Átlépnek a Fidesz „mélyállamán”

Az ellenzék választási programja a legtöbb területen a legapróbb részletekig kidolgozott, a rengeteg változáshoz nem lenne elég egy ciklus.

Az Emelkedő Magyarország program alapgondolata, hogy a társadalom valamennyi tagját kiszámítható élet illeti meg, ami az elmúlt 12 évben csak Orbán Viktor híveinek adatott meg. A mesterségesen felkorbácsolt feszültségeknek, az ország megosztottságának véget kell vetni – szögezik le bevezetésként a program alkotói.

A kilenc területre bontott csomag első fejezete a jogállam újbóli megteremtéséről szól. Ez kiemelt szerepet kapott az előválasztás előtt, a hat ellenzéki párt összefogásával készült Közös Alap című programban is, amit a Márki-Zay Péter köré gyűlt szakértők bevonásával bővítettek tovább. Újdonság, hogy kimondják: az új kormány működését ellehetetleníti, ha a kormányváltás után a Fidesz embereinek megmarad a gazdasági és politikai befolyása, vagyis tovább él a fideszes „mélyállam”. Ezt a helyzetet meg akarják szüntetni, de a hogyanra a programban nincs pontos forgatókönyv.

A tervek szerint az új alkotmányról társadalmi konzultációt indítanak, a normaszöveg megalkotásába is bevonják az állampolgárokat és a civil szervezeteket, a kétharmados parlamenti döntés után pedig alkotmányozó népszavazás erősíti meg az alkotmányt. A korábbi elképzeléseknél hangsúlyosabban és részletesebben szerepel a bírói és ügyészi függetlenség kérdése a végleges tervben. Kormányon a Kúria hatásköreit csökkentik, az Országos Bírósági Hivatalt pedig megszüntetik, hogy ne sérüljön a bírói függetlenség. Az Európai Ügyészséghez csatlakozás mellett itthon is létrehoznak egy korrupcióellenes ügyészséget, és bekerült a szövegbe a néhány hete már bejelentett Korrupcióellenes Hivatal terve is. Átszabják az ombudsmani intézményt, egyenlő és egymástól független biztosokat választanak majd hat évre, köztük egy információs ombudsmant is, mert a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot megszüntetik. A végrehajtást állami feladattá alakítják, visszaállítják a független Egyenlő Bánásmód Hatóságot, valamint az önálló nemzeti és etnikai kisebbségi jogok állampolgári biztosa intézményét.

Valódi közszolgálati médiát, az MTI függetlenségét ígéri az ellenzék, a csak fideszes tagokból álló Médiatanácsot megszüntetik, a következő testület tagjait pályázaton választják ki. A települési önkormányzatoknak valódi önállóságot adnak, érdemi egyeztetést ígérnek a kormánnyal. A járványra hivatkozva elvett gépjárműadót visszaadják a településeknek, megszüntetik a szolidaritási hozzájárulást. Furcsa módon azonban a szöveg nem nevesíti a legfontosabb adónem, az iparűzési adó teljes összegének visszaadását az önkormányzatoknak.

A program oktatási fejezete szerint önálló oktatási minisztériumot hoznának létre, a települések visszakapnák iskoláikat, és visszaállítják a 18 éves korig tartó tankötelezettséget is. A ciklus végéig 50 százalékos béremelést adnak a tanároknak és szolgálati lakásokat építenek, megszüntetik a Klebelsberg Központot, az egyházi és alapítványi iskolák nem kapnak több pénzt, mint a többiek.

Digitális esélyegyenlőséget ígérnek. és digitális választási rendszert hoznak létre, amely képes országos véleménynyilvánító és ügydöntő szavazások lebonyolítására. A tudományos életben megtartanák az Eötvös Lóránd Kutatóhálózatot, de a működés feltételeit és finanszírozását az MTA bevonásával határoznák meg.

Az egészségügyben – ahogy évek óta mindenki – a megelőzés javítását, népegészségügyi programokat, szűréseket tartalmaz a programcsomag és természetesen a várólisták csökkentését is. Furcsa módon ez a legkevésbé kidolgozott része a terveknek, bár – ahogy a napokban megírtuk – önálló egészségügyi program is készül a háttérben. Ez a terület is önálló minisztériumot kapna, a túlzott központosítás helyett térségi szinten valósítanák meg ellátások megszervezését, az Országos Kórházi Főigazgatóság megszűnne.

