Februárban átlagosan 8,3 százalékkal emelkedtek az árak, már 10 százalékos inflációról is beszélnek az elemzők

Februárban átlagosan 8,3 százalékkal emelkedett az árak – közölte kedd reggel a KSH. Utoljára 2007 augusztusban volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek.

Az elemzők átlagosan 8,1 százalékot vártak Magyar Nemzeti Bank pedig 8-8,5 százalékos tartományba várta az áremelkedés ütemét februárban, ennek fényében nem (számottevő) meglepetés a 8,3 százalékos árindex.

A rossz hír, februári adatban még egy fillér orosz háborús hatás nincsen, hisz az árak összeírása még az Ukrajna a ellen február 24-én indított orosz támadás előtt zárult. Így az árakban nem jelent meg az a 10 százalékos forintgyengülés, amely Oroszország ukrajnai inváziója óta végbement. Januárban a KSH még „csak” 7,9 százalékos pénzromlást mért.

Így is 2007 óta először jelent a KSH 8 százalék feletti éves áremelkedési ütemet – hívta fel a figyelmet – Virovácz Péter, az ING bank vezető elemzője. Sajnos továbbra is igaz, hogy nem egy-egy termék vagy szolgáltatás kiugró áremelkedése felelős a magas inflációs adatért. A vizsgált 140 termék és szolgáltatás alcsoport négyötödében 3 százaléknál magasabb az áremelkedési ütem. Ennél is sokat mondóbb ugyanakkor, hogy immáron a fogyasztói kosár több mint kétharmadában (egészen pontosan 69 százalékában) már az 5 százalékot is meghaladja az éves áremelkedés üteme. Amennyiben a gyors árváltozású tételektől megtisztított maginflációs mutatót vizsgáljuk, úgy ott is jelentős gyorsulás tapasztalható: februárban már 8,1 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján. Mindösszesen három hónap leforgása alatt 5,3 százalékról ugrott ilyen magasra ez a mutató. Legutoljára 2001 őszén, vagyis több mint húsz évvel ezelőtt volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat.

Annak ellenére tehát, hogy február közepén a kormányzat meghosszabbította az üzemanyagárak befagyasztását, valamint néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról döntött február elejétől, a fő inflációs mutatót nem sikerült fékezni, sőt, az élelmiszerek éves inflációja 11,3 százalékra gyorsult. Erősödött az infláció szinte az összes főbb termékkör esetében. Ez alól egyedüli kivétel a ruházati cikkek köre és az egyéb termékek, üzemanyagok csoportja, ahol elsősorban az üzemanyagok árának befagyasztása akadályozta meg a gyorsulást. A szolgáltatások éves inflációja 5,5 százalékra erősödött, vélhetően a dráguló energiaszámla és munkaerőköltség következtében, mivel a szolgáltatók egyre inkább áthárítják a fogyasztókra ezeket.

Előre tekintve a mai adatok fényében legjobb esetben is egy oldalazó inflációra számíthatunk a következő hónapokban – írta elemzésében Virovácz Péter. Ne feledjük, hogy egyrészt a tavalyi bázishatás segíti majd az év/év inflációs mutató csökkenését, ám közben a márciusban elszabaduló energia- és nyersanyagárak és a gyengülő forint árfolyam újabb inflációs nyomást eredményez már szokatlanul rövid időtávon is – tette hozzá. Mindezek alapján egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a május elején és közepén véget érő árstop intézkedések hiányában kétszámjegyűre gyorsul a hazai inflációs mutató.

Továbbra is rendkívül nehéz azonban pontos becslést mondani az idei évi várható inflációra. Jelenleg nagy valószínűséggel valahol a 7,5-9,0 százalékos sávba várható az átlagos áremelkedés idei egész éves üteme. Mindezek alapján arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat. Várakozásunk szerint az effektív kamat akár 8,0 százalékra is emelkedhet az idei év közepére. Ám ezt mind felfelé, mind lefelé módosíthatja az ukrán háború lefolyása. Jelen adatok fényében egyre kevésbé tartjuk valószínűnek, hogy bármilyen reális jegybanki szigorítás mellett 2023-ban visszatérjen az infláció a 3 százalékos célhoz az ING elemzője szerint.