– Nem okozhatott fennakadást a betegek ellátásban az a kínai lélegeztetőgép, amelynek beszerzését most hevesen kritizálja az ellenzék. Ám ennek nem az az oka, hogy ezek az eszközök annyira kiválóak lennének, hanem egyszerűen nem volt szükség a használatukra az eddigi járványhullámok során – tudtuk meg „terepen” dolgozó intenzíves orvosoktól.
A legnagyobb, és egyben legvitatottabb 16 ezer darabos tételt a Külgazdasági ügyminisztérium vásárolt meg, darabonként mintegy 20 millió forintért.
A Népszava arra volt kíváncsi, hogy a hazai intenzív osztályokon használják-e a kritizált típust, illetve azok okoztak-e balesetet. Lapunk kérdéseivel megkereste az kórházfenntartó hivatalt, a szakminisztériumot, a kormányszóvivői sajtóközpontot is, ám egyik helyről sem kaptunk semmilyen választ.
Ezután mintegy fél tucat szakterületét meglehetősen jól ismerő intenzíves orvost kérdeztünk a lélegeztetőgépekkel kapcsolatos tapasztalataikról.
Az intenzíves szakma egyik véleményvezére úgy emlékszik, hogy közvetlenül a járvány kitörése előtt „frissítették” az intenzív osztályokon a gépparkot, akkor mintegy 700-750 új, német Dräger lélegeztetőgépet osztottak szét a kórházak között. Azaz a járvány kezdetén az eszközök több mint harmada eleve új, megbízható volt. A szakember szerint a kormányzat által összevásárolt csaknem 19 ezer gépből legfeljebb 2500-3000-et telepíthettek a harmadik hullámban a kórházakba. Ezek nagy többsége Beijing Aeonmed VG70-es volt, és további, körülbelül 400 Shangrila 510S típusú és ezek mellett előfordult néhány egyéb kínai gyártó eszköz is, olyan mint például a Crius Northern V6. (Ez utóbbiak közé tartoztak azok, amelyek 2020 őszén a zalaegerszegi kórházban – mint arról lapunk is beszámolt – működés közben többször meghibásodtak. Ezt lapunknak akkor a gép gyártója elismerte, a hazai hivataloktól viszont akkor sem kaptunk választ.)
Forrásunk szerint 1600-nál több eszközre nem volt szükség még a legtöbb intenzíves lélegeztetést igénylő harmadik hullámban sem. Így az újonnan kapott gépek java része soha nem került a betegek közelébe, azok most is a kórházak raktáraiban, folyosóin porosodnak. A szakember beszélt arról is, hogy amikor a miniszter elrendelte az intenzív osztályok bővítését és még a teakonyhákba is lélegeztetésre alkalmas betegágyakat kellett fölállítani, akkor jó néhányat az új gépek közül beüzemeltek. Volt olyan, ami az első bekapcsolása után füstölni kezdett, de szerelőre nem volt szükség, mert azonnal toltak a helyére egy másik újat.
„Akkor egy kicsit mindenki megrettent, aki látta ezt a füstöt, de amikor azok helyébe ugyanabból a típusból másikat beállítottak, azok már megbízhatónak bizonyultak. Amiből a legtöbb érkezett az intézményekbe, az a Beijing Aeonmed VG70-es volt, s ha ez nem is a legprofesszionálisabb eszköz, de jól működött, működik. Van magyar nyelvű menüje, alkatrész utánpótlása, szervize. S ez a típus a beüzemelés alatt sem füstölt" – mondta.
Fatális vagy bármilyen más balesetről, amit esetleg kínai lélegeztető gépek okoztak volna, egyik forrásunk sem hallott. Egy másik orvos szerint sok galibát okozott, hogy egy-egy típushoz csak kínai gépkönyv érkezett, vagy csak angol nyelvű kommunikációs panel volt hozzá.
Ez utóbbi nehezítette a munkát, az orvosoknak ugyan nem okozott gondot, de a nővérek többsége nem ismerte a gép által használt angol szaknyelvet. Forrásaink azt is egybehangzóan állították, hogy a kórházfenntartói beszerezés a külügyével szemben azért is szerencsésebb volt, mert azzal a kontingenssel jó minőségű, könnyen kezelhető eszközök érkeztek az intézményekhez.
Egy másik forrásunk határozottan állítja: Magyarországon nem volt valóságos lélegeztetőgép-hiány, a nagy kormányzati bevásárlásnak legfeljebb annyi a haszna, hogy a rosszabbul felszerelt intenzív osztályokra is jutott elfogadható minőségű gép. Legújabban pedig egyre több helyre viszik a magyar gyártású Panther5 lélegeztetőgépeket, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint tisztességesen működnek és meglehetősen sokat tudnak – mondta forrásunk.
