Azt, hogy elég nagy a baj a facebook/Meta házatáján, azt a február 2-i tőzsdei árzuhanás mutatta meg legdurvábban, amikor a cég részvényeinek értéke egy nap alatt 26,4 százalékkal zuhant, az USA egy nap alatt történt legnagyobb értékpiaci veszteségét produkálva. Ez 230 milliárd dollárt jelent, ami Mark Zuckerberg személyes vagyonát is érinti: az 30 milliárd dollárral lett kevesebb.
A nagy esés azután következett be, hogy kiderült, 2021 utolsó negyedévében a Facebook használóinak a száma naponta fél millióval kevesebb volt, mint az előző negyedévben. Ez a teljes létszámhoz, 1,93 milliárdhoz képest elenyészőnek tűnhet, de fennállásának 18 éve alatt a szociális médiában megjelenők száma folyamatosan nőtt. És ez a februári zuhanás lavinát indíhat el a cég életében. A New York Times hat jelét gyűjtötte össze annak, hogy Zuckerberg valószínűleg hosszabb távon is bajban van.
1. Úgy tűnik a Facebook elérte azt a határt, amin túl már nem tud több embert megszólítani. Az internetezők 70,59 százaléka facebookozott tavaly az USA-ban. A szintén a Meta tulajdonában lévő Instagram, a Messenger és a WhatsApp mutatott ugyan felhasználói létszámnövekedést, de ezeké is a leggyengébb volt az elmúlt három évben. Az igazgatók még várják az alapvető hasznot a WhatsApp üzenetküldő szolgáltatástól, de erőfeszítéseik még kezdeti stádiumban vannak. Eközben a befektetők azt vizsgálják, hogy a többi Meta-produktum, például az Instagram, a képmegosztó alkalmazás vajon tudhat-e még újra a csúcsra kerülni.
2. Rossz hatással volt a Metára az is, hogy az Apple tavaly tavasszal bevezette az átlátszó applikációkövetést, amely lehetővé teszi az iPhone-t használóknak, hogy válasszanak: lehetővé teszik-e bizonyos alkalmazásoknak, például a Facebooknak, hogy nyomonkövesse internetes aktivitásukat. Ha nem, akkor kevesebb adathoz jut az oldal, kisebb eséllyel tud célzott hirdetéseket pontosan célba juttatni. Ez azért is fájdalmas a Facebook számára, mert az Apple termékeket használók jóval jövedelmezőbb piacot jelentenek, mint az androidosok. Ez ebben az évben tízmilliárd dolláros veszteséget fog jelenteni.
3. Rontja az üzletet a Google is, amely nem függ annyira az Apple-felhasználóktól, ezért komolyan részesedik azoknak az e-kereskedelmi hirdetéseknek a hasznából, amelyeket az Apple korlátozása kihúzott a Meta zsebéből.
4. A legnyugtalanítóbb a Meta számára a TiTok előretörése. Zuckerberg már több mint egy éve jelezte, hogy a rövid, a felhasználók által készített videókat megosztó szociális média milyen félelmetes ellenség számára. Mára a kínai applikáció több, mint egymilliárd felhasználóval bír. Bár a Meta 2020 augusztusában az Instagram Reels (egy új funkció, aminek segítségével rövid videókat lehet gyorsan és kreatívan szerkeszteni és azonnal publikálni) alkalmazással válaszolt a TikTok kihívásra, ami vezető termék lett, de Zuckerberg szerint a videoreklámok nem olyan hatásosak, mert könnyű átugrani őket.
5. Ami miatt a Meta haszna és emiatt vonzereje a befektetők számára csökkent a Metaverzum, amelynek jövőjében Zuckerberg azonban nagyon hisz, és arra kéri a befektetőket és a felhasználókat is bízzanak benne ők is. Tavaly tízmilliárd dollárt költött az embereknek a virtuális világban új életet adó platform fejlesztésre, amit a következő években növelni kíván.
6. Nem tesznek jót a Metának azok a hírek sem, miszerint a kormányzat a vállalat feldarabolásán gondolkodik a trösztellnesség jegyében. Zuckerberg erre azt mondja, a Meta egyáltalán nincs monopolhelyzetben, hiszen ott van a TikTok, valamint az Apple és a Google szociális médiája is.
De a felsoroltakon kívül a Metának azzal is szembe kell néznie, hogy az EU-nak nagyon szigorú adatvédelmi kívánalmai vannak arra nézve, hogyan lehet európai adatokat Amerikában felhasználni. Ezért kulcskérdés a cég számára a transzatlanti adatátvitel, amit az úgynevezett Privacy Shield (Személyiségjogi Pajzs) és más megállapodások szabályoztak, szabályoznak, amelyeket a Meta eddig is és ma is az európai adatok amerikai szervereken való tárolásához használ. A megállapodásokat azonban az EU ismét felülvizsgálatoknak vetette alá. Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet számára küldött éves jelentésében a Meta arra figyelmeztet, hogy amennyiben az EU által újonnan kidolgozandó rendszer nem lesz adaptálható, és a vállalat nem használhatja a jelenlegi megállapodási modelleket vagy “azok alternatíváit”, akkor “esetleg” nem fogják tudni biztosítani a “legfonotosabb szolgáltatásaik legtöbbjét” Európában. Ezt a fenyegetést azután szinte rögtön visszavonták, de az már látszik, az a modell, amelyet a Meta az elmúlt 18 évben kialakított aligha tartható a továbbiakban. Legfőképp az világos, már nem diktálhat szinte mindent Zuckerberg, egyre inkább alkalmazkodnia kell a piaci realitásokhoz, és a különféle törvényi feltételekhez.
