Brüsszel;uniós források;Ujhelyi István;homofóbia;jogállamisági mechanizmus;

2022-02-20 12:46:00

Az Orbán-kormány terelése volt a „gyermekvédelmi” törvény, hogy azzal igazolja a brüsszeli „támadást” a jogállamisági mechanizmussal

Ujhelyi István állítja, a homofób jogszabály előre kigondolt provokáció volt az uniós pénzek állami szintű ellopásának elleplezésére.

Ez volt az Orbán-terv: előre provokáltak a homofób-törvénnyel – jelenti ki Ujhelyi István Facebook-oldalán szokásos vasárnapi bejegyzésében.

Az MSZP-s európai parlamenti képviselő szerint ugyanis a kormányzat szándéka eleve az volt, hogy az Európai Bíróság jogállamisági mechanizmusról szóló döntéséhez hamis hivatkozást gyártsanak, hogy ne arról beszéljünk:

Ujhelyi azt írja, nehéz eldönteni, hogy melyik kormányzati szereplőt volt nagyobb szekunder szégyenérzet figyelni: Varga Judit hazugságügyi minisztert, aki zavarodottan arról beszélt, hogy a jogállamisági mechanizmusnak nincs köze a jogállamisághoz, hiszen azt kizárólag a „gyermekvédelmi törvény” miatt vetik be hazánk ellen; vagy Orbán Viktort, amikor arról nyilatkozott, hogy a magyar kormány – most figyeljenek – valójában nyert azzal, hogy elbukott az Európai Unió Bíróságán. Úgy véli, kötelessége a Fidesz propagandájában vakon hívő polgárok figyelmét is felhívnia, hogy

Az ellenzéki politikus hosszú bejegyzésében időrendbe szedte azokat az eseményeket, amelyek szerint egyértelműsítik az állításait. Fontos eredetpontnak nevezte Kaleta Gábor, a Fidesz-kormány perui nagykövetének két évvel ezelőtti, a magyar külügy által sokáig titkolt pedofilbotrányát. A férfi, akinek a számítógépe 19 ezer gyermekpornográf képet rejtett, végül mindössze felfüggesztett börtönt és 540 ezer forint pénzbüntetést kapott, de a komoly felháborodást kiváltó ügy nyomán a kormánypártok hatékonyabb fellépést és törvényhozást ígértek a pedofilokkal szemben.

Mindeközben azonban a jóval korábban, még 2018. májusában bejelentett jogállamisági mechanizmusra vonatkozó bizottsági javaslatot 2020 december elején elfogadta az Európai Parlament, és Orbán Viktor ekkor zsarolta meg az európai döntéshozókat, hogy ha jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek kifizetését, akkor Magyarország nem szavazza meg az uniós költségvetést. A magyar kormányfő Ujhelyi szerint ekkor már pontosan tudta, hogy a jogállamisági eljárások alól nem tud majd kibújni, az Európai Bizottság pedig bizony lesz olyan tökös, hogy addig vissza is tartja a forrásokat.

Felidézi, hogy Kocsis Máté fideszes frakcióvezető 2021. május 18-án jelentette be közösségi oldalán – több lépcsőben -, hogy a kormánypárt törvénycsomagot nyújt be a pedofilokkal szembeni hatékonyabb és erőteljesebb fellépés érdekében. Ezt megelőzően robbant ki Szájer József volt EP-képviselő „ereszes” botránya, illetve a kormány keresetének a benyújtása az Európai Bírósághoz a jogállamisági mechanizmus ellen.

Ujhelyi szerint ugyancsak árulkodó, hogy a sokak által kifogásolt homofób módosítások csak hónapokkal később kerültek bele az eredeti törvénycsomagba, szinte napra pontosan akkor, amikor az Európai Unió Bíróságának elnöke is közölte: rendkívüli és gyorsított eljárásban döntenek majd a magyar jogállamisági keresetről.

Ujhelyi István szerint a Fidesz ezt követően sietősen felépítette a propagandát, „fel kellett hergelni a tömegeket, el kellett ültetni az új kampánytémát a fejekben”. Mint fogalmaz, alig öt nappal a módosítások benyújtása után már meg is szavazta a fideszes többség a csomagot; jöhettek a viták, a tiltakozások, a kormánypárti médiaszolgálat hadjárata. Megjegyzi, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen a homofób törvényi rendelkezés miatt, akkor azzal szinte ugyancsak egy időben jelenti be Orbán Viktor, hogy népszavazással fogja megerősíteni a kormány a „gyermekvédelmi” intézkedéseket. Az ellenzéki politikus azt is leszögezi:


Eközben, mint azt a Népszava az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. adata alapján megírta, kiderült, az Orbán-kormány napi 15 milliárddal adósította el az országot.  Az államadósság tavaly év végén 42 526 milliárd forint volt, vagyis tartozás a koronavírus-válság két éve alatt 11 396 milliárd forinttal, 37 százalékkal növekedett.