,,A férfikollegáink a fronton, mi pedig csomagolunk, cipekedünk, próbáljuk menteni a menthetőt" – foglalta össze a helyzetet két ukrán múzeológusnő szerdán az ICOM, a múzeumok nemzetközi hálózata által szervezett webináriumon. Az AP tudósítása szerint mindketten egy pincéből kapcsolódtak be a távkonferenciába, egyikük Lvivből, míg a másik Kijevből. ,,Kikapcsoltuk a lámpákat, hogy ne figyeljenek fel ránk" - magyarázkodott Angelina Zabytivska a lvivi Andrej Septickij múzeum kurátora, miközben mögötte, a felvétel tanúsága szerint, sürgő-forgó nők ikonok kimentésével voltak elfoglalva.
A múlt héten tucatnyi európai székesegyházban, Párizsban, Strasbourgban, Limoge-ban, Berlinben, Bécsben, Coventry-ben, Frankfurtban verték egyszerre félre a harangokat jelezve az együttérzést Ukrajna iránt, és az UNESCO is megkongatta a vészharangot. Audrey Azoulay, a szervezet igazgatónője együttműködést és támogatást ígért az ukrán kulturális örökséget védő intézmények irányítóinak. Mint mondta, követik a támadások okozta károkat, elemzik a műholdfelvételeket, amelyeken jól láthatók a Kharkiv, Tchernihiv városokban történt rombolások, és az Ivankiv múzeum naiv gyűjteményének megsemmisülése. A támadások megelőzése érdekében az UNESCO az ukrán hatóságokkal szorosan együttműködve azon dolgozik, hogy Ukrajna-szerte a lehető leggyorsabban megjelölje a kulcsfontosságú történelmi emlékeket és helyszíneket az 1954-es Hágai Egyezmény megkülönböztető emblémájával, a kék pajzzsal, amely nemzetközileg elismert jelzés a kulturális örökség védelme érdekében fegyveres konfliktus esetén.
Ukrajna területén 27 ezer kiemelt kulturális helyszínt tartanak nyilván, ezek közül legalább kétszázat ért valamilyen atrocitás a harcokban. A világörökségként számon tartott hét ukrajnai műemlék között kivételes figyelem övezi a kijevi Szent Szófia katedrálist, és a hozzá tartozó kolostoregyüttest, a Fekete tenger partján Chersonese Taurique ősi városának maradványait, valamint Lviv és Kharkiv műemlékeit. Az UNESCO március 15-ére az ukrán műtárgyak védelmének szentelt konferenciát hirdetett, amelybe megpróbálják bevonni az ukrán múzeológusokat is.
Mint az az ICOM konferencián is elhangzott, a nemzetközi hálózat a lengyel tagszervezetet bízta meg a segélyek, valamint az embereket és a gyűjteményeket mentő akciók koordinálásával. A Fondation Aliph (a háborús zónában lelhető kulturális értékek védelmére létrehozott nemzetközi szervezet) kétmillió dollárt szabadított fel sürgős segélyként az ukránok számára. Egy stockholmi professzor, Anders Andrén azt reméli, hogy sikerül repülőn Svédországba szállítani Kijevből a legféltettebb értékeket. Az ukrajnai Nemzeti Múzeumban 800 ezer műtárgyat, archeológiai leletet őriznek, szerencséjükre több becses tárgyat kölcsön adtak egy dán múzeum aktuális Viking-kiállítására, így legalább azokról nem kell gondoskodni.
Közben Lvivben lázasan dolgoznak a múzeológusok, védett helyre próbálják menekíteni az értékeket, a köztéri szobrokat pedig jobb híján a helyszínen látják el védőcsomagolással. Az ólomüveg templomablakokra védődőfóliák kerülnek, remélve, hogy megúszhatják a robbanást. A város központi terén a szobrok tűzálló anyagokba burkolva, ponyvákkal betakarva várják az egyelőre elkerülhetetlennek tűnő orosz támadást. Néhány, a szociális hálón publikált fotó tanúsága szerint nagyméretű képek, szobrok kamionokba kerültek, amelyek Lengyelország, illetve Németország felé vették az irányt. De a legrosszabb a múzeológusok víziójában, hogy az épen maradt gyűjteményeket kifosztják az oroszok. Kijev különösen veszélyeztetett, miután Putyin történelemértelmezésében különleges helyet foglal el a város.
A háború évtizedes kapcsolatok szétrobbanásához vezet. Az amszerdami Ermitázs, húsz évnyi együttműködés után bezárta az orosz avantgarde-nak szentelt kiállítását, a Porosz Kulturális Örökség Alapítvány megvonta a támogatást az orosz fővárosban látható vándorkiállítástól, és több művész is visszakérte orosz tárlaton vendégeskedő alkotását. A 2003-óta működő brit The Hermitage Foundation is befejezte az együttműködést. Az orosz állami tulajdonú Ermitázst 30 éve vezető Mikhail Pjotrovszkij, aki jelenleg a brit alap igazgatóságának is elnöke, nincs könnyű helyzetben, miután a nemzetközi múzeumi együttműködés őszinte elkötelezettjeként ismert a világban. „A világ megőrült, és soha többé nem lesz olyan, mint volt. Megint megtörtént az, aminek soha nem lett volna szabad megtörténnie. Nyugodtnak kell maradnunk az őrületben, mert a kulturális hidak megóvása a missziónk, és ez soha nem volt olyan fontos, mint manapság. Segíteni kell a különbözö nemzeteket, hogy meghallják egymást, az erőszak helyett vissza kell térni a dialógusokhoz, hogy a kultúra túlélje a szörnyűségeket”- idézte a nemzetközi sajtó Pjotrovszkij üzenetét. Putyin reakciója még nem ismert.
Infó:
A Kék Pajzs (Blue Shield) fegyveres konfliktusok során használandó szimbólum a védendő kulturális javak azonosítására. A jelnek különösen jól láthatónak kell lennie egy repülőgépről
