Komoly visszhangot keltett több balkáni országban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azon kijelentése, miszerint vizsgálják azokat az értesüléseket, hogy Albániából, Koszovóból és Bosznia-Hercegovinából zsoldosok érkeztek Kelet-Ukrajnába az oroszbarát erők ellen harcolni Kijev oldalán.
Több érintett állam is tiltakozott az állítás ellen. A koszovói diplomácia vasárnap közleményben utasította vissza Lavrov szavait, „valótlannak és elfogultnak” nevezve azokat. A dokumentum szerint koszovói állampolgároknak tilos külföldi háborúkban részt venni. Lavrov megnyilatkozása pedig „része az ádáz orosz propagandának”, amelynek az a célja, hogy „elterelje a figyelmet az orosz diktatúráról”. Egyúttal azzal vádolták Moszkvát, hogy Belgrád mellett kampányol és a Nyugat-Balkán destabilizálásában érdekelt. Azt is megjegyzik, Pristina szolidáris Ukrajnával. Tekintve, hogy Koszovó az Egyesült Államok egyik leghűségesebb európai támogatója, nem meglepő a nyilatkozat hevessége.
Ennél visszafogottabban értékelt Bisera Tukovic, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere. Mint mondta, hivatalosan is megkeresték Oroszország szarajevói nagykövetségét: „Ha Lavrov rendelkezik bármilyen információról bosznia-hercegovinaiak ilyen tevékenységéről, remélem, még azelőtt megosztotta azokat az ország biztonsági szolgálataival, hogy nyilvánosságra hozta a vádakat.” A boszniai belbiztonsági tárca azt közölte, hogy az ország egyetlen polgára sem harcol az ukrán erők oldalán. Ahogy az várható volt, másként reagált Milorad Dodik, a boszniai államelnökség szerb tagja. Ő azt mondta, hogy komolyan kell venni a kijelentést, mert az „a világ diplomáciájának egyik legfontosabb személyiségétől származik”, ami persze nem feltétlenül tűnik perdöntő bizonyítéknak.
Lavrov zsoldosokkal kapcsolatos vádjai nem újkeletűek. A "Donyecki Népköztársaság" (DNR) milíciájának hírszerző szolgálata is előállt korábban hasonló állításokkal. Sőt, február elején a szerb sajtó is foglalkozott ezzel, a Blic bulvárlap akkor egy meg nem nevezett katonai tisztségviselőre hivatkozva azt írta, „mintegy kétszáz” milicista érkezett a volt Jugoszlávia területéről, főleg Horvátországból és Koszovóból, hogy Kijev oldalán harcoljanak. Konkrét bizonyítékkal azonban nem csak ebben az esetben nem szolgáltak, hanem az előbb említettekben sem. Igaz, nehéz, sőt, szinte lehetetlen ellenőrizni az egyes kijelentések valóságtartalmát, de tény, hogy az álhírek terjesztése általánossá vált.
Az angol nyelvű Balkan Insight portál azt írta, éppen hogy szerbek vettek részt hírszerzési missziókban Kelet-Ukrajnában, csakhogy az oroszbarát erők megbízásából, s ez dokumentálható is. 2015 óta ugyanis a szerbiai bíróságok 29 személyt ítéltek el, akik részt vettek a kelet-ukrajnai konfliktusban, további 16 pedig jelenleg is tárgyalására vár. A legtöbb elítélt vádalkut kötött, ennek értelmében egyéves felfüggesztett börtönt kaptak, hármat pedig három hónapos házi őrizetre ítéltek. A vádalkuban az érintettek vállalták, hogy nem követnek el hasonló cselekményt.
Aleksandar Vucic szerb elnök még 2014-ben úgy foglalt állást, hogy a szerbiai zsoldosok kelet-ukrajnai szerepvállalása árt az ország hírnevének. Lavrov múlt heti kijelentése kínos lehetett a számára. Moszkva láthatóan arra kényszerítené a szerb elnököt, hogy nyíltan foglaljon állást, kit támogat a jelenlegi válságban, Ukrajnát vagy Oroszországot. Vucic mindenesetre azt mondta, fogalma sincs róla, hogy a zsoldosokról szóló hír igaz-e. Később aztán elismerte, hogy hazája kényes helyzetbe került, amikor Putyin elismerte a szakadár köztársaságok önállóságát.
