Európai Unió;Magyarország;Lengyelország;jogállamiság;hetes cikkely;helyreállítási alap;

- Elénk vágnak a lengyelek? - Hamarosan megegyezhetnek Brüsszellel a járvány utáni helyreállítási tervről

Ehhez persze az kell, hogy Lengyelország végrehajtsa azokat a reformokat, amelyeket az Unió feltételül szabott.

Lengyelország megelőzheti Magyarországot, és hamarosan megegyezhet az Európai Unióval a járvány utáni helyreállítási tervéről, ha végrehajtja azokat a reformokat, amelyeket Brüsszel feltételül szabott.

Vera Jourová, az Európai Bizottság (EB) alelnöke kedvező fejleménynek nevezte, hogy elmozdult a holtpontról az igazságszolgáltatási rendszer átalakításáról szóló vita Varsó és Brüsszel között, és Andrzej Duda lengyel államfő, valamint parlamenti képviselők javaslatokat dolgoztak ki az EU aggályainak a leszerelésére. A politikus leszögezte: a bíróságok függetlenségével kapcsolatos kifogások egyelőre fennállnak, a Bizottság arra vár, hogy megszülessenek az uniós előírásokkal összhangban lévő törvények. Vera Jourová mindezt azután mondta, hogy a tagállamok Európa-ügyi miniszterei meghallgatást tartottak a Lengyelországgal szemben elindított és a jogállamiságot érő kockázatokat felmérni hivatott hetes cikkelyes eljárás keretében. A keddi eszmecserén terítékre kerültek azok a varsói döntések és lépések, amelyek az EU intézményei szerint súlyosan veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét és a közösség jogrendjét. Uniós forrásaink szerint Magyarország képviselője — aki Varga Judit igazságügyi miniszter távollétében Ökrös Oszkár államtitkár volt — nem kért szót a zárt ajtók mögötti vitában. A kormány általában nem mulasztja el, hogy ne keljen Varsó védelmére, ha “Brüsszel megtámadja”.

A lengyeleknek címzett bírálatok egy része a bírák elleni fegyelmi eljárással kapcsolatos, és az EB ennek eltörléséhez, illetve módosításához köti a helyreállítási terv elfogadását. Lengyel sajtójelentések szerint a biztosi testület megelégedne azzal, ha Varsó konkrét ígéretet tenne a reformra, és a végrehajtását csak a pénzek folyósítását megelőző értékelés során kérné számon. Ha a Morawiecki-kormány hajlandó lenne a brüsszeli követeléseknek megfelelni, akkor már márciusban tető alá hozhatná a megállapodást a 36 milliárd eurós gazdaságélénkítő tervről.

Az Európai Parlament (EP) képviselői nem érnék be ennyivel, ők egészen addig zárolnák a helyreállítási pénzeket, amíg Lengyelország nem hajtja végre az igazságszolgáltatási rendszerére vonatkozó valamennyi európai bírósági ítéletet. Erről beszéltek szerdán újságírók előtt az EP két szakbizottságának tagjai, akik tényfeltáró látogatáson jártak a lengyel fővárosban. A Brüsszel és Varsó közötti közeledés nehézségeit jelzi, hogy a delegációt a kormány egyetlen tagja sem fogadta. 

A miniszterelnök azt ígéri, a döntés nem lesz hatással az ukránok mindennapjaira.