Fokozódik a feszültség: Belaruszban marad 30 ezer orosz katona, Blinken szerint a világ a háború küszöbére érkezett

A korábbi ígéretek dacára Belaruszban maradnak az orosz csapatok. A szeparatisták lebuktak előre dátumozott evakuációs bejelentéseikkel.

Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz elnök meghosszabbította a két ország elvben vasárnap véget ért közös hadgyakorlatát, így továbbra is Ukrajna északi határa közelében marad mintegy 30 ezer orosz katona. Ezt Antony Blinken amerikai külügyminiszter újabb bizonyítéknak nevezte arra, hogy a világ a háború küszöbére érkezett. Mint mondta, Joe Biden elnök ennek ellenére kész telefonon tárgyalni Putyinnal – egészen addig, amíg a tankok nem lépik át a határt és nem szállnak fel a repülők.

Putyin és Lukasenko szombaton közösen tekintette meg az orosz stratégiai csapásmérő erők hadgyakorlatát, amelynek során többek között atomrobbanófej célba juttatására is alkalmas hiperszónikus rakétákat lőttek ki, illetve bombázók, felszíni hadihajók és tengeralattjárók bevetésével imitáltak nukleáris csapásokat a feltételezett ellenségre.

A nyilvánvalóan az elrettentést szolgáló hadászati gyakorlattal párhuzamosan Kelet-Ukrajnában drámaian és mint kiderült, előre eltervezetten megromlott a helyzet. A szeparatisták tévéstábja például felvette, amint állítólag ukrán aknavetőtűz miatt felrobbant egy gázvezeték. A két „népköztársaság” vezetői pénteken drámai televíziós beszédben jelentették be a civilek evakuálását és a fegyverfogásra képes férfiak mozgósítását. Mindkét felvételről kiderült, hogy szerdán készült, miközben az első robbanásokra és aknavető-támadásokra csak csütörtökön került sor, az evakuáció pedig pénteken kezdődött. Vagyis pontosan az történt, amit a nyugati hírszerzés már hetek óta jósol: valakik megpróbálnak ürügyet teremteni az orosz katonai beavatkozásra. Nyilván ezt készítette elő Putyin is, amikor a múlt héten az orosz ajkú lakosság elleni népirtással vádolta meg a kijevi vezetést, amit az ukránok állítólagos orosz áldozatait rejtő tömegsírokról szóló „felfedezés” követett. Utóbbira egyelőre nem szolgáltattak bizonyítékot.

A müncheni biztonságpolitikai konferencián Boris Johnson brit miniszterelnök már szombaton azt mondta, hogy gyakorlatilag már megkezdődött a háború. A helyszínen lévő nyugati tudósítók és az EBESZ megfigyelői is erős aknavetőtűzről és robbanásokról számolnak be, bár azt nem tudták megmondani, hogy ki lő. A BBC jelentése szerint újra hallatszanak azok a nehéz tüzérségi fegyverek, amelyeket a 2015-ös minszki protokoll szerint hátrébb kellett vonniuk a feleknek. Mindkét oldal szerint a másik készül támadásra, de az ukránok a helyszínen azt állítják, szigorú parancsuk van rá, hogy csak önvédelemből használhatják fegyvereiket. Szombaton életét vesztette két ukrán katona és az ukrán belügyminisztert, illetve a vele lévő riportereket is ki kellett menekíteni a szeparatisták felől érkező gránátok elől. A szeparatisták két polgári áldozatról számoltak be, de nem adták meg a neveket és nem más bizonyítékokkal sem szolgáltattak.

Az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetés során Vlagyimir Putyin az ukrán hadsereget vádolta a helyzet romlásáért. Abban mindenesetre egyetértettek, hogy helyre kellene állítani a tűzszünetet.

Nyugati vezetők eközben továbbra is a diplomáciai tárgyalásokat ajánlják, illetve minden elképzelhetőnél súlyosabb szankciókkal fenyegetik Oroszországot, ha megtámadná Ukrajnát. Boris Johnson szerint 1945 óta ez lenne Európában a legnagyobb háború, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig azt mondta, hogy Európa még saját gazdasága súlyos kárára is kész büntetőintézkedéseket hozni. A műholdas felvételek alapján katonai elemzők 169-190 ezer orosz katona felvonulásáról beszélnek – igaz, ebben már a szeparatisták erői is benne vannak. Teljes az egyetértés abban, hogy ez elég egy nagy, több irányból érkező offenzívára. Joe Biden amerikai elnök már a múlt héten bejelentette, hogy értesüléseik szerint Kijev lesz a támadás célpontja. Vasárnapi katonai elemzések ezt tovább finomítva a 2,8 millió lakosú ukrán főváros körülzárását vélik valószínűnek.

Volodimir Zelenszkij, aki a háborús veszély és Biden intelme ellenére elutazott Münchenbe, szombaton azt követelte, hogy az Európai Unió és a NATO adjon konkrét időpontot Ukrajna belépésére. Szerinte országának új biztonsági garanciákra van szüksége. (Ha nem is hivatalos formában, de felvetődött, hogy Ukrajna, amely a Szovjetunió felbomlása után lemondott a nála maradt nukleáris fegyverekről, esetleg újra atomhatalommá válhat.)

Zelenszkij szerint nincs mire várni, a nyugatnak azonnal életbe kellene léptetnie a szankciókat, hogy Moszkva tudja, mire vállalkozik, ha támad. Az ukrán elnök szombaton többek között Kamala Harris amerikai alelnökkel és Olaf Scholz német kancellárral is tárgyalt. Harris a konferencián tartott beszédében szintén példátlan gazdasági árat követelő, elsöprő erejű szankciókat helyezett kilátásba.