Baltikum;háború;

2022-03-01 16:00:00

Dráma a Baltikumban, Észtországban, Lettországban és Litvániában is súlyos következményektől tartanak

Az elmúlt napokat igazán az ukránok sínylették meg, de az orosz agresszió és fenyegetőzés a balti államok vezetőit és lakóit is nyugtalansággal töltötte el. 

Különösen az keltett aggodalmat, hogy Vlagyimir Putyin elrendelte az orosz nukleáris erők készültségét. De már az is megdöbbenést okozott, hogy Belaruszban a hidegháború óta nem állomásozott ennyi orosz katona, s Alekszandr Lukasenko belarusz vezető de facto minden további nélkül feladta hazája függetlenségét. Ez azonban drámai fejlemény a balti országok számára, hiszen Belarusz Lettországgal és Litvániával is határos, Észtország „csak” Oroszországgal.

Vlagyimir Putyin történelemszemlélete is félelemre ad okot a térség államai számára. Az orosz elnök ugyanis az Ukrajnának szóló hadüzenetében az Oroszországgal határos részeket „saját, történelmi területeinek” nevezte, ahol „egy velünk szemben ellenséges Oroszország-ellenességet hoznak létre”.

Litvánia nincs teljesen meglepve a háborús fejlemények kapcsán. „Soha nem zártuk ki a szomszédaink elleni orosz agresszió lehetőségét, és mindig is felkészültünk erre” – mondta nemrégiben Ramunas Misiulis litván nagykövet a német RedaktionsNetzwerk Deutschlandnak (RND).

Gitanas Nauseda litván elnök a müncheni biztonságpolitikai konferencián, még a háború előtt úgy foglalt állást, „az ukrán határ menti eseményeket nem szabad csak Ukrajna biztonsági problémájának tekinteni, gondot jelentenek az egész régió számára.” Gabrielus Landsbergis litván külügyminiszter pedig közölte, az orosz csapatok állomásoztatása Belarusz területén számukra is komoly fenyegetést jelent. Litvánia délnyugaton Kalinyingrád orosz exklávéval, keleten pedig Belarusszal határos.

A balti országok, s elsődlegesen Litvánia geopolitikai helyzetét a 2020. augusztusi, elcsalt Belarusz elnökválasztás váltotta meg. Eddig ugyanis Lukasenko azon mesterkedett, hogy kijátssza egymás ellen a Nyugatot és Oroszországot, ettől fogva azonban, miután a helyi belbiztonsági erők brutálisan leverték a vele szembeni tüntetéseket, minden pozícióját elvesztette az Európai Unióban, így hatalmát csak Putyin segítségével tarthatta meg. A feltételeket így a Kreml diktálja számára. Litvánia ezért közvetlenül szembetalálta magát az orosz fenyegetéssel. A balti államok erős aggodalmát az is magyarázza, hogy

Az orosz inváziótól való félelem történelmileg is indokolt, 1940-ben Észtországot, Lettországot és Litvániát a Szovjetunió annektálta, csak 1991-ben nyerték vissza szabadságukat. 2004-ben aztán mindhárom ország csatlakozott az Európai Unióhoz, illetve a NATO katonai szövetséghez.

„Mi kis ország vagyunk” – jelentette ki nemrégiben Kaja Kallas észt miniszterelnök. Utalt arra, „mindannyian elvesztettük már a függetlenségünket Oroszországgal szemben, és nem akarjuk, hogy ez újra megtörténjen.”

„Aligha lehet olyan családot találni Litvániában, amelynek történelmében ez a rendszer nem hagyott traumatikus nyomokat” – fejtette ki a vilniusi Filozófiai Intézet vezetője, Jonas Dagys a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.

Alekszandr Asztrov, a Közép-európai Egyetem nemzetközi kapcsolatok és politológia professzora szerint nem zárható ki Oroszország agressziója a balti államok ellen. Az osztrák közmédiának adott interjújában azonban óva int attól, hogy közvetlenül összehasonlítsa az ukrajnai és a balti államok kezdeti helyzetét.

„Az egyetlen közös bennük az, hogy Oroszországgal határosak” – mondja Asztrov. Ugyanakkor hozzáteszi, „ha figyelmesen elolvassuk Putyin inváziót igazoló beszédét, annak legveszélyesebb része az, hogy azt mondja, hogy a politika és a gazdaság változik – de van egy dolog, ami nem változik, és ez a földrajz”.

Giedrikus Cesnakas, a litvániai katonai akadémia munkatársa a Neue Zürcher Zeitungban nem zárta ki egy „katonai kaland” lehetőségét Litvániával szemben, de úgy vélte, ez óriási veszélyeket rejtene magában, hiszen NATO tagállamról beszélünk. "Az, hogy lesz-e háború vagy sem, csak a hatalmon lévők politikai döntéseitől függ" – vélekedett Asztrov.

Ukrajnához hasonlóan a balti államokban is jelentős orosz kisebbség él, de ez nem jelenti azt, hogy ők Putyin politikáját támogatnák. Sokan közülük már nem is rendelkeznek orosz identitással, teszi hozzá.