államfőjelölt;Róna Péter;Publicus Intézet;közvélemény;Novák Katalin;Áder János;

2022-02-15 06:00:00

Róna Péternek az új alkotmány az első, a magyarok még ÁderJánosnál is megosztóbbnak látják Novák Katalint

A jogász-közgazdász lett az közös nevező. Ellenfelét, a fideszes Novák Katalint – a Publicus felmérése szerint – a közvélemény még Áder Jánosnál is megosztóbbnak látja.

Pont került a találgatások végére, megnevezte tegnap köztársasági elnök-jelöltjét az ellenzéki összefogás: Róna Péter jogász-közgazdászt kérték fel a feladatra és ő el is vállalta a felkérést. Az Egységben Magyarországért pártjai és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt egyes vélemények szerint későn hozta meg a döntést, valójában azonban nem volt igazi tétje a jelöltállítás idejének, hiszen a március 10-re kitűzött elnökválasztás gyakorlatilag lefutottnak tekinthető.

Orbán Viktor még tavaly év végén jelentette be, hogy Novák Katalint javasolja a posztra a parlamentnek, az Országgyűlés kétharmados jobboldali többsége pedig akkor is meg tudja őt választani, ha valamelyik fideszes lebetegszik, mert a második fordulóban egyszerű többség elegendő.Néhány napig úgy tűnt, hogy a hat párt és a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője Iványi Gábor metodista lelkész jelölésében tud megállapodni, de a Népszava informátorai megerősítették az ATV értesülését, hogy a Jobbik ebbe nem ment bele. A múlt héten már megjelent Róna Péter neve, de volt, aki Elek István közírót, a Fideszből kiábrándult egykori Orbán-tanácsadót gondolta a legalkalmasabbnak, ám ő kitért a jelölés elől.

Öt éve Majtényi László jogász, az ország első ombudsmanja vállalta el ugyanilyen helyzetben az ellenzéki elnökjelölt szerepét, a szavazás napján a parlamentben elmondott emlékezetes beszédében felsorolta az Orbán-kormány minden bűnét és felelősségét. Most hasonló lehetősége lesz Róna Péternek. A közvélemény egyébként még Áder János jelenlegi államfőnél is megosztóbbnak látja Novák Katalint; a magyarok háromnegyede egy pártok felett álló, független köztársasági elnököt fogadna el – derül ki a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített friss közvélemény-kutatásából.

Mivel a Fidesz korábbi alelnöke, Novák Katalin jelölése megtörtént és gyakorlatilag biztosra vehető a parlamenti megválasztása, még a kormánypárt híveinek majdnem fele (48 százaléka) is nyugodt lelkiismerettel válaszolta azt, hogy pártok felett álló elnököt szeretne. A kép azonban azzal együtt teljes, hogy a jobboldali válaszadók majdnem ilyen arányban (42 százalékban) tartják elfogadhatónak, ha az elnök valamelyik párt elkötelezett híve. Ezt a teljes lakosságnak mindössze 18 százaléka tolerálja, az ellenzéki összefogás szimpatizánsai kivétel nélkül elutasítják és még a pártválasztásban bizonytalanok 83 százaléka sem fogadja el egy pártkatona köztársasági elnökké választását.

A Publicus kutatásából kiderül az is, hogy a leköszönő államfőt, a szintén fideszes Áder Jánost a megkérdezettek fele ugyan megosztó, vagy inkább megosztó politikusnak tartja, de 40 százalék úgy találja, hogy inkább egységet teremtő módon végezte munkáját. A vélemények szóródnak az ellenzéki oldalon: a Jobbik híveinek majdnem ötöde (18 százaléka) szerint egységet sikerült teremtenie, és még a Momentum-tábor hét százaléka is így gondolja, az MSZP szavazói között azonban nincs, aki pozitívan értékelné Áder tevékenységét és meglepő, hogy a nyugdíjasok fele is megosztónak tartja.Az ellenzéki tábor háromnegyede egyébként úgy vélekedett: akkor is kell elnökjelöltet állítani, ha lefutott a meccs. Az ugyanakkor meglepő, hogy még a kormányoldal válaszadóinak negyede is ezt mondta. Majdnem ugyanennyi Fidesz-KDNP hívő tartja Novák Katalint olyan politikusnak, aki államfőként is a jobboldal szekerét fogja tolni, az ellenzéki pártok szavazótábora viszont elsöprő többségben kizártnak tartja, hogy képes lesz pártatlanul betölteni a pozíciót.

Az új alkotmány az első

Miért fogadta el a felkérést?

A hat ellenzéki párt úgy látja, a választóik elvárják tőlük, hogy legyen jelöltjük. Ha pedig ezek a pártok egybehangzóan alkalmasnak látnak erre a feladatra, szerintem kötelességem elvállalni a felkérést, sőt megtisztelőnek tartom azt.

A választók szubjektív elvárásán túl a politikai logika is ezt diktálja?

Igen. Lehet azt mondani, hogy az elnökválasztás úgy ahogy van, nem felel meg az általunk vallott demokratikus értékeknek, elképzeléseknek, tehát nem jelölnek senkit, de akkor ki kellene vonulni az ellenzéknek a parlamentből, és ez a kampányban nem jó üzenet.

Az összefogás pártjai közül az LMP-vel dolgozott együtt, mennyire ismeri a többieket?

Márki-Zay Péter tavaly nyáron megkeresett és beszélgettünk alkotmányozási kérdésekről és egy sor gazdaságpolitikai feladatról. Elmondtam neki, hogy szerintem az alaptörvény egy érvényes jogszabály, de nem alkotmány, mert nem közmegegyezésre épül. Egy új alkotmány megfogalmazását a társadalom bevonásával kell kezdeni, és népszavazáson megerősíteni az alkotmányozó nemzetgyűlés döntését. A nyár végén aztán elváltunk és nem vettem részt a kampányában.

Az új alkotmány elkészítése az első feladata egy új kormánynak?

Igen, de addig hatályos a jelenlegi alaptörvény.

Tudja már, miről fog beszélni a parlamentben?

Elkezdtem összerakni pár órával ezelőtt. Ami majdnem biztosan szóba kerül, hogy a jelenlegi alaptörvény csak a szocialista alkotmányozás szellemének felel meg, hiszen minden hatalom a politika kezében van. Az alkotmány egy szerződés a társadalom és a hatalom között, amelyben a társadalom rögzíti a hatalom megszerzésének és gyakorlásának módját, határait, intézményes eszközeit, kijelöli azokat a területeket, ahová a hatalom nem tolakodhat be. A jelenlegi alaptörvényt azonban maga a hatalom hozta létre, sőt azt is belevette, hogy egy népszavazás nem változtathatja meg. Ezen egy új kormánynak azonnal változtatni kell.

Most Oxforban tanít, mikor jön haza?

Kell egy kis idő, amíg át tudom adni az óráimat, március 2-án már Magyarországon leszek és hosszabb ideig maradok is.