Forgács Mariannt, a Be Social társalapítóját és ügyvezetőjét először arról kérdeztük, hogy mennyire befolyásolja a Facebookkal – és persze a többi techóriással – kapcsolatos vélekedésünket az, hogy alig 18-20 éves múltra tekintenek vissza, ezért nincs igazán kialakult közmegállapodás sem törvényi szabályozás arról, hogyan is kellene működniük valójában. ,,Figyelembe véve a jelenlegi trendeket a világban, megfelelő rugalmassággal kell kezelnünk őket. Egy százéves autógyár vagy áramszolgáltató is kényszerülhet arra, hogy rugalmasan változtasson üzletpolitikáján, ez ugyanúgy megtörténhet az online élet szereplőivel is. Zuckerbergnek és alkalmazottainak is meg kellett jelenniük a megfelelő amerikai kormányzati szervek előtt, azért, hogy számot adjanak arról, hogyan működnek platformjaikon az algoritmusok, hogyan dolgozik a mesterséges intelligencia, ami az átlagos tudású felhasználók számára nem is biztos, hogy érthető, miközben az esetleges negatív hatások lecsapódnak rajtuk.
Az így megszerzett adatokkal befolyásolható lehet akár egy választás, szexuálisan abuzálható egy tinédzser, vagy legalábbis testképzavar kialakulhat a fiataloknál a megjelenített tartalmak hatására” – mondta a social média szakértő. Felhívta a figyelmünket arra is, hogy nemcsak a Facebook az, amire figyelnünk kell, a Google is különböző adatokat gyűjt rólunk, és emellett vannak egyéb szolgáltatók is (pl. TikTok). Az hogy ennek a problémának az „arcává” Zuckerberg vált, az nem jelenti azt, hogy a Facebook önmagában eredendően rossz volna. Éppen az egyik Facebook-alkalmazott mutatott rá, hogy van még vagy 70 olyan cég – köztük tíz európai – a legkülönbözőbb területekről, amely jelezte, hogy az európai adatvédelmi szabályzók károsan hatnak bevételeikre. Az azért kiderült, hogy nem készül kivonulásra Európából a Facebook, de erre, mint esélyre, fel kellett hívniuk a részvényesek figyelmét. „Egy német és egy francia politikus is úgy nyilatkozott, tőlük mehet a Facebook, semmi hiányát nem éreznék, miközben tudható, az oldalaikon jelen lévő, az üzleti megjelenésüket ott a nyilvánosság elé táró kis- és középvállalatok tömegei szenvednék ezt meg. Persze, az baj, hogy ennyire függenek a platformtól, de az is furcsa, hogy ezt természetesnek veszik, mindenki úgy gondolja: ingyenebédet kap. Pedig nem, bizony ezért az adatokkal kell fizetnünk. Az, hogy a Facebook-kérdést nem igazán kezeljük a helyén, arra a tavaly októberi technikai hiba miatt bekövetkezett nagy leállás is rávilágított, amikor emberek milliói estek kétségbe, mert megszűntek kapcsolattartási lehetőségeik. Ez nem jóléti szolgáltatás, ez kőkemény üzlet” – véli Forgács Mariann.
A rendszert fejleszteni kell, biztonsággal – hogy ne állhasson le, csak úgy – működtetni kell. Ha a Facebook kivonulna Európából, nem lehetne egyszerűen egy másik hasonlóval – ráadásul sokkal jobbal – helyettesíteni: rossz dolgok a való világban is történnek, alakulhat ki testképzavara egy tinédzsernek szociális médiától függetlenül is, és lehet zaklatásban is része. Ugyanakkor a szakértő nincs is meggyőződve arról, hogy a kommunikáció szintjén túl ezek ellen bármi is történt volna a Facebookon. De a valódi kérdés inkább az, mire használják az emberek ezeket a csatornákat: legyen az egy kés, amivel finom vacsora készíthető, vagy akár kikészíthető valaki. „Alapvetően mi, felhasználók vagyunk a felelősek, ne gondoljuk azt, hogy majd a fejlesztők, vagy az algoritmusok feloldanak minket ez alól. Hogy Zuckerberg lenne az okozója minden bajnak – aki végül is felépített egy soha eddig nem létezett birodalmat –: ezzel a véleménnyel nehezen tudok azonosulni” – mutatott rá Forgács Mariann.
