A kormányoldal állítja, az ellenzék bele akar keveredni az orosz-ukrán háborúba. Van ennek alapja?
Mi már jóval a Fidesz előtt azt mondtuk, hogy Magyarországot a NATO és az Európai Unió védheti meg attól, hogy belesodródjon a háborúba, de azt is hozzátesszük, hogy azonnal megengednénk NATO csapatok magyarországi tartózkodását is, amit ma Orbán Viktor Vlagyimir Putyin parancsára akadályoz. Mi ebben látjuk a biztonságot.
Elképzelhetőnek tart-e olyan helyzetet, amelyben magyar katonákat és/vagy fegyvereket kellene Ukrajnába küldeni?
Amikor azt mondjuk, hogy maradéktalanul együtt kell működni a NATO-val, soha nem arra gondolunk, hogy a szövetség katonákat küldjön Ukrajnába. Ez soha nem merült fel egyetlen NATO tagországban sem, tehát nem tudom, honnan veszi a Fidesz ezeket a vádakat. Amikor pedig azt mondják, hogy mi fegyverszállítmányokat küldenénk az ukránoknak és ezzel háborús veszélybe sodornánk Magyarországot, mindenkinek tudni kell, hogy éppen Orbán engedélyével vettek részt magyar felségjelzésű NATO repülőgépek fegyverszállítmányok Ukrajnába juttatásában. Ez akkor is így van, ha a kormány és a kormánymédia az ellenkezőjét állítja.
Már európai politikusok is a magyar miniszterelnök hintapolitikájáról beszélnek. Mi lehet a legsúlyosabb következménye ennek?
Már most nagyon sok nagyon káros következménye van az orbáni politikának. Meggyőződésem, hogy soha nem tört volna ki ez a háború, ha a magyar miniszterelnök nem akadályozta volna Ukrajna NATO-hoz való közeledését. A kárpátaljai magyarság sokat szenved attól, hogy az ukránok szemében Putyin bérence akadályozza az országuk védelmét, sok rosszindulatú kritikát kapnak amiatt, hogy az anyaországuk vezetője egy áruló. Ez elfogadhatatlan és mi abban bízunk, hogy egymás kölcsönös tiszteletével, közeledéssel eljuthatunk oda, hogy a háború után a Kárpátalján élő magyarok jogait maradéktalanul érvényesíteni lehessen, hogy békében és biztonságban élhessenek Ukrajnában.
Törvényszerű, hogy a magyar társadalom az orbáni külpolitika megítélésében is szélsőségesen megosztott – ahogy az több közvélemény-kutatásból is kiolvasható?
A fideszes táborban is nagyon sokan tartják Orbánt hazaárulónak, mert Putyin érdekeit képviseli. A kormánypártok hívei között is széles körben elterjedt az a nézet, hogy Magyarországnak nem lett volna szabad diplomáciai mentességet adni orosz kémeknek, nem lett volna szabad betelepíteni hozzánk Putyin bankját, a Nemzetközi Beruházási Bankot. A magyar lakosság többsége szemében hazaárulás volt az is, hogy a NATO-szövetséges Egyesült Államok által üldözött bűnözőket nem nekik adta ki, hanem hazaengedte Oroszországba, ahogy az is elfogadhatatlan a többség szemében, hogy az előző ukrán-orosz konfliktus idején Moszkva utasítására a magyar kormány elzárta a gázt az ukránok elől. Nem látom, hogy egy fideszes szavazó kétségbe vonná, hogy ezekben a kérdésekben Orbán hazaárulóként viselkedett.
Az ellenzéki összefogás vezetői járják az országot, most is autóban ül, amikor beszélgetünk, tart a választási kampány. A szomszédban zajló háború lett most a központi kérdés?
A központi téma az, hogy Magyarország merre menjen tovább. Egy olyan vezetőnek akarunk-e a szövetségesei, csatlósai lenni, aki atomerőműveket lövet, aki független államokat támad meg, aki kémszoftverrel figyelteti országa újságíróit és ha valamelyik neki nem tetsző dolgokat is megír, azt a nyílt utcán lelőhetik. A legfontosabb kérdés az, hogy egy versenyképességben lemaradó, egyre szegényedő Oroszország jelentse-e a mintát a jövőben a magyaroknak, vagy a szabad versenyt, piacgazdaságot működtető, a Nyugathoz tartozó Magyarországot akarunk. A választási rendezvényeken az a kérdés, hogy mit választ az ország április 3-án, az orbáni modell kínálta elszegényedést vagy a szabadságot és jólétet elhozó európai modellt.
Ha már az atomerőműveket említette, a keleti megyékben járva érezhető az aggodalom ezek megtámadása miatt?
A csernobili katasztrófa emléke itt még élénken él az emberekben. Az szóba kerül, hogy még nem volt olyan eszement diktátor a világban, aki atomerőművet lövetett volna, de egyéb biztonságpolitikai kérdések nagyon ritkán vannak terítéken a kérdésekben. Az embereket az foglalkoztatja, merre menjen tovább az ország.
Az sem kerül szóba, hogy mi legyen Paks II. sorsa?
