Eloltották ugyan péntek reggelre a dél-ukrajnai Zaporizzsja Atomerőmű kigyulladt oktató épületét, de az üzem orosz elfoglalása közepette történt tűzeset tovább izzította az orosz agresszió felett érzett indulatokat. “Európának azonnal fel kell ébrednie!” - fogalmazott a nukleáris létesítményt ért példátlan támadás kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, aki Joe Biden amerikai elnökkel és számos másik nyugati vezetővel egyeztetett telefonon az éjszaka folyamán. Zelenszkij nukleáris terrorizmussal vádolta meg Oroszországot, mondván az orosz tankok szándékos lőttek az üzemre. Moszkva viszont azt állította, hogy „ukrán szabotőrök szörnyű provokációja” áll a tűzeset mögött.
A nyugati vezetők szinte egyhangúlag elítélték az Európa legnagyobb atomerőműve elleni orosz hadműveleteket, ám nem tettek eleget Zelenszkij kérésének, aki a nukleáris veszélyre hivatkozva újra repüléstilalmi-övezet létesítését szorgalmazta. A NATO tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben tartott rendkívüli tanácskozásukon napirendre vették, de végül elvetették az ötletet. “Nem vagyunk részesei ennek a konfliktusnak” - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Elmondta: az észak-atlanti szövetség felelőssége megakadályozni, hogy a háború Ukrajna határain kívülre is átterjedjen, mert az még veszélyesebb, még pusztítóbb lenne és még több emberi szenvedést okozna.
Mindazonáltal a Nyugat újabb eszkalációként értékelte a zaporizzsjai eseményeket. Boris Johnson brit miniszterelnök arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök felelőtlen lépései az egész kontinensre veszélyt jelentenek. A kedélyeket az sem nyugtatta meg teljesen, hogy a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) közlése szerint az üzem hat reaktorának biztonsági rendszere sértetlen, nem került radioaktív anyag a levegőbe.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának brit kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülésén Rosemary Anne DiCarlo, a világszervezet politikai és béketeremtési ügyekért felelős főtitkár-helyettese elfogadhatatlannak, rendkívül felelőtlennek és a nemzetközi humanitárius jognak ellentmondónak minősítette a nukleáris létesítmény megtámadását. Az amerikai ENSZ nagykövet szerint nem sokon múlott, hogy a világ péntekre virradóra elkerülte az atomkatasztrófát. A kínai megbízott megint csak párbeszédet szorgalmazott, de vannak jelei annak, hogy a pekingi rezsimnek is kezd elege lenni Moszkva agresszív irányvonalától. Erre utal például, hogy a Kínai befolyás alatt lévő Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) felfüggeszti tevékenységét Oroszországban és Belaruszban.
Miattunk is kockázatosak az ukrán atomerőművek
A Zaporizzsja Atomerőmű Európa legnagyobbika, és ugyanúgy ún. nyomottvizes technológiával üzemel, mint Paks - azaz nem grafitmoderátoros, mint az 1986-ban felrobbant csernobili létesítmény. Ez azt jelenti, hogy fejlettebb, biztonságosabb, de azért korántsem „háborúálló”. Egyrészt azért, mert hiányzik a reaktorok fölül az a megerősített burkolat (containment), amely kibírná egy repülőgép becsapódását vagy egy nagyerejű rakétatámadást. Ezt az Ukrajnai Nukleáris Hatóság vezetője is megerősítette, aki szerint „az erőműveket nem háborúra tervezték”. A másik komoly problémaforrás a hűtés. Az oroszok az erőmű kiszolgáló létesítményeit támadták, márpedig ha például a reaktort hűtő rendszer kap találatot, akkor olyasféle reakciók indulhatnak be, mint Fukusimában – ott a világ nagyon közel volt egy, a csernobilinél is sokkal súlyosabb katasztrófához. Szintén úgyszólván védtelen, és egyes információk szerint meg is sérült a fűtőelem-tároló – annak is beláthatatlan következményei lennének, ha azt találná el egy robbanóeszköz.
Hogy az ukrán atomerőművek ilyen sérülékenyek, arról közvetve az Orbán-kormány is tehet. Harminc évre tervezett élettartalmuk az előző évtizedben járt le, és az üzemidő-hosszabbításhoz el kellett volna végezniük a szükséges biztonsági korrekciókat. Ez csak kis részben történt meg, a magyar kormány pedig – amely az európai szabályok értelmében ügyfélként bekapcsolódhatott volna az eljárásokba – a szakértők és a civilek felszólításai ellenére sem aktivizálta magát azért, hogy komolyabb nyomás nehezedjen az ukrán félre a modernizáció érdekében.
