Sehol nincs a magyarországihoz fogható kormányzati kontroll az egészségügyi dolgozók sajtónyilatkozataival, a Covid-helyzet bemutatásával, a kórházi-ápolási munka nyilvánosságával kapcsolatban – ez derült ki az öt országban, ahol lapunk körkérdésben érdeklődött. Annak néztünk utána, van-e még olyan ország, ahol egy központi kormányszerv dönti el, ki kérdezhet meg egy orvost, ő miről beszélhet, vagy ahol kizárólag az állami média készíthet erősen cenzúrázott kórházi beszámolókat.
– Észtországban minden egészségügyi intézmény önállóan szervezi a médiakapcsolatait, beleértve azt is, hogy milyen médiakiadványokkal és milyen feltételek mellett kommunikál. Az állam ezt semmilyen módon nem szabályozza – írta a Népszava megkeresésére az észt egészségügyi minisztérium sajtóosztálya. Romániában szintén a kórházak kompetenciája a sajtó kezelése. A román egészségügyi minisztérium válaszában azt is egyértelművé tette, hogy a sajtó jól bejáratott csatornákon keresztül szervezhet tudósításokat a kórházakból, ahol kísérő személyzetet is biztosítanak a stáboknak. (Tavaly lapunk is tudósíthatott a határ közelében lévő romániai intézményekből).
A média kórházi tudósításai ügyében számos európai ország egészségügyi minisztériumának küldtük el kérdéseinket. Arról is érdeklődtünk, kinek a hatásköre a kórházi sajtóengedélyek megadása, milyen esetekben utasíthatják azt el, korlátozták-e a járvány alatt a újságírók korábbi lehetőségeit, illetve mit gondolnak a sajtó szerepéről a járvány elleni védekezés hiteles bemutatásában. A kérdés azért lényeges, mert
tudósításokat csak az állami média munkatársai készíthetnek, az állami kórházak dolgozói és vezetői pedig legálisan szinte szóba sem állhatnak újságírókkal. Ez az elszigeteltség a járvánnyal csak fokozódott, a veszélyhelyzetre hivatkozva lassan két éve csak államilag cenzúrázott sajtóinformáció juthat ki az intézményekből.
Sőt, a kormány a napokban szintet is lépett az elzárkózásban. A Fővárosi Törvényszék ugyanis – a Telex beadványa nyomán – kimondta: az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogtalanul utasított ki az állami médián és az MTI-n kívül minden más orgánumot az egészségügyi intézményekből a járvány idején. A jogerős döntés arról szólt: a kórházigazgatók hatásköre eldönteni, kit engednek be, nem pedig a minisztériumé. Csakhogy a kormány pár nappal a jogerős döntés után rendeletben határozott arról, hogy veszélyhelyzet esetén az operatív törzs határozhatja meg „az egészségügyi intézményeknek a sajtóval való kapcsolattartás rendjét”. Azaz rendelettel írtak felül egy jogerős döntést, hogy a nyilvánosság véletlenül se láthassa, mi történik a kórházakban. A nem illiberális államokban ez elképzelhetetlen.
– A kórházak operatív üzemeltetésbe az állam semmilyen módon nem szól bele, ideértve a sajtóval történő kapcsolattartást is – válaszolták a Népszavának a finn egészségügyi minisztériumnál. Az ottani tárcának annyira nincs dolga a kórházi sajtómegkeresésekkel, hogy egyből a területileg illetékes egészségügyi körzetekhez irányítottak minket. A Helsinki Egyetemi Kórháztól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a médiakapcsolatok teljes egészében ezeknek a kórházi központoknak a hatáskörébe tartoznak.
A dán egészségügyi minisztérium sem érezte illetékesnek magát a kérdésben, ők egyenesen a Dán Újságírók Szövetségéhez küldtek minket. Charlotte Harder, a szervezet kommunikációs vezetője válaszát azzal kezdte: reméli, szavai segítenek abban, hogy a magyar olvasók is hozzáférjenek az egészségüggyel kapcsolatos, hiteles információkhoz a sajtó révén. Ezek után lényegében ugyanazokat a válaszokat kaptuk, mint a többi ország esetében: a sajtó beengedéséről a kórházak döntenek, nem tesznek különbséget a médiumok között, illetve az egészségügyi intézmények csak abban az esetben tagadják meg a tudósítás engedélyezését, ha például túl leterhelt az osztály, de Charlotte Harder szerint ilyen esetről nem tudnak. A személyiségi jogokat védő törvényeken kívül semmilyen egyéb szabályozás nem vonatkozik a kórházakban történő forgatásra, fénykép készítésre. Kiemelték, hogy
amely Dániában nagy hangsúlyt kap a beszámolókban.
– A Cseh Köztársaságban semmilyen különbséget nem teszünk állami és magántulajdonban lévő médiumok között - írta a Népszavának Jan Rezábeka, a cseh egészségügyi minisztérium sajtóreferense. Azt, hogy a sajtót hogyan és mikor engedik be az egészségügyi intézményekbe, a kórház vezetősége dönti el, nincs egyeztetési kötelezettség felsőbb állami szervekkel, sem előzetesen, sem utólag. A tárca tudomása szerint - a nyilvánvaló fertőzésveszélyes helyzeteket leszámítva - egyetlen esetben sem utasították el cseh kórházak a sajtó tudósítási kéréseit. Jan Rezábeka kiemelte: a sajtó szabadsága a szabad és demokratikus társadalom fenntartása szempontjából kiemelkedő fontosságú, függetlenül a járványhelyzettől.
