Homokzsákokkal veszik körül Richelieu herceg szobrát, a Deribaszovszkaja utcán pedig tankakadályokat állítottak fel. A francia herceg a XIX. század elején Odessza kormányzója volt – sokat tett a város felvirágzásáért. Az utca, amely most kihalt a fotókon, a béke éveiben hömpölygő tömeggel volt tele. Odesszaiak korzóztak, turisták fényképezkedtek a Szék szobrával.
Ilf és Petrov nagy szatirikus regénye, a Tizenkét szék odesszai történet, része az orosz kultúrának. A turisták nagyobb része orosz volt. A milliós város hagyományosan orosz nyelvű és vegyes kultúrájú. Mellette pedig az eredetileg jiddis nyelvű, majd eloroszosodott ukrajnai zsidóság talán legfontosabb központja. (Az orosz propaganda a háború kitörése után azt kezdte terjeszteni, hogy Zsitomirban, majd Odesszában antiszemita pogromok voltak. Az álhírt a zsidó közösség cáfolta.) Az odesszai vicc hagyományosan az orosz humor egyik fő forrása. A város Oroszország, majd a Szovjetunió legfontosabb kereskedelmi kikötője volt, akárcsak az elmúlt harminc évben Ukrajna számára. D nem csak gazdasági, kulturális központ is: hatalmas operaházát a bécsi Fellner és Helmer építészcég tervezte – így a pesti Vígszínház édestestvére. Itt operába járni sikk.
Ezt a várost akarja most az orosz hatalom lerohanni. Oroszország valódi stratégiai céljaira csak következtetni lehet. A legtöbb elemző egyetért abban, a Putyin számára második legjobb kimenetel az, ha legalább a Fekete-tenger teljes partvidéke orosz ellenőrzés alá kerül. Ez lenne a Malorosszija, a Kis-Oroszország terv, amely nem kerülné el Moldovát sem. Ehhez kell Odessza, mert kikötő híján szinte lehetetlenné válnak az eddigi ukrán gazdasági kapcsolatok.
Az ország a világ legnagyobb napraforgó-exportőre, nagy gabonakivitele van, a nyersanyagok, gépek, egyebek forgalma is főleg Odesszán megy keresztül. Az ukránok a közel-keleti államok fő gabonaszállítói, ha nincs utánpótlás, ott is erősödik az orosz befolyás.
Volodimir Zelenszkij elnök a napokban kijelentette, hogy az oroszok le akarják bombázni Odesszát. Elterjedt a hír, hogy partra tettek egy orosz deszantot – de ez kacsának bizonyult. A város érzi a veszélyt. Csütörtökön evakuációs szerelvények indultak Izmail felé, onnan dunai személyszállítók vitték a menekülő nőket és gyerekeket a román partra. A város közben éli az életét – a helyi internetes újságok rendszeresen tájékoztatnak a várható eseményekről. Úgy látszik, hogy működik a tömegközlekedés és nem olvasni ellátási gondokról.
Odessza orosz elfoglalásának elsősorban gazdasági oka lehet – erősíti meg a Gazeta Wyborczában Andrzej Makowski nyugalmazott sorhajókapitány, a gdanski tengerészeti akadémia professzora. Szerinte az orosz flotta elképesztő fölényben van, viszont az ukránoknak vannak olyan rakétáik, amellyel már kilőttek egy hadihajót. Az orosz flottának vannak partraszálló egységei, a hadihajókról pedig ágyúzhatják és rakétákkal lőhetik a várost. A lengyel szakértő szerint az oroszok egyelőre nem kockáztatják meg a partraszállást, már csak azért sem, mert nincs teljes légifölényük, s túl erős ellenállásra kell számítani.
Eközben az oroszok a Krím félsziget és Románia közötti tengerszakaszt „terrorveszélyes övezetté” nyilvánították, ezzel mindenkinek lehetetlenné tették a civil hajózást. Makowski azt feltételezi, hogy a várost szárazföldről akarják majd bevenni, de a támadás egyelőre elakadt a Déli-Bug torkolatánál lévő Mikolajiv városánál, Odeszától 150 kilométerre. A félmilliós várost korábban Nyikolajev néven ismertük. A lengyel szakértővel azonosan értékeli a helyzetet Volodimir Dubovik, az odesszai egyetemi nemzetközi kapcsolatok és biztonsági tanulmányok intézetének professzora.
Ő azt feltételezi, hogy az oroszok azért nem kockáztatják a partraszállást, mert tudják, hogy a város felkészült a támadásra: elaknásították a partot, utakat és elég sok katonát sikerült ide összpontosítani.
„A támadás mégis bekövetkezhet a szülővárosom ellen. Megszakad a szívem ettől a lehetőségtől. De nem csak az enyém, az odesszaiak a legrosszabbra készülnek” - mondta Dubovik.
Él még a messze földön híres humor
Putyin eltávozást kap a pokolból és visszatér Moszkvába. Betér egy bárba, kér egy vodkát és megkérdezi a pultost:
- A Krím a miénk?
- Miénk.
- És a Donyec-medence?
- Az is miénk.
- Hát Kijev?
- Az is a miénk.
- Hát ez nagy szerű. Mennyit fizetek?
- Száz hrivnyát.