Aszódi Attila, az Orbán-kormány korábbi Paks- II. ügyi kormánybiztosa indulatos blogbejegyzésben hívta fel a figyelmet az atomerőmű elleni orosz támadás és a paksi bővítési tervek összeegyeztethetetlenségére. Mint írta, „atomerőművet megtámadni, vagy csak fenyegetni ilyen támadással, az ENSZ alapokmányába ütközik”. A BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára azt is hozzáfűzte: „Végképp nem értem, hogy Oroszország hogyan akar a jövőben bármely országban atomerőművi projekteket megvalósítani, ha jelenleg alapvető nemzetközi egyezményeket nem tart tiszteletben? Hogyan gondolják, hogy bármely ország lakossága el fog majd a jövőben fogadni egy orosz építésű atomerőmű projektet? És mi volt a mesterterv, hogyan fogjuk tudni fizikailag megvédeni a nukleáris létesítményeket, ha egy olyan nukleáris nagyhatalom, mint Oroszország nem tartja tiszteletben az atomerőművek védelmének és biztonságának alapelveit?”
Az ukrán hadsereg továbbra is elszántan védekezik. Az orosz offenzíva jelenleg Dél-Ukrajnára összepontosít, a csütörtökön bevett Herszon után az orosz csapatok péntekre a közeli Mikolajivba is behatoltak, de a régió kormányzója szerint azóta kiűzték őket onnan. Mariupolban súlyos helyzet, a körülzárt kikötőváros polgármestere szerint leállt az víz-, fűtés- és áramszolgáltatás, vészesen fogy élelmiszer.
A Kijevet fenyegető orosz hadoszlop viszont megtorpant egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő szerint, miután az ukrán erők felrobbantottak egy hidat és többször is közvetlen csapást mértek a konvojra. A forrás azt is kiemelte, hogy a levegőben (is) sokszoros túlerőben lévő Oroszország még a háború kilencedik napján sem tudott teljes légifölényt kialakítani. Ettől függetlenül az orosz műveletek, köztük a bombázások egyre kíméletlenebbek. Az ukrán rendőrség szerint pénteken például Kijev környékén lakónegyedet vették célba orosz gépek, heten embert, köztük két gyereket megöltek.
Oroszország legnagyobb pénteki katonai sikere az volt, hogy intenzív harcok árán megkaparintotta az atomerőművet, ám ez könnyen visszafelé sülhet el, mert emiatt újabb fájdalmas büntetőintézkedésekre számíthat. Edgars Rinkevics lett külügyminiszter egyenesen úgy vélte, hogy ideje lenne elgondolkodni az orosz energiaszektor, a gáz és olajüzletág szankcionálására. – Tisztában vagyok azzal, hogy ez mennyire nehéz volna mindannyiunk számára, de döntést kell hoznunk: akarunk-e nukleáris hulladékot és miatta feltakarítani az egész világot, vagy mindenáron megállítjuk Oroszországot? - tette fel a kérdést a politikus. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell újságírói kérdésre nem zárta ki, hogy készek lennének felfüggesztenék az orosz gázbehozatalt, ami az Eurointelligence kutatóintézet becslése alapján napi 700 millió dollár bevételtől vágná el Moszkvát. A Reuters értesülései szerint az EU egyelőre a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) korlátozná Oroszország befolyását és forrásokhoz jutását.
Az EU-ban továbbra is hazánk látszik a leggyengébb láncszemnek. Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott szokásos pénteki interjújában a szankciókat kétélű fegyvernek nevezte és hatástalanságukat bizonygatta, és egyáltalán nem hozta szóba az Európa legnagyobb atomerőműve elleni ostromot. Ostorozta az ellenzéki összefogást, amely szerinte a háború pártján áll, miközben az orosz inváziót elrendelő Putyinra egy rossz szava sem volt, ahogyan Oroszországra sem. A Márki-Zay Péter a hatpárti összefogás közös miniszterelnök-jelöltje a Facebookon úgy fogalmazott: az interjú bebizonyította, hogy Orbán Viktor hintapolitikája jelenti a legnagyobb kockázatot Magyarország biztonságára. Hangsúlyozta, hogy az ellenzék békét akar, aminek záloga “Putyin megállítása, az európai védelmi szövetség megerősítése”, valamit hazánk kiszabadítása az orosz érdekszférából.