Kedden a Buckingham-palotához közeli elegáns konferenciaközpontban, a Lancaster House-ban találkozott Boris Johnson a V4-országok miniszterelnökeivel. A brit kormányfő a hétvégén hozta nyilvánosságra hat pontból álló akciótervét, melynek keretében a nemzetközi közösség bevonásával újabb összehangolt erőfeszítésekkel igyekszik biztosítani, hogy Vlagyimir Putyin tervei ne sikerüljenek Ukrajnában, ráadásul bukása mindenki számára jól látható legyen.
A megbeszélésekre egy nappal Boris Johnsonnak a holland kormányfővel, Mark Ruttéval és a kanadai vezetővel, Justin Trudeau-val folytatott tárgyalásai után került sor. Ezek egyik fő témája az energiaellátás volt. Johnson hétfőn még lehetetlennek nevezte az orosz importról való leválást, hozzátéve, "különböző országok eltérő mértékben vannak kiszolgáltatva energiaellátásuk kapcsán és ezt tiszteletben kell tartani". Kedden azonban, néhány perccel az amerikai bejelentés előtt a brit kormány is úgy döntött, hogy 2022 végéig leépíti az orosz gáz- és olajimportot. Az átmeneti időszak lehetővé teszi a piac, az üzleti élet és a beszállító láncok számára a szigetország energiaszükséglete 8 százalékát kitevő orosz források pótlását.
A konzervatív vezető Orbán Viktorral, Petr Fialával, Eduard Hegerrel és Mateusz Morawieckivel multi- és bilaterális eszmecserét egyaránt folytatott. Boris Johnson és Orbán Viktor megbeszéléséről annyit hoztak nyilvánosságra, hogy a "vezetők elítélték Oroszország borzalmas akcióit Ukrajnában, hozzátéve, Putyinnak be kell fejeznie barbár hadjáratát".
A brit kormányfő ismertette vendégével az Egyesült Királyság terveit az Oroszország és a nagy-britanniai érdekeltségekkel rendelkező orosz oligarchákkal szembeni szankciók szigorításáról és felgyorsításáról. Mint az várható volt, Johnson "kulcsfontosságúnak" nevezte, hogy az Egyesült Királyság és Magyarország "működjön együtt az orosz gázra és olajra való ráutaltságuk csökkentésén". A két fél egyetértett abban, hogy fel kell lépni Oroszország egész Európa biztonságát veszélyeztető lépéseivel szemben. Ennek keretében a két ország között is el kell mélyíteni az együttműködést a kibertámadásokkal szembeni ellenállás területén is, ami a magyar V4 elnökség egyik prioritása és a jelenlegi helyzetben kiemelt figyelmet érdemel.
A találkozóról kiadott közös közlemény szerint a V4 országok és az Egyesült Királyság egységesen elítéli az orosz agressziót, - az egy "szuverén, békés és demokratikus állammal szemben indított brutális, indokolatlan és előre megtervezett támadást". Az öt állam teljes támogatásáról biztosítja az ukrán kormányt és társadalmat, leszögezve, hogy mint szabad országnak joga van döntéseket hozni saját jövőjéről. A szövetségesek koordinálják Oroszországgal szembeni lépéseiket, büntető szankcióikat és intézkedéseiket, beleértve az agresszió ügyének a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztését. Hasonlóan együtt cselekednek a növekvő számú menekült, főleg nők, gyermekek és idősek megsegítése érdekében. A londoni csúcs részvevői kedden hitet tettek az őket összekötő történelmi szálak elmélyítése mellett, kiemelve az egyformán tisztelt demokratikus értékek, az emberi jogok, az európai béke megőrzése és a jogrend érvényesülése fontosságát.
A nap folyamán egyébként ismételt bírálatok hangzottak el a parlamentben és a médiában London "teljes zűrzavarnak" minősített menekültpolitikájával kapcsolatban. A szigetországba egyelőre csak közvetlen rokonsággal rendelkező, illetve egy harmadik fél által támogatott ukrán rászorultak utazhatnak be. A bürokrácia káoszba torkollott, a jelentkezési folyamatot elindító 17 ezer 700 ukrán közül a brit Belügyminisztérium szerint mindössze 300-an kapták meg humanitárius alapon kiállított vízumukat. Nem változtatott a hangulaton az a keddi bejelentés sem, hogy új vízumkiállító iroda nyílik meg Lille-ben. Ezzel az a probléma, hogy több mint 100 kilométerre található Calais-tól, sok menekülő regisztrációs pontjától. A lengyelországi rzeszowi hivatalba pedig, ahol a szükséges biometrikai adatokat tudnák felvenni, hihetetlen módon április végéig nem lehet időpontot foglalni.
