A 2020-ban kezdett budapesti várólista-rövidítés hatásosságának felmérésére szövetkezett a főváros a Semmelweis Egyetemmel. Utóbbi 26 millió forintért elemzi azt, hogy javította-e a rákterápiákra szorulók életesélyeit a kétmilliárdos önkormányzati program.
A főváros a kormánytól kialkudott kétmilliárdból igyekszik ugyanis gyorsítani a budapestiek daganat-gyanújának kivizsgálását. Most viszont azt akarják tudni, mennyire sikerült hatásosan elkölteni ezt a pénzt. Az egyesült ellenzék elképzeléseiben egyébként szerepel a program országos kiterjesztése, így a főváros és az egyetem közös kutatása ehhez is szolgáltathat adatot. Bár több mint hat éve jogszabály írja elő, hogy a rákgyanús betegek képalkotó-diagnosztikai vizsgálatát 14 napon belül el kell végezni, ám a leletre, illetve az onkológushoz való eljutásra ma is hosszan kell várakozniuk az érintetteknek. (A Magyar Narancs decemberi közérdekű adatigénylésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nem tudta megmondani, hogy hány CT- és MR-vizsgálat történik daganatgyanú esetén 14 napon belül.) A főváros ezért a kivizsgálás idejének rövidítésére szánt kétmilliárdból valamennyi, budapesti lakcímmel rendelkező, daganat-gyanús betegnek biztosítja, hogy hét napon belül hozzájuthat a szükséges CT- és MR-vizsgálatokhoz, és újabb három munkanapon belül a lelethez is.
A programmal összesen 31 770 CT és 9846 MR vizsgálat vált gyorsan elérhetővé a fővárosiak számára, ám a múlt év decemberéig a szerződött szolgáltatóktól mindössze 2148 CT és 1041 MR vizsgálatról érkezett elszámolás a Fővárosi Önkormányzathoz.
– értelmezte a számokat Havasi Gábor, a fővárosi önkormányzat egészségügyi tanácsnoka. Szerinte a koronavírus-járvány ideje alatt a potenciális páciensek már nem csak a speciális, drágább beavatkozásokra kényszerülnek hosszú hónapokat várni, de arra is, hogy bejussanak a háziorvosi, illetve a szakorvosi rendelésekre. A terveinkhez képest valószínűleg emiatt végeztek kevesebb vizsgálatot a szolgáltatók – fogalmazott. Hozzátette: a főváros arra jutott, megvizsgálja, hogy az önként vállalt feladattal miként teljesültek a program eredeti céljai, sikerült-e rövidíteni a daganatos betegek diagnosztizálásának idejét, illetve mennyivel gyorsabban jutnak terápiához a lehetőséggel élők, mint azok, akik az állami betegutat járják végig. Havasi Gábor elmondta: miután a Fővárosi Önkormányzatnak se egészségügyi intézménye, se jogosultsága nincs arra, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térből (EESZT) adatokat gyűjtsön, ezért kötöttek szerződést a Semmelweis Egyetemmel (SE).
A főváros arra vár egyebek mellett választ, hogy javult-e a terápia megkezdéséhez szükséges szakmai információk minősége, javultak-e az érintettek túlélési esélyei, és mi történt a betegekkel a rendszerbe lépésük pillanatától a gyógyulásukig. Választ várnak arra is, hogy a covid-járvány milyen hatást gyakorolt az esetszámokra, a várakozási időkre, és hogy erre a fővárosi programnak volt-e bármilyen hatása, továbbá a 10 napos daganat-diagnózison kívül van-e olyan más minőségi mutató, amellyel a jövőben tudnák értékelni, követni a gyógyító szolgáltatók tevékenységét.