„Kicsit mindenki megrettent, aki látta a füstöt” – Magyarországon nem volt lélegeztetőgép-hiány, néhány pedig csak bajt hozott

Olyan lélegeztetőgépek is érkeztek, amelyekre talán jobb, hogy végül nem volt szükség – mondták lapunknak intenzíves orvosok, akiket a járvány idején vett gépekről kérdeztük.

– Nem okozhatott fennakadást a betegek ellátásban az a kínai lélegeztetőgép, amelynek beszerzését most hevesen kritizálja az ellenzék. Ám ennek nem az az oka, hogy ezek az eszközök annyira kiválóak lennének, hanem egyszerűen nem volt szükség a használatukra az eddigi járványhullámok során – tudtuk meg „terepen” dolgozó intenzíves orvosoktól.

Ezek a készülékek ma már terhet jelentenek a kórházaknak, gondot okoz, hogy hol tárolják a sebtében kiszállított, és az ellátásból gyorsan ki is tett kínai lélegeztető gépeket. Van olyan műtő előtér, ahol négy-öt darab is áll egymás mellett letakarva. Sok került a raktárakba is. Szakszerű tárolásukra elvétve van lehetőség.Magyarország szinte világhatalom lélegeztetőgépekben, a járvány kezdete óta. 2020 tavaszától máig összesen csaknem 19 ezer készüléket vásárolt a kormány, miközben a hazai kórházakban a járvány előtt is volt már mintegy 2000 darab.

A kórházfenntartó is vett 2481-et, ők 10,8 milliót, míg a Semmelweis Egyetem – amely 196-ot vásárolt - 5,9 milliót fizetett darabonként. A nagy magyar lélegeztetőgép projektek közül a legtöbb kritika a külügyi tárca által bonyolított üzletet érte.

Legutóbb két ellenzéki párt – a Momentum augusztusban, a DK alig egy hete – tette szóvá, hogy a tárca mintegy 750 darab Shangrila 510S lélegeztetőgépet is megvásárolt, melyekről már az üzlet megkötése előtt egy hónappal jelezte a brit kormány: az eszköz intenzív osztályon fekvő betegek ellátására alkalmatlan, ezért le is mondták a következő megrendelésüket és az addig vásároltakat sem vették használatba. A pártok azt is szóvá tették, hogy a magyar kormány 21-szer többet fizetett az eszközökért, mint a britek ugyanebben az időben.

Ezután mintegy fél tucat szakterületét meglehetősen jól ismerő intenzíves orvost kérdeztünk a lélegeztetőgépekkel kapcsolatos tapasztalataikról.

Az intenzíves szakma egyik véleményvezére úgy emlékszik, hogy közvetlenül a járvány kitörése előtt „frissítették” az intenzív osztályokon a gépparkot, akkor mintegy 700-750 új, német Dräger lélegeztetőgépet osztottak szét a kórházak között. Azaz a járvány kezdetén az eszközök több mint harmada eleve új, megbízható volt. A szakember szerint a kormányzat által összevásárolt csaknem 19 ezer gépből legfeljebb 2500-3000-et telepíthettek a harmadik hullámban a kórházakba. Ezek nagy többsége Beijing Aeonmed VG70-es volt, és további, körülbelül 400 Shangrila 510S típusú és ezek mellett előfordult néhány egyéb kínai gyártó eszköz is, olyan mint például a Crius Northern V6. (Ez utóbbiak közé tartoztak azok, amelyek 2020 őszén a zalaegerszegi kórházban – mint arról lapunk is beszámolt – működés közben többször meghibásodtak. Ezt lapunknak akkor a gép gyártója elismerte, a hazai hivataloktól viszont akkor sem kaptunk választ.)

Forrásunk szerint 1600-nál több eszközre nem volt szükség még a legtöbb intenzíves lélegeztetést igénylő harmadik hullámban sem. Így az újonnan kapott gépek java része soha nem került a betegek közelébe, azok most is a kórházak raktáraiban, folyosóin porosodnak. A szakember beszélt arról is, hogy amikor a miniszter elrendelte az intenzív osztályok bővítését és még a teakonyhákba is lélegeztetésre alkalmas betegágyakat kellett fölállítani, akkor jó néhányat az új gépek közül beüzemeltek. Volt olyan, ami az első bekapcsolása után füstölni kezdett, de szerelőre nem volt szükség, mert azonnal toltak a helyére egy másik újat.

„Akkor egy kicsit mindenki megrettent, aki látta ezt a füstöt, de amikor azok helyébe ugyanabból a típusból másikat beállítottak, azok már megbízhatónak bizonyultak. Amiből a legtöbb érkezett az intézményekbe, az a Beijing Aeonmed VG70-es volt, s ha ez nem is a legprofesszionálisabb eszköz, de jól működött, működik. Van magyar nyelvű menüje, alkatrész utánpótlása, szervize. S ez a típus a beüzemelés alatt sem füstölt" – mondta.

Ez utóbbi nehezítette a munkát, az orvosoknak ugyan nem okozott gondot, de a nővérek többsége nem ismerte a gép által használt angol szaknyelvet. Forrásaink azt is egybehangzóan állították, hogy a kórházfenntartói beszerezés a külügyével szemben azért is szerencsésebb volt, mert azzal a kontingenssel jó minőségű, könnyen kezelhető eszközök érkeztek az intézményekhez.

Egy másik forrásunk határozottan állítja: Magyarországon nem volt valóságos lélegeztetőgép-hiány, a nagy kormányzati bevásárlásnak legfeljebb annyi a haszna, hogy a rosszabbul felszerelt intenzív osztályokra is jutott elfogadható minőségű gép. Legújabban pedig egyre több helyre viszik a magyar gyártású Panther5 lélegeztetőgépeket, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint tisztességesen működnek és meglehetősen sokat tudnak – mondta forrásunk.