Több száz gyógyászati segédeszköz tűnhet el a kínálatból, mert a beszerzés drágább, mint amennyit azért a tb és a páciens fizet

Legalább 20 milliárdra lenne szükségük, hogy az egyedi gyógyászati segédeszközöket gyártóknak és a forgalmazóknak, hogy ne kelljen becsukniuk a vállalkozásaikat.

Idén tavasztól több száz gyógyászati segédeszköz – például mankó, járókeret, moped, gyerekek súlyos gerincferdülését korrigáló, egyedi gyártású fűző, cipő tűnik el a hazai betegellátásból – jelezték a gyógyászati segédeszköz forgalmazók. Van olyan bolt, ahol már ki is fogytak ezekből az eszközökből, és nem lehet beváltani a sztóma-zsákra, felnőtt pelenkára szóló vényeket sem.

A közösségi oldalakon a daganatos betegek egymásnak adnak ötletek, hogyan lehet egy-egy bélsár felfogó zsákot újra használhatóvá tenni. De például a koronavírus-elleni védőoltásokhoz használatos, úgynevezett holttér nélküli fecskendő is hiánycikké vált. A gondot az okozza, hogy sok terméknek az előállítása vagy a beszerzése többe kerül a forgalmazónak mint amennyit azért a tb és a beteg fizet.

Bár az elmúlt héten az egészségügyi kormányzat 3 milliárdos gyorssegélyt ígért az ágazatnak a legkritikusabb termékek árkiegészítésére, a szakmai szövetségek szerint, ez az összeg nem elegendő a piac megmentésére. Legalább 20 milliárdra lenne szükségük, hogy az egyedi gyógyászati segédeszközöket gyártóknak és a forgalmazóknak – a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ), az Ortopéd Cipőkészítők Szövetsége, az Ortopedikusok Magyarországi Ipartestülete, az OPRA - Ortetika, Protetika, Rehabilitáció Szövetség és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) tagvállalatainak – ne kelljen becsukniuk a vállalkozásaikat. Az érintettek szerint 18 éve változatlan támogatási összegért kell ellátniuk a hazai betegeket segédeszközökkel. Ám ezalatt az infláció, a kötelező minimálbéremelések, a járvány miatt elszabaduló szállítási díjak mostanra ellehetetlenítették az ilyen eszközöket gyártó vállalkozásokat – állítják.

A tb-listán szereplő eszközök közül jelenleg közel 400 termékkel van súlyos probléma, amelyeket így nem, vagy csak korlátozott számban forgalmaznak. A kritikus árrésű termékek száma tavaly tavasszal 70 volt, mára 387-re emelkedett, 41 eszköz pedig negatív árrésbe csúszott. Azaz tíz-ötven százalékkal is többe kerül az előállítása vagy a beszerzése a forgalmazójának mint amennyit azért a tb és a beteg fizet. Róka László, a FESZ főtitkára példaként említette, hogy egy kerekes járókeretet (rolátort) 30 ezer forint körüli áron lehet beszerezni most, miközben a kereskedő ezért nem kérhet és így nem kaphat többet összesen 18 ezer forintnál. Az ártámogatásban részesülő termékért nem kérhetnek az előírt árnál többet a betegektől. Ha valaki vény nélkül szeretne venni egy rolátort akkor mintegy 45 ezer forintba kerülne.

A gyógyászati segédeszköz piac csaknem 3,5 ezer termékéből 747 félét a speciális szakboltok árusítanak. Egy átlagos bolt kínálatának pedig több mint fele olyan eszköz, aminek a beszerzése, előállítása már többe kerül, mint amennyit kaphatnak érte. A gyógyászati segédeszköz gyártókat és forgalmazókat nem csak az elégtelen finanszírozás sújtja, de a Covid-járvány alatt elvesztették a 65 év feletti ügyfeleik egy részét is. Becsléseik szerint az elmúlt években mintegy 13 ezer beteg egyéb okokból szorult ki az ellátásból, mert vagy nem engedhette meg magának, hogy az eszközét megvásárolja, vagy el sem jutott a szakorvos, aki azt felírhatta volna. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi lehet a beváltatlan vény, a gyártók nem tudtak pontos számot mondani.