Pénzt vagy kíméletet – Inkább elviszi az 500 ezres kártérítést, semhogy újabb felülvizsgálatot vállaljon

A rokkantsági ellátottaknak felkínált 500 ezer forintos kártérítés mellett döntött Horváth Imréné, Magdi. „Tudom, hogy így lemondok minden további jogorvoslati lehetőségről, de szükségem van a pénzre. Havi 54 ezer forintból élek, és újabb műtétem lesz. Ha nem a kártérítés mellett döntök, akkor lehet, hogy két szék közül a pad alá esem. A félmilliót is elbukom, és az ellátásom összege sem nő” – kalkulált a vasi asszony.   

Valódi és igazságos?

Mint ismert, a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló 2011-es törvény új szempontrendszert vezetett be a rokkantsági szint megállapításához. Sokak járandósága felére-harmadára esett vissza, másokat rehabilitálhatónak, munkára alkalmasnak ítéltek. Többen jogorvoslattal éltek. Az Alkotmánybíróság és az Európai Jogok Európai Bírósága is jogalkotói mulasztást állapított meg. Emiatt – két évvel a megszabott határidő után, tavaly jogszabályt módosított a kormány – idén február 28-ig választhattak azok, akik számára tíz évvel ezelőtt rokkantsági ellátást állapítottak meg. Félmillió forintos egyszeri kompenzációt kérhettek, vagy az újabb állapotvizsgálatot választhatták a magasabb ellátás reményében. Aki a pénz mellett döntött, lemondott a csökkent ellátásával összefüggő minden további igényéről, aki viszont az állapotváltozásának visszamenőleges vizsgálatát választotta, annak június 30-ig kérelmet kell majd benyújtania. Ez­után a szakértők megállapítják, hogy a rokkantsági ellátást megalapozó felülvizsgálat idején, a 2012 előtti fizikai állapothoz képest bekövetkezett-e javulás. Ha úgy értékelik, hogy nem, akkor egy új ellátási összeget állapítanak meg, amely nem lehet kevesebb a 2011. decemberi ellátásának időközi emelésekkel növelt összegénél. A különbözetet 2012. január 1-jéig visszamenőleg el kell számolni és ki kell fizetni.

Hegedüs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének elnöke úgy fogalmazott: a kompenzálás több sebből vérzik. Az újbóli felülvizsgálatról csak annyit tudni, hogy 2023. június 30-ig kell lebonyolítani. De nem jelent meg az a kormányrendelet, amely ennek az egészségügyi szabályait tartalmazná. „Ha marad az a 2012 utáni szempontrendszer, amely alapján a megváltozott munkaképességű embereket visszasorolták, magyarul egészségesebbé minősítették, akkor ennek az egésznek semmi értelme” – magyarázta a jogász. Azt sem tudni, a rehabilitációs hatóságnak meddig kell döntést hoznia. Arról sincs rendelet, hogy milyen határidővel kell kifizetnie a különbözetet. Tehát valós mérlegelési lehetőség nem volt a rokkantsági ellátásban részesülők előtt.

Hazugsággal gyaláztak

De van itt más baj is. „Az egész 2012-es törvény hazugságra épült, és szinte minden érintett kárvallottja lett. Az akkori kormánypropaganda szerint ugyanis az uniós tagországok között Magyarországon volt a legmagasabb a rokkantsági nyugdíjban részesülők lakosságszámhoz viszonyított aránya. Ez azonban nem volt igaz” – jelentette ki Hegedüs Lajos. A szám csak azért volt magas, mert a nyugdíjkorhatárt betöltötteket nem minősítették át öregségi nyugdíjassá. Őket is rokkantsági ellátottként tartották nyilván. „A kormánypropaganda így azt harsoghatta, hogy nálunk több mint 800 ezren részesülnek rokkantsági nyugdíjban, a többségük pedig csaló, akiket ki kell szűrni, és ennek egyetlen módja a rendszer átalakítása. Hiába mondtuk, hogy ez hazugság, az adatok nem a valóságot tükrözik, a kormány minket vádolt fals számokkal.”

A 2012-ben életbe lépett új szabályozás végül nagyjából 300 ezer emberre terjedt ki: azokra, akik nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Az addig rokkantnyugdíjban részesülőket két kategóriába sorolták: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kaphattak. Ehhez elkezdődtek a felülvizsgálatok. Körülbelül 60 ezren lettek rokkantsági ellátottak – akiknek a maradandó károsodásuk elérte a 70 százalékot, vagy a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltötték. Ők választhattak most a felülvizsgálat és az egyszeri kompenzáció között.

„Pedig a többiek talán még rosszabbul jártak. Mintegy 240 ezer embernek úgynevezett rehabilitációs ellátást állapítottak meg. A szakértők szerint ők munkára alkalmasak, dolgozhatnak. Rendszeres felülvizsgálatra kötelezték őket, és a járandóságuk is határozott időre, legfeljebb három évre szólt. Ez az időszak az­óta hosszabbítható, de az ellátás nem válik véglegessé – jegyezte meg Hegedüs Lajos. – Az egész eljárás, besorolási rendszer nagyon rafináltan lett kitalálva. Korábban az egészségkárosodás mértékét állapították meg, az­után a megmaradt munkaképességét. „Mi ez, ha nem fából vaskarika? Ha a 100 százalékból kivonjuk a munkaképesség mértékét, akkor annak az egyenlege az egészségkárosodás szintje. Az egész semmi másra nem volt jó, csak az új vizsgálati protokoll megokolására.”

