Az ukrán hivatalosan is fegyvereket kért a német kormányról, amely szolidaritását eddig 5000 védősisak szállításával fejezte ki. Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár és Annalena Baerbock külügyminiszter azért nem hajlandó ennél többre, mert állításuk szerint a német kormány elvből nem exportál fegyvereket válságövezetekbe. Az SPD, a Zöldek és az FDP koalíciós megállapodása kimondja: „Kivételt csak indokolt egyedi esetekben lehet tenni, amelyeket érthető módon dokumentálni kell.” A közösségi oldalakon sok hozzászóló dühösen emlékeztetett arra, hogy Berlin egy sor kétséges hátterű állam esetében tett kivételt.
Olaf Scholz a közelmúltban az ARD csatornáján is megerősítette: „Halált okozó fegyvereket Ukrajna sem kap tőlünk”. Csakhogy, amint Christian Mölling, a Német Külkapcsolatok Tanácsának védelmi és biztonsági szakértője a Deutsche Wellében rámutatott, kivételek mindig akadtak. A Német Biztonsági és Nemzetközi Politikai Intézet friss tanulmánya szerint Németország 2018 és 2020 között 4,7 milliárd euró értékben adott el fegyvereket öt arab országnak, Katarnak, Egyiptomnak, Szaúd-Arábiának, Kuvaitnak és az Egyesült Arab Emírségeknek. A jelentés szerzője, Stephan Rolle szerint Berlin ezzel hozzájárulhat a közel-keleti és észak-afrikai régióközi konfliktusok kitöréséhez.
A Die Welt című konzervatív lap feltárta, hogy a Német Exportellenőrzési Hivatal (Bafa) 2020-ban 673 exportengedélyt adott ki biztonsági felszerelések szállítására Oroszországnak. Polgári és katonai felhasználásra szánt eszközökről van szó, például orosz hadihajókon használható dízelmotorokról. Az export értéke 366 millió euró, jóllehet, hogy az Európai Unió a Krím annektálása és Kelet-Ukrajna elfoglalása után szigorította a fegyverszállításokat érintő előírásokat. Oroszország azonban Németország számára Kína, az Egyesült Államok és Brazília a legnagyobb exportpiac, messze megelőzve Ukrajnát, ami feszültséget is idézett elő a német koalíción belül. Ezt a gyakorlatot a német lakosság is mind nagyobb ellenérzésekkel szemléli, hiszen 66 százalékuk Oroszországot a „világbékét fenyegető veszély” egyik fő forrásának tartja.
Oroszország azonban csak az egyik gond. Pieter Wezeman, a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) munkatársa azt közölte, hogy a közelmúltban igenis kerültek német fegyverek válságövezetekbe. Az egyik példa erre Egyiptom, amely a SIPRI szerint 2010 óta a fegyvereladás szempontjából az ötödik legfontosabb állam Berlin számára. Csak a 2021. január 1. és 2021. december 14. közötti időszakban mintegy 4,34 milliárd euró értékben adtak ki engedélyeket a fegyverek küldésére. Ezek többségét még az előző, Angela Merkel vezette német kormány hagyta jóvá, hivatali idejének utolsó napjaiban. Pedig Kairó katonailag is részt vesz a jemeni és líbiai konfliktusokban, és folyamatos bírálatok érik az emberi jogok tömeges megsértése miatt.
Mindez azt is jelentheti, hogy Egyiptom német fegyvereket használ a jemeni és líbiai háborúkban. Pieter Wezeman szerint ez valóban nem zárható ki: „A Németországból Egyiptomba irányuló szállítások két csoportba sorolhatóak. Az elsőbe a légvédelmi rendszerek tartoznak. Ezeknek aligha van közük a jemeni háborúhoz.” A második csoporttal viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet: a hadihajókról van szó. A szakértő úgy véli, a fregattok minden bizonnyal szerepet játszhatnak a jemeni konfliktusban, hiszen tengeri blokádot is elrendeltek, amelyben a német „importárunak” is szerepe lehet. S akad a fegyverszállításnak egy vitatható politikai vonzata is. Berlin ezzel hozzájárul az emberi jogsértésekkel vádolt egyiptomi katonai kormányzat legitimálásához és megerősítéséhez, hangoztatta a szakértő.
Több más olyan ország is beavatkozott a jemeni háborúba, amely 2015 óta szintén kapott fegyvereket Németországtól. Közéjük tartozik Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, és Katar. A német kormány 2020. évi fegyverexportjelentése szerint Katar számára engedélyezték az ágyúkhoz, puskákhoz és sörétes puskákhoz való lőszerek, valamint a hadihajókhoz használatos lövedékek alkatrészeinek beszerzését. Emellett 2020 végén a német kormány engedélyt adott arra, hogy 15 Gepard légvédelmi harckocsit szállítsanak a dúsgazdag monarchiának.
Azt, hogy a német fegyverek jelentős szerepet játszanak a jemeni háborúban, 2019-ben a #GermanArms oknyomozó projekt kutatásai is bizonyították. A német kormánynak gyakorlatilag el kellett ismernie, hogy egyes fegyverszállítások engedélyezése hiba volt – közölte Pieter Wezeman. "Vagy legalábbis egyre világosabbá vált, hogy a kockázatok túl magasak lehetnek, ezért ezeket a szállításokat leállították.”
Ez volt a helyzet például Szaúd-Arábiával. Rijáddal Berlin üzletet kötött járőrhajók szállítására. Miután azonban Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán meggyilkolták az ellenzéki újságírót, Dzsamál Hasogdzsit, felfüggesztették a Rijádba irányuló fegyverexportra már kiadott engedélyeket. Németország azóta fegyverkiviteli tilalmat rendelt el Szaúd-Arábiával szemben, amelyet már többször meghosszabbítottak.
Eddig azonban voltak kivételek az exporttilalom alól. A Szaúd-Arábiának szánt közös fegyverkezési projektekhez továbbra is szállíthatnak alkatrészeket. Ez vonatkozott például a NATO-partnerekkel együttműködésben gyártott vadászrepülőgépekre.
A törökországi export kérdőjeleiA német fegyverek másik igen ellentmondásos vásárlója a NATO-partner Törökország. Christian Mölling védelmi szakértő a DW-ben egyenesen hibának nevezte, hogy fegyvert küldtek az országnak. Több százmillió euró értékű háborús fegyverekről van szó, habár Törökország nem csak súlyosan megsérti az emberi jogokat, hanem az ENSZ azon országok közé is sorolja, amelyek fegyverszállításokkal avatkoztak be a líbiai háborúba. Ráadásul a török kormány évtizedek óta támadásokat intéz az országban terrorszervezetnek kikiáltott Kurd Munkáspárt (PKK) ellen, nem csak török területen, hanem a szomszédos államokban is.
