Egészen idillinek érzem a helyzetem, amikor nincs itthon egyik gyerekem sem, mert akkor végre tudok a munkámra koncentrálni. Nem kell 4-5 főre főznöm, nem kell a gyerekekkel tanulnom, csak végzem a munkám - meséli a home officeban dolgozó, három, általános iskolás korú gyereket nevelő Sára. Azt mondja: decemberben és januárban szinte alig volt ilyen időszak, mert vagy az elsős vagy az ötödikes került karanténba az osztálytársai miatt. A nyolcadikos nagylány oltva van, járhat iskolába, de a kisebbeknél még várnak ezzel, mert nemrég átestek a betegségen. Így viszont továbbra is karanténba kerülnek, ha az osztályban felbukkan a vírus. Igaz, amióta 5 napra rövidült a karantén, már csak 1-2 napot vannak otthon a gyerekek, mert a teszteredmény lassan válik hivatalossá, s mire elrendelik a zárlatot, szinte le is jár. Sára ezekre az időszakokra nem szeretne szabadságot kivenni, mert tavaly is már őszre elfogyott az összes szabadnapja. A táppénz pedig szóba sem jöhet, hiszen a gyerekek nem betegek. Szerencsésnek érzi magát, mert nem tudja, ha nem home officeban dolgozna, hogyan oldaná meg ezt a lassan két éve tartó őrületet.
Orsi két alsó tagozatos kisgyereket nevel, férjével saját vállalkozásuk van, amit nehezen tudnak összehangolni a váratlan karanténokkal. Úgy próbálnak túlélni, hogy korán lefektetik a gyerekeket, és este, éjjel dolgoznak. Ildikó viszont egy élelmiszer boltban pénztáros, így nem tud otthon maradni a fiával. Karantén idején a nagymamát vagy a szomszéd nénit hívja segítségül. Ahhoz a gyerekhez, aki járványügyi megfigyelés céljából hatósági karanténban van, tehát nem léphetne ki a lakásból, a nagymama vagy a szomszéd néni pedig nem mehetne be oda.
A karanténról szóló határozat megköveteli, hogy a gyerek lakóhelyén vagy tartózkodási helyén maradjon, legyen elzárva a külvilágtól. Nem bízható meg a felügyeletével, aki nem ugyanott lakik, vagyis valamelyik szülőnek kell otthon maradnia a gyerekkel – hívta fel a figyelmet az elmúlt hetekben többször is a szülők tarthatatlan helyzetére a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A szülő nem mehet gyermekápolási táppénzre, hiszen a karanténban lévő gyerek nem számít betegnek, így a szülő sem minősül keresőképtelennek. Szabadságot vagy fizetés nélküli szabadságot igényelhet, de ezekhez egyrészt a munkáltató hozzájárulása szükséges, másrészt a szabadságnak alapvetően a dolgozók pihenését kellene szolgálnia. A fizetés nélküli szabadság alatt ráadásul a szülő tb-ellátás nélkül is marad. Az oltott gyerekek – egy ideje már az alsó tagozatosok is - ugyan járhatnak akkor is iskolába, ha a fertőzés felbukkan az osztályban, ám a TASZ szerint az oltás nem jelent minden esetben megoldást. Az óvodás korú gyerekek többsége ugyanis még nem oltható, és sokaknál a betegség teszi lehetetlenné a vakcinázást.
A TASZ emiatt közérdekű bejelentéssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi), azt kérve: a keresőképtelenség törvényi kategóriáit egészítsék ki a gyerek karanténba kerülésének esetével. Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár tömör válaszában azt írta: a járványügyi megfigyelés körében a jelenlegi szabályozás megfelelő, nincs szükség intézkedésre.
A kormány ezzel két éve nem vesz tudomást arról, mekkora problémát jelent a dolgozó szülőknek – főként az anyáknak -, hogy ezekben a helyzetekben megoldják az általános iskolás vagy óvodás korú gyerekeik felügyeletét. Az első hullámban három hónapra zárták be az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, majd jött a 10 hetes nyári szünet. A második, őszi hullámban nem volt teljes leállás, csak váratlan osztály- és csoportkaranténok, majd tavasszal több hétre újból bezártak az iskolák. A 10 hetes nyári szünet után ősztől újra karanténokkal kell megküzdeniük a családoknak. Ez idő alatt a kormány nem volt hajlandó a táppénz szabályainak módosítására, hiába kérték ezt többször a szakszervezetek is.
