„Az MKB nem kívánja kommentálni a Marine Le Pen vagyonnyilatkozatában szereplő információkat” – ennyit közölt lapunk kérdésére a magyar pénzintézet. A bankot azért kerestük meg, mert a francia szélsőjobb vezetőjének vagyonnyilatkozatában kiszúrta a hvg.hu, hogy az MKB hitelezett jelentős összeget Le Pen-nek. Korábban – ahogy arról lapunk is írt – a francia RTL még csak annyit derített ki, hogy magyar hitelező segítette ki Le Pen Nemzeti Tömörülés nevű pártját mintegy 10,6 millió eurós kölcsönnel. A szélsőséges, Putyin-barát, sokáig orosz kölcsönből működő pártnak hitelt adó MKB korábban Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozott, most pedig a NER óriásbankjának, a Magyar Bankholdingnak a része.
Az, hogy kormányközeli magyar bank hitelezi a szélsőjobboldali politikust sok szempontból figyelemre méltó. Mindenekelőtt azért, mert Marine Le Pen pártját a sajtóhírek alapján zavaros pénzügyek terhelték az elmúlt években. Mint azt az Euobserver megírta, a francia hatóságok évek óta próbálnak 11,6 millió eurót behajtani a párttól, miután az a szabálytalanságokat követett el 2012-es parlamenti választás idején. Emiatt 2018-ban visszatartották a párt több millió eurós költségvetési támogatását. A pénzzavarba került pártot többek között az orosz hátterű, Kreml-közelinek tartott Első Cseh-Orosz Bank segítette ki 9 millió eurós hitellel 2014-ben. Ebben az évben szállta meg a Krímet Oroszország: ezt Marine Le Pen olyannyira nem kifogásolta, hogy elítélte a Moszkva ellen bevezetett EU-szankciókat. Marine Le Pen ezután is nyíltan és erőteljesen támogatta Putyin politikáját. Itt érdemes felidézni: ekkoriban már Európa-szerte biztonsági szakértők sora figyelmeztetett annak veszélyeire, ha az orosz államhoz köthető források segítenek ki EU-szkeptikus szélsőjobboldali erőket.
A Marine Le Pen-nek nyújtott orosz hitel nehezen követhető módon zárult: a cseh jegybank 2016-ban megvonta az Első Cseh-Orosz Bank működési engedélyét, a kölcsön pedig egy moszkvai céghez került, amely nem sietett a kinnlevőség visszaszerzésével, a futamidőt meghosszabbította 2028-ig. Csakhogy közben Franciaországban életbe lépett egy új szabály: e szerint francia politikai párttok csak uniós pénzintézettől vehetnek fel hitelt. Így jöhetett képbe a szintén oroszbarát és a néppártból való kiűzetése óta szélsőjobboldali ernyőpártépítést tervező Orbán Viktor, aki több alkalommal is találkozott Marine Le Pennel.
Az MKB-tól megkérdeztük többek között, hogy a menedzsmenti vagy politikai javaslatra adtak hitelt Orbán politikai szövetségesének, de nem kaptunk választ.
Nem Le Pen az egyetlen oroszbarát politikus, akit kisegített az Orbán-kormány az elmúlt években. Maga a magyar miniszterelnök a leglátványosabban Milorad Dodik boszniai szerb vezetőnek kedveskedett: a Szabad Európa információi szerint tavaly novemberben 100 millió eurót – mai árfolyamon nagyjából 38 milliárd forintot – ígért fejlesztési támogatásként, hazánk nevében, a magyar adófizetők pénzéből. Az időzítés meglehetősen érdekes volt, hiszen az Egyesült Államokban és az Európai Unióban ekkorra már Dodik szankcionálása volt napirenden, Bosznia-Hercegovina egységét, és ezzel a Balkán törékeny békéjét is fenyegető, nyíltan szecesszionista törekvései miatt. Ahogyan januárban lapunk is írt róla, a magyar külpolitika boszniai irányvonala leginkább Vlagyimir Putyin orosz elnök céljainak felelt meg. Az Orbán-kormány még politikailag is közbenjárt a szakadár boszniai szerb vezető érdekében, Szijjártó Péter külügyminiszter közösségi oldalán jelezte, hogy hazánk nevében vétóval elgáncsolják az EU-ban az esetleges büntetőintézkedéseket.
A miniszterelnök veszélyes külpolitikai játszmájába még Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos neve is belekeveredett. Harminc EP-képviselő sürgetett ellene vizsgálatot, miután felmerült, hogy az EU hivatalos álláspontja helyett az Orbán-kormányét képviseli, ami összeegyeztethetetlen az általa betöltött poszttal.
Az orosz rezsim egyes kulcsemberei az offshore-cégeken keresztül, 2013-2017-ben bonyolított letelepedési kötvényprogram révén is hasznot húztak. A Direkt36, a 444 és az orosz Novaja Gazeta közös oknyomozása derítette ki, hogy magyarországi és EU-s tartózkodásra jogosító dokumentumokat szerzett több orosz politikus, állami cégvezető és alvilági figura, illetve az orosz külföldi hírszerzést vezető Szergej Nariskin közeli családtagjai, köztük felesége és fia is.
Ugyancsak jól járt az Orbán-kormánnyal Nikola Gruevszki egykori macedón miniszterelnök, aki a Nyugat iránt elkötelezett politikusból fokozatosan változott át Oroszország felé kacsingató, autokrata vezetővé. Gruevszki 2016-ban csúfosan megbukott a választáson, majd 2018-ban korrupció miatt el is elítélték, ám az utolsó pillanatban el tudott szökni a felelősségre vonás elől Magyarországra. Sajtóhírek szerint magyar diplomaták csempészhették át őt Albániából több országon keresztül Szerbiáig, bár az nem világos, hogy onnan hogyan jutott el hazánkba. A politikai üldöztetésre hivatkozó Gruevszki rövid időn belül menekültstátuszt kapott, holott semmi sem utalt arra, hogy koncepciós per áldozata lenne, sőt, az Európai Bizottság akkori jelentése éppen azt mutatta, hogy az új kormány alatt erősödött a jogállamiság intézménye Észak-Macedóniában. Johannes Hahn akkori uniós bővítési biztos felháborodottan követelt magyarázatot Orbán Viktortól, a magyar miniszterelnök azonban a nyilvánosság előtt kitért a Gruevszkivel kapcsolatos kérdések elől.
Senki nem akart pénzt adni, egy magyar bank fizeti Marine Le Pen elnökválasztási kampányát