Három hete indult polgári engedetlenségi mozgalom az iskolákban, az azóta eltelt időben több mint 250 intézményben döntött úgy a tantestület kisebb-nagyobb része, hogy a munkavégzés megtagadásával tiltakozik az Orbán-kormány sztrájkjogot korlátozó rendelete ellen.
A tiltakozási kedv nem enyhült, csütörtökön és pénteken több mint 30 iskola több száz tanárával bővült az „engedetlenek” közössége.
Az akciósorozatnak Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa sem tudott gátat vetni, aki szerdai közleményében a kormány álláspontja mellé állt: a pedagógusok csak akkor élhetnek sztrájkjogukkal, ha a diákok oktatáshoz való joga közben nem sérül. A vonatkozó kormányrendeletben ezt úgy érnék el, hogy a tanároknak sztrájk közben is tanítaniuk kellene, ami értelmetlenné teszi az egész megmozdulást. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta:
az ombudsman állásfoglalása szerint így gyakorlatilag semmikor sem lehetne sztrájkolni,
a sztrájkjogról, amit az Alaptörvény is garantál, az alapvető jogok biztosa hirtelen megfeledkezett. A PSZ alelnöke furcsának találta azt is, hogy Kozma Ákos akkor nem aggódott a diákok jogaiért, amikor a pandémia alatt sokan nem fértek hozzá a digitális oktatáshoz, vagy amikor a pedagógushiány miatt a rajztanár tartja a matekórát.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány attól a lehetőségtől igyekszik megfosztani a tanárokat, hogy sztrájkkal küzdjenek az oktatás javításárért. Felhívták a figyelmet arra is: az ombudsmannak a közhatalom gyakorlóit kell ellenőriznie, nem a polgárokat.
