Az eddigi tapasztalatok szerint elsősorban a családi házak építését, nem pedig a társasházi beruházásokat ösztönzi a jegybank zöld otthon programja. Az energiatakarékos otthonok építésére vagy vásárlására 2,5 százalékos fix kamatozással, akár 70 millió forint értékben igényelhető „zöld” lakáshitelt ugyanis 63 százalékban családi házak építésére veszik fel az ügyfelek. Ennek fő oka Kormos Zoltán, az OTP Bank ingatlanhitelezésért felelős vezetője szerint az, hogy a társasházakat építő ingatlanfejlesztők tízből kilenc esetben előszerződést kötnek vevőikkel – hiszen ezeket a lakásokat jellemzően még építik -, és csak az átadás előtt nem sokkal írnak alá végleges adásvételi szerződést. A bankok ugyanakkor előszerződés alapján nem, csak végszerződés esetén hiteleznek, és a kapcsolódó, 0 százalékos kamatozású csok-hitelt is csak így lehet folyósítani.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly októbertől december végéig a zöld otthon program 200 milliárd forintos keretéből mintegy 22 milliárd forintot hívtak le. A zöldhitelek ma már a lakáshitel-folyósítások harmadát adják, ezért becslések szerint a jelenlegi tempó mellett a keret májusra kimerül. Ezzel épp akkor érne véget a program, amikortól már csak a zöldhitel követelményeinek megfelelő, BB-besorolású ingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt. A hosszabbítást a jegybank a legutóbbi nyilatkozatok szerint az inflációtól teszi függővé, döntés nyár elején várható. Vagyis, aki biztosan nem akar lemaradni az emelkedő kamatkörnyezetben egyre kedvezőbbnek számító kölcsönről, annak célszerű olyan újlakást választania, amelyet végleges adásvételi szerződéssel kínálnak.
Alapvetően az ingatlanfejlesztőknél pattog a labda, hiszen ők dönthetnének úgy, hogy a még épülő társasházi lakások értékesítésekor is végszerződést kötnek a vásárlókkal – fogalmazott kérdésünkre Kormos Zoltán. A fejlesztők azért élnek inkább az előszerződés intézményével, mert így később kell áfát fizetniük, ráadásul, sokkal egyszerűbb az ügyintézés, ha később bármit módosítanának az alapító okiraton. Az előszerződéskor az új tulajdonos még nem kerül a tulajdoni lapra, így ha esetleg változik például a lépcsőház mérete, vagy bármi egyéb módosítás történik az eredeti tervekhez képest, akkor nem kell több száz széljegyzettel bajlódni – magyarázta. A fejlesztők egy része ugyanakkor dolgozik eddigi gyakorlata módosításán. Ezzel jelentős versenyelőnyre tehetnének szert, hiszen a vevők keresik az olyan ingatlanokat, amelyeket a zöldhitelből meg tudnak vásárolni.
Vélhetőleg emiatt is csappant meg drasztikusan – a fővárosban 550-re - a még eladatlan, azonnal költözhető újlakások száma, hiszen a már átadott lakásokra tudtak lecsapni a zöldhitellel a vevők – tette hozzá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Tavaly egyébként 8400 újépítésű társasházi lakás kelt el Budapesten, ami 15 éves viszonylatban is dobogós helyezés. Holott az új építésű lakások négyzetméterára a főváros legtöbb kerületében már elérte vagy átlépte az 1 millió forintot.
Az OTP Bank témában tartott sajtótájékoztatóján a szakemberek rámutattak: a tavaly elindult, új otthonteremtési támogatások megjelenése a teljes lakás- és hitelpiacot megmozgatták, felborítva ezzel az addigi piaci ciklusok szabályos váltakozását. Az elemzők 2021-re tavaly év elején még 8-10 százalékos forgalomnövekedést vártak, de további jelentős áremelkedést nem mertek jósolni. Ehhez képest tavaly 15 százalékkal, 155 ezerre nőtt az adásvételek száma, a reálárnövekedés pedig 11 százalékos volt. Tavaly a nyolcadik évébe lépett a folyamatos, 2014 óta tartó lakáspiaci drágulás – mondta Valkó Dávid. Idén az otthonteremtési támogatások egy része várhatóan kifut, így ezekért egy véghajrá kezdődhet. Számos extra jövedelem is érkezik a családok számlájára, ami tovább növelheti a keresletet, és ezzel az árakat. Hosszabb távon azonban a támogatások kivezetése és az emelkedő hitelkamatok visszafoghatják a keresletet. Mindez az elemző szerint a piac jövő évi lassulását vetíti előre, de ez nem jelent majd látványos csökkenést sem az adásvételek számában, sem az árakban.
