A NASA már keresi a lehetőségeket a Nemzetközi Űrállomás (ISS) további működésének fenntartására, de egyelőre nincs jele annak, hogy az oroszok ki a akarnának szállni az együttműködésből. (Az ISS-en jelenleg hét asztronauta tartózkodik, négy amerikai, egy német és két orosz.) Bár Dmitrij Rogozin a Roszkozmosz igazgatója múlt héten utalt az esetleges felmondásra az amerikai szankciókra válaszként, nehéz lenne otthagyniuk az alapvetően két nagy - orosz és amerikai - részből álló űrállomást. Az orosz Progress rakéták időnként bekapcsolt hajtóművei biztosítják az ISS pályán maradását, és a 400 kilométeres magasság tartását, ezek kimaradása Rogozin szerint “szörnyű következményekkel járna”. Bár az ISS-nek vannak saját hajtóművei is, ezek szintén az orosz Zvezda modulban találhatóak, továbbá a működtetésükhöz szükséges üzemanyagot is az űrállomás orosz szekciójában tárolják. Azt a NASA tisztviselője is beismerte, hogy ezek pótlása költséges és munkaigényes lenne.
A hidegháború utáni enyhülés szimbólumának tekinthető, 21 éve működő Nemzetközi Űrállomás eddig minden politikai vihar ellenére zavartalanul dolgozott, még a Krím-félsziget 2014-ben történt oroszok általi megszállásának idején is. Akkor - egy kiszivárgott NASA belső utasítás szerint - az űrvállalat arra utasította alkalmazottait, szüneteltessék a kommunikácijukat orosz kollégáikkal, de a záradék szerint az ISS-en mindennek a korábbi rend szerint kellett folytatódnia.
,,A SpaceX, Musk űrvállalata, már keresi a módját annak, mik a további lehetőségeink, de egyelőre nincs terv arra, mivel pótoljuk az oroszok szerepét” - mondta Kathy Lueders a NASA, emberi űrrepülés programjának igazgatója hétfőn, miközben a Northrop Brumman űr- és védelmi vállalat is jelezte, részt venne a fejlesztési munkákban. Lueders azonban azt is elmondta, a közös munka a megállapodások szerint folyik és nincs jele annak, a partnereik ne a kötelezettségeik szerint akarnának cselekedni. A Northrop Grumman Cygnus nevű teherűrhajója február 21-én járt legutóbb az űrállomáson, és a cég akkor azzal büszkélkedett, hogy ez volt az első alkalom, amikor sikerült orosz segítség nélkül “újra feltölteni” az állomást. Múlt pénteken pedig Musk jelentkezett be a Twitteren Rogozin ama retorikai kérdésére válaszolva, hogy ki tudná az ISS megmenteni, hogy letérjen a pályájáról, ha kiszállnának.
“Nagyon nehéz volna saját magunkra hagyva dolgozni, az ISS olyan nemzetközi együttműködés eredménye, amely kölcsönös függéseken alapul. Szomorú nap lenne a békés űrbeli közös munkára nézve, amikor kiderül nem tudjuk tovább folytatni” - mondta Lueders azon a tájékoztatón, amelynek az Axiom Space (amerikai magánfinanszírozású űrinfrastruktúra-fejlesztő) adott helyet abból az alkalomból, hogy Ax-1-programjuk keretében privát legénységet küldenek az űrállomásra március 30-án. Az Axiomnak nincs saját rakétája, a SpaceX Falcon 9-esét és Dragon kapszuláját használják majd. A NASA tervei szerint űrhajósukat, Mark Vande Hei-t egy Szojuz űrhajó fogja visszahozni a Földre.
Hazarendelték az orosz személyzetet az európai űrkikötőből
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió miatti szankciók válaszlépéseként Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz vezetője szombaton a Twitteren jelentette be a döntést, miszerint a francia Guyanában található európai űrkikötőből azonnal megkezdik az orosz szakemberek kivonását - írja a Raketa.hu az Ars Technica oldalára hivatkozva.
Ez körülbelül két tucat orosz technikust és mérnököt jelent. A lépés nehéz helyzet elé állítja az európai űrkutatást, ugyanis a Guyana Űrközpontból eddig módosított Szojuz rakétákkal állították pályára az űreszközöket. Az oroszok ráadásul eddig azon dolgoztak, hogy előkészítsenek egy Szojuz rakétát két Galileo műhold április 6-ai indítására. A Galileo navigációs rendszer az Európai Unió saját műholdas helymeghatározó rendszere, melynek kifejlesztésére eddig már több mint tízmilliárd eurót költöttek, és már több tucat műholdja kering Föld körüli pályán. Az európai kontinens a Szojuz-t használta a Föld-megfigyelő műholdakból álló Kopernikusz program műholdjainak kilövésére is, ezek alapján valószínűleg a 87 tagú orosz személyzet távozása okozni fog némi fennakadást.
Az orosz fellépésre reagálva Thierry Breton, az Európai Bizottság űrkutatási biztosa közleményében jelezte, az orosz döntésnek a működés folytonossága vagy minősége szempontjából nem lesz semmilyen következménye a Galilei- vagy Kopernikusz-konstellációra nézve.
Az orosz döntés azonban némileg korlátok közé szorítja az EU-t. Európa Vega rakétái nem elég erősek ahhoz, hogy pályára lehessen állítani velük a hátralévő Galileo és a Kopernikusz műholdakat. Valószínűleg az Egyesült Államokban működő SpaceX az egyetlen olyan vállalat jelenleg, melynek lehet szabad kapacitása egy ilyen küldetésre.
