Lezárult a belorusz referendum, atomfegyverek érkezhetnek az országba

Elviekben a szavazók több mint 65 százaléka támogatta Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök alkotmánymódosítását. Hogy aztán a valóságban mennyien, az jó kérdés.

Lezárult a Belaruszban tartott alkotmánymódosító népszavazás, amelynek eredményeképp eltörlik azt a kötelezettséget, hogy az ország atomfegyvermentes övezet maradjon, így orosz nukleáris fegyverek érkezhetnek az országba - számolt be az Al-Dzsazíra. A hivatalos - azaz erősen megkérdőjelezhető - adatok szerint a szavazók mintegy 65,2 százaléka támogatta a módosításokat, 78,63 százalékos részvételi arány mellett. Mindez annak árnyékában történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges szolgálati módba helyezte az orosz hadsereg nukleáris elrettentő erőit a Nyugattal fennálló feszültség eszkalációja nyomán.

Vasárnap a szavazófülkében Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök arról beszélt, hogy amennyiben a Nyugat nukleáris fegyvereket szállít Lengyelországnak vagy Litvániának, akkor Putyinhoz fordul a nukleáris fegyverek Belaruszba telepítése ügyében. A referendum értelmében emellett várhatóan tovább erősödik a katonai együttműködés Oroszországgal, amely mint ismeretes, hadgyakorlatok címén csapatokat telepített belorusz területre, majd a csütörtökön kezdődött invázió részeként Ukrajnába vezényelte őket.

A módosítások mellesleg még inkább bebetonozzák Aljakszandr Lukasenka hatalmát, aki így egészen 2035-ig hatalmon maradhat, emellett életre szóló mentességet kap az esetleges vádemelések alól, miután távozik hivatalából. Emellett a hivatalban lévő elnök automatikusan az 1200 tagú népi gyűlés tagja lesz, s ő lehet a testület elnöke, ha a többi képviselő megválasztja. A tervek szerint a testület évente legalább egyszer ülésezik, és a hatáskörébe tartozna politikai irányvonalak kidolgozása, törvénytervezetek, alkotmánymódosítási javaslatok benyújtása, a központi választási bizottság, valamint a legfelsőbb szintű bíróságok bíráinak megválasztása is. A népi gyűlés engedélyezné az elnök javaslatára belarusz csapatok külföldi bevetését, valamint az elnök felmentését, amennyiben megsérti az alkotmányt, hazaárulásban vagy más súlyos bűncselekményben találják bűnösnek. E népi gyűlést azonban természetesen Lukasenka hozta létre, s pártkádereket, helyi tanácsokat, tisztviselőket és kormánypárti szervezetek aktivistáit foglalják magukban.

Szvjatlana Cihanouszkaja száműzetésben lévő belorusz ellenzéki vezető korábban arra szólított fel, hogy a népszavazást a belorusz állampolgárok használják fel az ukrajnai háború elleni tiltakozásra. Mint ismert, Cihanouszkaja a 2020 augusztusi, igen jó eséllyel elcsalt elnökválasztást követően kényszerült elhagyni az országot. A "választás" után korábban soha nem látott tiltakozó hullám rázta meg Belaruszt, amelyeket Lukasenka brutálisan elnyomott, több mit harmincötezer embert vettek őrizetbe, a rendőrök ezreket bántalmaztak, sokan külföldre menekültek.

A Népszava szombaton számolt be arról, hogy a belorusz KGB mindent megtesz azért, hogy a vasárnapi alkotmánymódosító népszavazást még véletlenül se „zavarhassák meg” az állampolgárok. Nem bíznak bennük, hiszen már 2020 augusztusában is „rosszul” szavaztak.