Megjelent egy tanulmány, amely először mutatja be, hogy az egyes Magyarországon használt vakcinák koronavírus-fertőzés elleni hatékonysága milyen ütemben és mértékben csökken, és milyen hatással van erre a harmadik oltás – derül ki a Telex tudományos szakújságírójának cikkéből.
A tanulmány most vált elérhetővé, a szerzői a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport hat tagja: Horváth J. Krisztina (SE ESK), Ferenci Tamás (Óbudai Egyetem), Ferenczi Annamária (SE ESK), Túri Gergő (SE ESK), Röst Gergely (Szegedi Tudományegyetem) és Oroszi Beatrix (SE ESK). Egyelőre preprint, azaz még lektorálatlan kézirat változatban tették közzé.
Cikkük szerint a két mRNS-alapú vakcina, a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltása produkálta a legjobb eredményeket minden korosztályban, még a csökkenő hatékonyság figyelembevételével is. Mint azt a tanulmány szerzői állítják: eleinte mind a hat vakcina magas szintű védelmet biztosított minden korosztályban, egyedül a kínai vakcina hatékonysága kisebb némileg az idősek esetében. Ez az eredmény egyezik az azonos időszakot lefedő, Kásler-féle tanulmány adataival.
A védelem azonban idővel csökkenésnek indult. A hatékonyság csökkenése mindegyik vakcinánál jelentkezett, de a legjelentősebb mértékben a Sinopharm-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-vakcinánál volt tapasztalható. Minden korosztályban mérhető volt a csökkenés, de érdekes módon leginkább a fiataloknál. A hatékonyság csökkenését az emlékeztető oltás egyértelműen visszafordította. Ez markánsabban jelentkezett azoknál az alapoltásként adott vakcináknál, amelyeknél az oltottak nagyobb valószínűséggel kérték a harmadik adagot – azaz épp a fenti három, gyorsabban csökkenő hatékonyságú vakcinánál. A harmadik oltások túlnyomóan mRNS-oltások voltak.
Hatféle Covid-vakcinát is használunk, amelyekből ráadásul kettőről, a kínai Sinopharm-vakcináról és az orosz Szputnyik V-ről jóval kevesebb adat érhető el a szakirodalomban, így a hazai adatok elemzése tudományos szempontból is kiemelten fontos: kevés olyan ország van még a világon, ahol azonos feltételek mellett, egy nagyjából homogén csoporton lehetne összehasonlítani ennyiféle vakcina teljesítményét. Az ilyen vizsgálatok elvégzésének a vakcinák iránti bizalom erősítésében is szerepe lehet. Mégis viszonylag kevés hazai adat látott eddig napvilágot arról, hogy melyik oltás hogyan teljesít.
