A hazai földgázhelyzet a piaci környezetnek megfelelő, az ország ellátása jelenleg zavartalan, a határkeresztező vezetékeken a kivitel és a behozatal is üzemszerű - tette közzé kedden a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az ukrajnai "konfliktus" ellenére mindkét irányban rendben működik az ukrán-magyar vezeték is. A forgalmazott mennyiség elsősorban az ukrán piaci igények függvénye, az irány a hazai ellátásban nem játszik jelentős szerepet - írták. Az orosz fél továbbra is a hosszú távú szerződéseknek megfelelően teljesíti a szállításokat. Magyarország gázellátása több irányból is biztosított: mára a nagynyomású hazai földgázrendszert üzemeltető FGSZ Szlovákia, Ausztria, Horvátország, Szerbia, Románia, illetve Ukrajna irányából is megteremtette a kivitel és a behozatal lehetőségét. 2021. október óta az új, hosszú távú orosz-magyar szerződés értelmében a lakosság igényeit kielégítő mennyiség nem Ukrajna felől, hanem az október 1-jén üzembe állított, Szerbia felől érkező kiskundorozsmai, illetve Ausztriával összeköttetést biztosító mosonmagyaróvári vezetéken érkezik. (Az új, 10+5 éves futamidejű megállapodás értelmében Szerbia felől évi 3,5, Ausztria irányából pedig egymilliárd köbmétert kapunk. Orbán Viktor a hónap elején további évi egymilliárd köbmétert kért Putyintól, amire kitérő választ kapott.) Míg a hazai határokon lévő vezetékek összesen napi 212 millió köbméter beszállítására alkalmasak, addig a napi hazai igények 2005 február 9-én napi 89,5 millió köbméteren tetőztek - jegyzi meg a közlemény. Ugyanakkor az utóbbi idők során a téli rekordok már alig haladták meg a napi 50 millió köbmétert. Vagyis a vezetékek szállítóképessége háromszorosan-négyszeresen meghaladja a lehetséges csúcsigényeket - fejti ki a MEKH.
A behozatal mellett rendben zajlik a belföldi gázigények mintegy ötödét biztosító hazai kitermelés is.
Tárolóink töltöttsége jelenleg 25 százalék, amit a hatóság "jelentős tartaléknak" nevez.
Más szakértők lapunknak megerősítették: Magyarország gázellátása az ukrán kapcsolat esetleges teljes kiesése esetén is biztosítható. Bár a tavaly októberben üzembe állított, Szerbia felől érkező kapcsolatunkon egyelőre csak évi 3,5 milliárd köbméter érkezik, az évi több mint 8 milliárd köbméter befogadására alkalmas. Az éves magyar gázigény 10-11 milliárd köbméter. Az FGSZ honlapján elérhető, adott pillanatot ábrázoló forgalmi térkép egyébként az elmúlt napok során igen mozgalmas képet mutatott. Az ukrán kapcsolaton hol be-, hol kiáramlott a gáz, hol - amiként tegnap, cikkünk írása során is - állt a forgalmazás. A szlovák kapcsolatot szintén mindkét irányba igénybe vették (tegnap éppenséggel hozzánk érkezett onnan gáz). Az elmúlt napokban nemcsak Szerbiából, de - a vele párhozamos, hagyományos vezetéken - déli szomszédunk irányába is zajlott a gázszállítás. Ezt szakértőink is "normál" helyzetként írták le. Az más kérdés - vetették fel többen -, mi történne, ha Putyin az uniós szankciókra válaszul leállítaná Európa, így Magyarország gázellátását. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője ugyanakkor ilyen lépésre az elmúlt évtizedek szigorúan szerződésszerű orosz teljesítései tükrében nem számít. Egy baleset egyébként az Ukrajnán keresztüli olajellátásunkat is veszélybe sodorhatja. Ugyanakkor az is tény, hogy Magyarország az Adriáról is képes nyersolajat vásárolni, illetve a hazai kutak zömét ellátó, százhalombattai finomító üzemeltetője, a Mol az elmúlt napok során fokozta keleti irányú nyersolajbehozatalát.
