ő a Demokrata Párt egyik nagy mecénása is.
A lengyel számvevőszék azt közölte, hogy munkatársait az utóbbi két évben több mint hatezerszer hallgatták le az izraeli kémprogrammal. Jó 500 készüléknél állapították meg, hogy valakik rátelepítették a Pegasust. A testület elnök a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) bírálójának számít. A titkosszolgálatok szóvivője ezzel szemben valótlannak nevezte a vádat, a kormánypárt idáig nem nyilatkozott. Ugyanakkor Jaroslaw Kaczynski már beismerte, hogy használták a szoftvert. Az AP szerint a hatalom bírálói és ellenzék politikusok ellen is bevették. (Így például az ellenzék akkori kampányfőnöke ellen – a szerk. megj.)