Vidéken ez is keveseket foglalkoztat. A menekültek megsegítéséről sokkal többet kérdeztek és beszéltek az emberek Záhonytól, Beregsuránytól vagy Kisvárdától Nyírbátorig és Mátészalkáig. Beszéltem olyan kisnyugdíjassal, aki egy üveg meggybefőttet tudott felajánlani, de megtette, máshol az önkormányzatok szabadítottak fel lakásokat, hogy el tudják helyezni a menekülteket és találkoztam olyan önkéntes orvosokkal is, akik az állam helyett vállalták az ide érkezők szűrővizsgálatainak elvégzését. A szolidaritás mindenhol érezhető.
Ha valamelyik erőművet súlyos támadás érné, az befolyásolná a paksi bővítésről való gondolkodást?
Valószínűleg igen. A magyarok tudják, mennyire fontos az ország energiaellátása szempontjából a paksi erőmű, s azt is, hogy évtizedek óta biztonságosan üzemel, de az emberek bizalma gyorsan változhat egy komoly baleset miatt – gondoljunk csak Fukusimára. Nagyon remélem, hogy soha nem történik meg hasonló tragédia.
A menekültek ellátását említette az imént, kritikával a hangjában. A kormány nem jól szervezi meg ezt a munkát?
Nem lehet azt mondani, hogy az állam nem jól csinálja, hiszen sehogyan sem teszi. Az egyházi karitatív szervezetek és az önkormányzatok gondoskodnak a menekültekről. Ahogy a koronavírus-járvány kitörésekor is magukra maradtak a települések a lakosság ellátásának megszervezésével, úgy most is.
A fővárosban megrohanták az emberek az okmányirodákat, útlevelet csináltatnak tömegesen, ami azt jelzi, félnek a jövőtől. Ezt tapasztalta vidéken is?
Nem, de biztos vagyok benne, hogy ha nem az oroszbarát Orbán marad ennek az országnak a miniszterelnöke, akkor ez az aggodalom megszűnik majd áprilisban.
Ez sem változtathatja meg azonban automatikusan az oroszokkal kötött megállapodásokat, például a tavaly aláírt 10+5 éves gázegyezményt. Mit tesznek ezekkel a szerződésekkel, ha az ellenzék megnyeri a választást?
Akár ez, amit említ, akár Paks II. vagy a Fudan Egyetemről kötött megállapodás nemzetközi szerződés, amit felelőtlenség lenne egyoldalúan felmondani. Minden ilyen szerződésnél meg kell vizsgálni, mi lenne az ország érdeke, és mindenki biztos lehet benne, hogy felelősen döntünk majd a jövőjükről. Azt is tudni kell mindenkinek, hogy nincs veszélyben jelenleg Magyarország energiaellátása, érkezik a gáz folyamatosan, tehát nincs indok sem a gázszerződés felmondására.
Mivel lehetne csökkenteni az ország energiafüggőségét?
Azzal, hogy több irányból jöjjön a gáz és az áram, illetve támogatni kell az embereket az otthonaik energetikai korszerűsítésében. Egy osztrák ház jobban szigetelt, hőszivattyúval, saját hőtermelő rendszerrel felszerelt és jól záródnak a nyílászárói, így tartósan csökken a rezsi és nő az ingatlanok értéke. Az ilyen energiatakarékosságot kell nálunk is elérni, és nagyobb súlyt kell adni a megújuló energiaforrásoknak is.
Helyesli, hogy a kormány megtiltotta a magyar gabonakivitelt?
Ha szűkös a hazai készlet, akkor indokolt a lépés, de nem lehet tudni, mennyi gabona van jelenleg az országban.
Az üzemanyagok árának befagyasztásával egyetért?
Más módszereket javasoltam volna, mert az ár befagyasztása miatt sok száz vállalkozó ment tönkre, több ezer munkahely szűnt meg. Jogállamban az állam sem tehetné tönkre a vállalkozókat. Sokkal célravezetőbb lett volna például bizonyos ár fölött a jövedéki adó csökkentése, de ennél is fontosabbnak tartom az erős forintot. Ha a közgazdászok által jogosnak tartott 330-340 forint körüli sávban maradt volna az euroárfolyam, akkor nem lett volna szükség a beavatkozásra.
Ehhez képest most drasztikusan romlik a forint. Mivel állítaná meg?
Az őrületes mértékű pénzszórás, a sok korrupciógyanús látványberuházás mind hozzájárult ahhoz, hogy így elszállt a forint árfolyama. Ha ezek megszűnnek és átláthatóbb lesz az állam működése, javul majd a helyzet.
Az állami média most blokkolja a kritikus hangokat, pedig a szabad sajtó alapvető lenne ahhoz, hogy kiszabaduljunk Putyin érdekszférájából. Mit változtathat ezen egy tüntetés a közszolgálatinak nevezett televízió székháza előtt vagy egy petíció, amely az intézmény vezetőének leváltását követeli?
Minden eszközt meg kell ragadni, hogy a közvélemény láthassa, Magyarországon nem állami-, hanem a Fidesz pártmédiája működik az adófizetők pénzén, ahol gyakorlatilag cenzúrázzák a híreket. Ha ez megszűnne, az ellenzék nyolcvan százalékos győzelmet aratna április 3-án.