Az ellenzék szerint Paks 2-t fel kell mondani, a Fidesz a rezsicsökkentést élteti
Kedden az ukrajnai háború, illetve annak a hazai energiahelyzetet érintő esetleges veszélyei kapcsán mindkét politikai oldal korábbi álláspontjának helyességét látta visszaigazolva, ennek erőteljesen hangsúlyt is adva. A Fidesz-közeli Századvég - Süli János tárca nélküli miniszter szavaival élve - a Németh Szilárd Fidesz-alelnök "birodalmának" számító Kozma István Magyar Birkózó Akadémián (már a címében is a politikus szinte védjegyévé vált helyesírási hibával) "rezsi konferenciát" tartott. Az illusztris kiállítású rendezvényen az egyik fő felszólalónak számító honvédelmi államtitkár - akinek alighanem lennének az ukrán háborúhoz szorosabban kapcsolódó feladatai is -, elismételte a rezsipropaganda 2013 óta egyre bővülő fordulatait, Gyurcsányozással, Lendvai Ildikó 2002-es kijelentéseinek visszaidézésével, "elmúltnyolcévezéssel", brüsszeli bürokratázással.
Mondanivalójának lényege, hogy a kormány fenntartja a rezsicsökkentést. Arról, hogy ennek fenntartása szakértői becslések szerint csak idén 500-2000 milliárdos adófizetői hozzájárulást igényel, nem ejtett szót. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a két héttel ezelőtti kormányinfón nem tagadta a költségvetési hozzájárulás szükségességét. Ugyanakkor az általunk idézett becslés tartományát sokallva úgy vélte, a valós összeg inkább az "alsó határhoz", vagyis a félezermilliárdhoz állhat közelebb. Emlékeztetett az MVM tavaly december 30-i, 208 milliárd forintos tőkeemelésére, az állami energiacsoportot képesnek nevezve a rezsicsökkentés költségeinek fedezésére. (Mivel az E.ON lakossági áramszolgáltatójának felvásárlásával hamarosan az MVM végzi a teljes hazai lakossági áram- és gázellátást, a magas beszerzési és "rezsicsökkentett" eladási áron keletkező veszteség tetemes része az állami csoportot sújtja.) A konferencián Süli János, a Paks 2-es atomerőmű-bővítésért felelős tárca nélküli miniszter szintén kiállt a fejlesztés mellett. Arról nem tett említést, hogy a - számos szakmai bírálat övezte, több mint négyezermilliárd forintunkba kerülő - magyar-orosz nukleáris bővítési terv az Oroszország elleni uniós szankciók áldozatává is válhat. Miközben Orbán Viktor előzetesen kiállt minden, közös uniós döntés mellett, de folytatná a Paks 2-es fejlesztését is. Az ellentét szakértők szerint újabb kenyértöréshez vezethet Brüsszel és Budapest között.
A Századvég-rendezvénnyel egy időben Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke, Buzinkay György, a Momentum pesti képviselőjelöltje, valamint Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese a háborús helyzetre tekintettel közös sajtótájékoztatón követelte a kormánytól a Paks 2-es szerződés azonnali hatályú felmondását. Keresztes László Lóránt szerint Orbán Viktor Putyin legfontosabb szövetségese, aki a Paks 2-re kifizetett összegekkel is finanszírozza Ukrajna lerohanását. Buzinkay György követelte a "kémbanknak" nevezett Nemzetközi Beruházási Bank kitiltását, valamint a hazai orosz kapcsolatok befagyasztását. Kocsis-Cake Olivio az orosz energiaellátással szembeni kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében lakásszigetelést, a napelemek adóztatásának megszüntetését és a szélerőművek telepítésének újbóli engedélyezését indítványozta.
