EBESZ-misszió;választás 2022;

EBESZ-misszió: Figyelnek a voksturizmusra is, ám azt tovább bonyolíthatja az Ukrajna felől érkező menekültek befogadása

Egyelőre nem gondolja az EBESZ-misszió vezetője, hogy az ukrajnai háború bármiféle hatással lenne a választási megfigyelési munkájukra.

Óvatosan nyilatkozott az április 3-i választás és népszavazás megfigyelésére érkezett EBESZ-misszió vezetője arról, hogy az Ukrajna ellen tegnap hajnalban megindult orosz invázió befolyásolja-e a megfigyelők munkáját vagy a küldöttség összetételét.

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által szervezett misszió elindításáról tartott sajtótájékoztatóján Jillian Stirk nagykövet lapunk kérdésére azt felelte, egyelőre nem gondolja, hogy a háború bármiféle hatással lenne a munkájukra, de természetesen figyelemmel kísérik a helyzetet – mondta. A Népszava másik kérdésére, hogy figyelmük kiterjed-e majd a voksturizmus korábbi választásokon is problémákat okozó jelenségére, amelyet ezúttal tovább bonyolíthat az Ukrajna felől érkező menekültek befogadása, a nagykövet megerősítette: munkájuk fontos része a szavazók regisztrációjának figyelemmel kísérése országszerte. „Azt gondolom, hogy erre is ki fogunk térni, amire ön utalt” – mondta a tapasztalt kanadai diplomata, aki 2020-ban Szlovákiában és Grúziában vezetett már EBESZ- missziót.

A megfigyelők már Budapesten lévő központi csoportjába 14 nemzetközi szakértő tartozik, akiknek munkája sok területet ölel fel, így például a választási jog és a kampányfinanszírozás kérdéseivel kapcsolatban, illetve médiaelemzők és technikai szakértők is erősítik a csapatot. Hamarosan kiegészülnek további 18 hosszú távú megfigyelővel, akik március 5-től az ország kilenc különböző régiójában dolgoznak. Az ODIHR további 200 rövid távú megfigyelő felkérésével számol, akik több nappal a választások előtt érkeznek, hogy a szavazóhelyiségekben zajló folyamatokat kövessék, de ennek a keretnek a feltöltése az EBESZ-tagországok felelőssége. Munkájuk kiemelt területei közé tartozik, hogy nyomon kövessék a jogi szabályozás alkalmazását, a kampányt – beleértve a közösségi oldalakon zajló eseményeket –, a választási adminisztráció munkáját, továbbá a választási viták rendezését és a médiában való megjelenés biztosítását.

Az illetékes hatóságok mellett a politikai pártok és jelöltek, valamint a civil társadalom, a sajtó és a nemzetközi közösség képviselőivel való találkozók is a megfigyelés szerves részét képezik – fogalmazott Jillian Stirk.

A választások előtt körülbelül két héttel egy időközi jelentéssel állnak elő, a szavazás lebonyolításának tapasztalatait és a következtetéseiket összegző előzetes jelentést pedig a választások másnapján teszik közzé. A teljes választási folyamatot értékelő, ajánlásokat is tartalmazó végleges jelentésük néhány hónappal a választások után készül el.

A szervezet az elmúlt két évtizedben több mint négyszáz választást figyelt meg 57 országban, s munkájuk egyik legfontosabb alapelve a pártatlanság – hangsúlyozta Jillian Stirk. Az ODIHR 1998 óta ötször végzett megfigyelést magyar választásokon, a legutóbbi két alkalommal, 2014-ben és 2018-ban tett ajánlásaikat azonban emberi jogi szervezetek és külföldi szakértők nyilatkozatai szerint nem fogadta meg a Fidesz-kormány.