Bezerédi Zoltán;Kácsor Zsolt;cigány;Mózes;Katona József Színház;

2022-03-02 10:10:00

Képzelt bibliai cigány történetet mesél

Bezerédi Zoltán Kácsor Zsolt Cigány Mózes című regényének első fejezetéből készített színházi monológot, melyet a Katona József Színház tűz a műsorára. A színésszel az egyik próba után beszélgettünk.

Többször mondta, hogy szeret széllel szembe menni, sőt hazardírozni. Kácsor Zsolt szövegét egyedül színre vinni, több szempontból sorolható ezekbe a kategóriákba.

Ez egy különleges vállalkozásnak, igazi kihívásnak számít az én életemben is. Egyedül még soha nem mondtam ennyit színpadon és valóban egy nehéz, nem lineáris szövegről van szó. Közben be kell vallanom, hogy nagyon élvezem. A jó szövegnek az a jellemzője, hogy visszafelé is hat. Miközben az ember foglalkozik vele, maga is töltődik.

Ön választotta?

Igen, én az ötletem volt. Egyrészt jó írásnak tartom, másrészt az ember önző módon minden szövegben azt keresi, hogy milyen teátrális elem van benne. A Cigány Mózes Genezisében nagyon sok ilyen van.

A szöveg nyelvileg és hangulatilag is rendkívül sokszínű. Ezzel miként barátkozott meg?

Nagyon könnyen. A szerző rendkívül könnyedén közlekedik az archaikus és a mai kifejezésmód között.

A káromkodások és a vulgárisabb kifejezések sem zavarták?

Egyáltalán nem. Ez szerves része a szövegnek, a népi létforma megjelenítése. Nagyon szeretem a cigányvicceket, épp a bájos, fekete humoruk miatt. A magyar ember vulgárisan káromkodik, a cigány káromkodás már-már költészet, ha az utcán hallok ilyet, elsősorban a teatralitása a megmosolyogtató.

A szerző a művében a zsidóság történetét helyettesíti be a cigánysággal.

Ezzel egyáltalán nem foglalkoztam. Persze mind a két nép történetét végigkíséri a vándorlás és az üldöztetés. Ez az írás azért tetszik nekem, mert miközben egy bájos fikció, mégis olyan, mintha igaz lenne.

Annál is inkább, mert erősen szól a kisebbségi, a menekült létről.

Igen, ráadásul többszörösen. Benne van szinte minden, a tanácstalanságtól, a saját értékrendjüknek való megfelelésig. Azért az egészen bonyolult, hogy van egy nő, aki meg akarja ölni a gyerekét, aztán felmegy istennőnek, és aztán ő mondja meg, hogy az a nép, amelyet el szeretett volna pusztítani, miként létezzen.

Aztán a végén egészen Csepel szigetéig és Horthy ligetéig jutunk.

A regény következő négy fejezete Horthy ligetében játszódik. Megkértem a szerzőt, hogy ezt a helyszínt hadd emeljem át a Genezis végére, jelezve, hogy elérkeztünk oda ahol élünk. Magyarországra.

Amikor elkezdett erre az előadásra készülni, gondolta volna, hogy akkor mutatja be, amikor a szomszédságunkban háború zajlik?

Nem, de többször előfordult már velem, hogy megfogalmaztam valamit és aztán alájött a történelem. A Rozsdatemetőben rögtön az elején azt mondom: „És akkor egy eltévedt golyó, bumm. Így esett el a komám örökre.” Régebben ez egy történelmi golyó volt, most azonban nagyon élesen hat. Amikor 1980-ban Kaposváron bemutattuk A nehéz Barbara című darabot, az egy Anschluss idején játszódó mű, amely a német megszállás fenyegetettségéről szól. Aztán elkezdtük próbálni és a szovjetek bevonultak Afganisztánba.

Kácsor Zsolt szövegének nagy erénye, hogy nem ítélkezik.

Így van, én pedig mesélőként egy képzelt bibliai cigány történetet mesélek el.

Épp az egyik próba után beszélgetünk, elárulható valamennyi a játéktérről?

A díszletet Kálmán Eszter tervezte, fehér lesz és lesz benne zsíros kenyér.

A zenét Kovács Márton jegyzi. Tőle mit kért?

A szerző írt bele Cseh Tamás ihlette „hejeket” Egysoros dalok is vannak benne, ezekhez szerzett a Marci zenét. Sőt még egy kicsit táncolok is az előadásban, de azt csak módjával.

Jelenleg kilenc műsoron lévő előadásban játszik a Katona József Színházban. Hogyan fér ebbe bele egy új egyszemélyes előadás?

Igazából ezt még a pandémia idején kezdtem el csinálni. Többször leálltam vele, aztán odaadtam Máté Gábor igazgatónak, aki nyitott volt rá. Januártól foglalkozom vele intenzívebben.

Amikor beszélgetünk, épp e napon búcsúztatták Babarczy Lászlót, a kaposvári teátrum legendás igazgatóját. Kaposváron ön huszonhárom évet töltött.

Igen, ott voltam a temetésen. Babarczy László számomra minden szempontból egy nagyon fontos ember volt. Egy igazi színházcsináló. Nagyon sokat tanultam tőle. Laci nagyon jó érzékkel érezte meg, hogy mi számít igazi értéknek. A középszerűt és az alatta lévőt nem bírta elviselni. Megtanította az embereket maga körül igényesen gondolkodni.

Mennyire tartották a kapcsolatot, miután ön 2002-ben eljött Kaposvárról és a Katona József Színházhoz szerződött?

Minden születésnapján felhívtam őt és az előadásaimra is hívtam, a betegsége azonban akadályozta, hogy eljöjjön. A kaposvári éveim alatt minden mozdulatomat követte, ha kellett, korrigálta is. Amikor eljöttem a Katonába, akkor lehet, hogy eleresztette a kezemet, távolságtartóbb lett a kapcsolatunk.

Elkezdődött a választási kampány. Foglalkoztatja, hogy mi változna a színházi életben, ha győzne az ellenzék?

Nem foglalkozom ezzel. Jó színházat kell csinálni. A politika ebből a szempontból nem érdekel. Általában mindig olyan színházba mentem, amelyet nem nagyon szeretett a politika.

A Katona József Színházra is ragasztottak politikusok bizonyos bélyegeket.

Ezt ők akarták. Ők gondolják azt, hogy ők máshogy gondolják. Semmin sem változtattunk. Csak úgy mint, korábban, most is igényes és jó színházat akarunk csinálni, hogy ez időnként őket miért irritálja, az már az ő lelkiismeretük kérdése.

Visszatérve a Cigány Mózesre, ön nem annyira rég beszélt először a cigány származásáról.

Valamelyik anyai ősöm cigány, talán a nagyapám.

A Cigány Mózes a romák elleni gyilkosságok áldozatainak is emléket állít.

A szerzőt tulajdonképpen ez inspirálta.  

Infó: 

Cigány Mózes

Genezis

Írta: Kácsor Zsolt

Mesélő: Bezerédi Zoltán

Katona József Színház

Sufni

Bemutató: 2022. március 3.