Hegedüs Lajos azt mondja, orvos szakértő ismerősei szerint a pontozás arra lett kitalálva, hogy minél többen „meggyógyuljanak” a vizsgálat időpontjára. „Csodával határos javulások történtek. A korábban 67 százalékban egészségkárosodott beteg 44 százalékosra javult anélkül, hogy ő ezt észlelte volna magán. A pénzről szólt itt minden” – mondta. Volt, aki rokkantnyugdíjasként addig 100 ezer forintot kapott, rokkantsági ellátottként már csak 65 ezret, mert maximalizálták a megállapítható ellátások összegét. Már nem számítottak a ledolgozott évek és a befizetett járulékok sem. Egy férfi pert indított, mert a 91 ezer forintos ellátását 42 ezerre csökkentették. Vagyis egy év alatt is több mint félmilliós az eltérés. Azóta viszont tíz év telt el.   

Leszakadt csípő sem elég

Horváth Imréné ellátása is drasztikusan csökkent. Azt mondja, 32 évet dolgozott le 2006-ig, akkor lett rokkantnyugdíjas, de a munkát nem hagyta abba. Úgy tudja, 2012-ben a korábbi ellátottak 90 százalékát sorolták át rehabilitációs járadékra, majd sokukat három év után ismét rokkanttá minősítettek. Így járt ő is. „2012 után a 67 százalékos nyugdíjból kiraktak rehabilitációs járadékra két térd-, négy gerinc- és egy nagy nőgyógyászati műtét után, majd három év múlva visszatettek rokkantsági ellátásra.”

A soros felülvizsgálaton közölték vele, hogy le se vetkőzzön, innentől rokkantellátást kap. „Havi 20 ezer forinttal kevesebb pénzt kaptam, ezzel a húzásukkal 1,2 millió forinttal károsítottak meg.” Hogy mi alapján lett munkára alkalmas és rehabilitálható, majd újra rokkant, sose derült ki. „Mozgásszervi betegségem van. Veleszületett, genetikai eredetű ízületi gyengeség. Amikor a térdemet először műtötték húsz éve, akkor voltam 43 éves, de azt mondta az orvos, olyanok a térdízületeim, mint egy 70 évesé. Tavaly szeptemberben csípőprotézist kaptam a jobb lábamba, ami csontbeültetéssel is járt, mert leszakadt a csípőmről a combom. Szeptemberben lesz egy másik műtétem, a bal csípőmet operálják.”

Horváthné szerint ő még a szerencsésebbek közé tartozik, mert amikor 2016-ban újra rokkanttá minősítették, 40 ezer forint lett az ellátása. Ez magasabb összegnek számított, mert az új rendszerben már nem a korábban ledolgozott évek alapján számolják ki az ellátást, hanem az előző egy év bevétele alapján. Neki pedig szerencsére éppen volt munkája akkor. Szórólapozott, pontosabban nem ő, hanem a férje szaladgált helyette, „neki jók a lábai”. Akik viszont nem dolgoztak – és az egészségi állapotuk miatt sokan nem tudtak munkát vállalni –, azoknak a havi ellátása 28 500 forint lett, ha a rehabilitációsból átkerültek a rokkantellátásba. „Most 54 ezer forintot kapok az emelések után. A gyógyszerek drágák, havonta 14-15 ezer forintot költök most, pedig már csak csak egyféle fájdalomcsillapítót szedek.”  

Három hónap híja

A megváltozott munkaképességűek egyedül maradnak a problémáikkal. Horváthné Facebook-csoportot indított, ahol a tagok tanácsokat adhatnak egymásnak. A legtöbben nem tudják, jár nekik a kompenzáció vagy sem. Semmilyen papírt nem kaptak. Horváthné ugyan megcélozta az 500 ezer forintot, de értesítést ő sem kapott. „Akit nem rokkantsági ellátásba helyeztek át egyből, hanem rehabilitációsra, annak egy fillér nem jár. Nagy telefonálgatás után eljutottam a kormányhivatalhoz, ahol azt mondták, nagyon kevesen kapnak majd ilyen papírt, mert akit nem egyből rokkantellátásba raktak, azokat nem is értesítik. Azt tanácsolták, töltsem le az államkincstár nyilatkozatát, küldjem el február 28-ig, és vélhetően kapok majd egy elutasító határozatot. Ezzel mehetek jogorvoslatért a bíróságra.”

Arra számít, a bíróságon észlelik a betegségét, és az újabb műtétje után talán a rehabilitációs bizottság is elfogadja, hogy az állapota romlott. Így amíg nyugdíjat nem kap, addig megemelik az ellátása összegét is. Szívesen elment volna nyugdíjba, de nem tudott 40 év szolgálati időt igazolni, csak 39 év és 9 hónapot. „Azt mondták a nyugdíjfolyósítónál, hogy sajnos a részmunkaidős munka a rokkantnyugdíj mellett nem számít bele a szolgálati időbe. A pénzbe igen, az időbe nem.”