A szociális területen részletesebben kidolgozott program született, de pont a legújabb részéről, a szociális minimum programról nem sok minden derül ki. Annyit lehet tudni, hogy mindenkinek jár annyi pénz, amiből meg lehet élni, s ezt a háztartástípusra számított létminimum megfelelő hányadában határoznák majd meg. A családi pótlékot megdupláznák, az egyszülős családokét ennél is jobban emelnék és utána évente biztosítanák az értékállóság megőrzését. Nagyon fontos szociálpolitikai lépés a járandóságuktól jogszerűtlen módon megfosztott rokkantnyugdíjasok státuszának helyreállítása, s egyben káruk megtérítése. Őket a program ismét nyugdíjasnak tekinti. A hozzátartozójukat gondozók ápolási díját egységesítik, tehát a nem gyermeket gondozóknak is annyi jár majd, amennyit a beteg gyermeket ápolók kapnak.

Az ország idős lakosságának biztonságát szolgálja az alapnyugdíj bevezetésének ígérete, amiről azonban nem derül ki, mikor léphet be az ellátások közé. Most csak azt ígérik, a ciklus végéig duplájára emelik a nyugdíjminimumot, ami 2008 óta 28 500 forint, továbbá a legalacsonyabb ellátásban részesülőknek egy nyugdíjkorrekciós programot indítanak. A nyugdíjas társadalom évek óta követeli az éves emeléseknél a vegyes indexálás visszaállítását, az ígéret szerint ezt meglépik, de nem egységesen. Az átlagnyugdíjjal vagy ennél nagyobb ellátással rendelkezők továbbra is az inflációnak megfelelő arányban emelkedő összeget kapnak, az ennél kevesebből élők között azonban az előző évi nettó béremelés átlaga után járó keretet is elosztják majd. Az ellenzék vállalja, hogy kormányra kerülésük esetén megtartják a 13. havi nyugdíj kifizetését, amit az Orbán-kormány a választás előtt vezetett be és marad a Nők40 lehetőség is.

A nemzetpolitikai fejezet legfontosabb kijelentése, hogy megszüntetik a külföldön élő magyar állampolgárok hátrányos megkülönböztetését a választásnál. Azt is írják, komplex, átfogó állami fellépésre van szükség a nők elleni erőszak minden formájával szemben, mégsem szerepel a programban, hogy ratifikálni kell az erről szóló isztambuli egyezményt.

A rendészetben dolgozóknak újra járna a szolgálati nyugdíj, ismét lesz minden faluban körzeti megbízott, a határokon pedig határrendészek dolgoznak és nem az ország belsejéből odaküldött rendőrök. A katasztrófavédelem visszaegyszerűsödik tűzoltósággá.

Az ígéret szerint törvény készül az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról.

Adójóváírás, béremelés, infláció elleni harc, euró

Az infláció letörése és az euró öt éven belüli bevezetése a fő üzenete az „Emelkedő Magyarország” program gazdasági részének, vagyis praktikusan 2027 januárja lehetne a legközelebbi időpont, amikor az ország elhagyhatná az önálló devizáját, a forintot. A gazdasági program másik alapja az intézményesített korrupció felszámolása: átalakítanák a közbeszerzési rendszert, megszüntetnék a vissza nem térítendő támogatásokat, a versenyhivatal visszakaphatná a korábban elvett vizsgálati lehetőségeket.

A kormányzásra készülők célja az is, hogy a gazdasági növekedéssel arányosan emelkedjen mind a minimál-, mind az átlagbér. Eltörölnék a „rabszolgatörvényt”, megerősítenék a sztrájkjogot, az álláskeresési járadék idejét visszaállítanák 9 hónapra.

A személyi jövedelemadó-rendszert igazságosabbá tennék, visszaadnák az alacsony jövedelműek adójóváírását, amely a minimálbér másfélszereséig megemelné a nettó jövedelmeket, egy új felső adókulcs bevezetéséről viszont nem szól a program, igaz azt nem is zárja ki. A kedvezményes áfakulcsokat kiterjesztenék az alapvető élelmiszerekre, amitől az árak csökkentését remélik a program írói. Növelnék a multik adóztatását, ám megmaradna a kkv-k számára a 9 százalékos társasági adó mértéke – derül ki a programból. Eltörölnék a kötelező kamarai tagságot. A mezőgazdaságban felszámolnák a földesúri rendszert, a földhasználókat és az élelmiszer-feldolgozást támogatnák. P.Zs.