A miniszterelnökséget, az Emmit, az operatív törzset is kerestük már az első hullámban is, és legutóbb pár hete. Kértük: biztosítsák a gyermekápolási táppénzt a járvány miatt kényszerűen otthonmaradó szülőknek. Mindenhonnan lepattantunk – fogalmazott Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ügyvezető elnöke. Így a dolgozók kénytelenek a karantén időszakára szabadságot kivenni. A munkáltatóknak ez nehézséget okoz a műszakszervezésben, a helyettesítés megoldásában, ám többnyire inkább elengedik a dolgozót, nehogy bevigye a vírust a céghez. Ez viszont nyáron fog megint visszaütni, mert elfogynak a szabadságok – mondja a szakszervezeti vezető. Igaz, a kormány a korábbi 10 napról nemrég 5 napra csökkentette a karatén hosszát, de Székely Tamás szerint ebből is csak az látszik, hogy a kormánynak a termelés, a GDP-növekedés az elsődleges, a szociális kiadásokat igyekszik minél alacsonyabban tartani. A dolgozó szülőket egyszerűen magukra hagyják, oldják meg a dolgot úgy, ahogy tudják.
Kiléptek a munkaerőpiacról
Számos kisgyerekes nő az egyetlen megoldást a munkaerőpiacról való kilépésben látta az elmúlt két évben – derül ki Szabó-Morvai Ágnes és Vonnák Dzsamila, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének kiadásában megjelent Munkaerőpiaci Tükörben közölt elemzéséből. A közgazdászok a KSH Munkaerő-felméréséből származó adatok alapján azt vizsgálták: hogyan változott az iskola- és óvodabezárások kapcsán leginkább érintett csoport - a 25-45 év közötti, 4-11 éves gyermekeket nevelő anyák – munkaerőpiaci helyzete a többi csoporthoz képest 2016 első negyedéve és 2021 második negyedéve között.
Az adatok alapján az látszik, hogy a munkaerőpiaci aktivitás a vizsgált anyák körében már a járvány előtt is alacsonyabb volt. A járvány első hullámában pedig erőteljesebben visszaesett és 2021 tavaszáig jóval alacsonyabb is maradt aktivitásuk, mint a többi munkavállalói csoport esetében. A munkanélküliség viszont körükben 2020 második negyedévében – azaz a járvány első hullámában – visszaesett, majd a harmadik negyedévben megugrott, és 2021 első negyedévéig növekedett. Az első olvasatra meglepőnek tűnő adatsor magyarázata, hogy 2020 második negyedévben sok anya kilépett a munkaerőpiacról, majd a harmadik negyedévben sokan visszaléptek. A kisgyerekes nők munkanélküliségi rátáját így ebben az időszakban inkább az aktívak száma mozgatta.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a kisgyermekes nők esetében - a férfiakhoz és a gyermektelen nőkhöz viszonyítva - már a járvány előtti időszakban is 5 százalékkal kisebb volt az esélye annak, hogy megjelennek a munkaerőpiacon. A tavaszi lezárásokat és intézménybezárásokat követően a különbség további 3,2 százalékponttal nőtt. A munkanélküliség valószínűsége azonban esetükben sem a járvány kitörése előtt, sem azután nem tért el a többi munkavállalóétól. A kutatók mindebből arra következtetnek, hogy a legtöbb anya, aki nem tudta ellátni munkáját amiatt, hogy otthon kellett maradnia a gyermekeivel, kilépett a munkaerőpiacról. Ez részben a foglalkoztatásból történő kilépést, részben a munkakeresői státusból való kilépést jelentett. A kilépések hatására pedig megnövekedett a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci hátránya a többi csoporttal szemben, és ez a hátrány a 2021. közepéig-végéig megmaradt.
