A fegyverek magasabb készültségbe helyezésének a lényegét tekintve valószínűleg inkább több fegyver készültségbe helyezését jelenti, tekintve, hogy mindig vannak bizonyos fegyverek, amelyek magas készültségben vannak – írja a Sky Newsnak adott elemzésében Sir Richard Barrons tábornok, volt brit vezérkari főnök. Ennek célja annak biztosítása, hogy sem Oroszország, sem a Nyugat ne kerüljön előnybe a másikkal szemben.
A volt brit vezérkari főnök azután értekezett erről, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges szolgálati módba helyezte az orosz hadsereg nukleáris elrettentő erőit.
Richard Barrons szerint a kérdést illetően, hogy az orosz bevetne-e nukleáris fegyvereket, két dolgot kell figyelembe venni. Először is, az orosz katonai doktrínában a kisebb taktikai nukleáris robbanófej (0,3 és akár 10 kilotonna között) bevetésének ötlete a feszültség csökkentését szolgáló lehetőségnek tekinthető. Ebben az összefüggésben elképzelhető, hogy kis méretű nukleáris fegyvert vetnek be Ukrajnában, de mivel a NATO nem avatkozik be katonai erővel a konfliktusba, ez teljességgel hihetetlennek tűnik. A NATO nem is fogadja el ezt a doktrínát, és a nukleáris fegyverek használatára feszültséget szító lépésként tekint.
A második lehetséges szempont az, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajnán kívül más országok ellen vetne be nukleáris fegyvereket. Ezt azonban csak akkor lehetne elképzelni, ha kész lenne arra, hogy válaszul orosz városi területek borulnának lángba.
A volt brit vezérkari főnök szerint a nukleáris fegyverek rémképének felvetése Vlagyimir Putyin részéről a leginkább arról árulkodik, hogy
dühös és csalódott a terepen való előrehaladás eddigi üteme miatt, továbbá annak felismeréséről, hogy az ukránok nagy része szemben áll vele, és arról a valós félelemről, hogy kudarcot vall, hiszen maga ellen fordította a világ nagy részét (Kínát talán kevésbé), egyúttal komoly aggályokot vetett fel saját magával szemben saját országa állampolgárai körében is.
