demokrácia;autokrácia;Orbán Viktor;

2022-03-20 06:30:00

Az Orbán-rendszer a teljes autokrácia felé tart, nem kizárt, hogy kivezeti Magyarországot az Európai Unióból

Az ukrajnai orosz agresszió egyértelművé tette, hogy a békés egymás mellett élés távolról sem garantált a polgári demokratikus berendezkedésű országok és az autoriter irányba fejlődő rendszerek között. A nyugati világ kihívás előtt áll. Jelzésértékű, hogy a háború kitörésének napján kezdte meg tevékenységét egy nemzetközi civil szervezet, amely az „autokraták és diktátorok szövetségével” szemben kíván fellépni. Elsőként Magyarországra mint csatatérállamra és az április 3-i választásokra összpontosítanak. Az Action for Democracy tanácsadó testületében olyan jeles személyek találhatók, mint Francis Fukuyama, Timothy Garton Ash, Anne Applebaum, Timothy Snyder, Kati Marton. Korányi Dávid ügyvezető több évtizedes küzdelemre számít – erről is kérdeztük.

– Az Action for Democracy honlapján kiemelt hangsúlyt kap a magyar parlamenti választás. Az embernek az a benyomása, mintha ez ihlette volna létrejöttét.

– A magyarországi választás ugyan valóban inspirálta a szervezet megalakítását, de céljai, feladatai jóval tágabbak. Míg az autokrata vezetők, mint Orbán, Trump vagy Bolsonaro egyre szorosabbra fűzik a viszonyukat, a demokrácia védelmére felesküdött ellenfeleik sokszor elszigetelten dolgoznak, pedig együttműködésre lenne szükség köztük. Olyan nemzetközi szövetséget próbálunk kialakítani, amely a demokratikus mechanizmusok erősítésével ellen tud állni az autoriter politikai törekvéseknek. Jelenleg ez a legfontosabb törésvonal a nemzetközi színtéren. A század meghatározó konfliktusa lesz a polgári demokráciák és autok­ráciák vetélkedése. Meggyőződésünk szerint illúzió, amit a magyar kormányzati elit is táplál, hogy egy központilag vezérelt kínai vagy orosz modell eredményesebben tudja kezelni a kor kihívásait. A valóság azt látszik igazolni, hogy bár a demokratikus rendszer olykor bukdácsol, közép- és hosszú távon hatékonyabb. Ezt bizonyította a Covid-válság is. Nyugaton tudták kifejleszteni a legmegbízhatóbb vakcinákat, itt oldották meg legsikeresebben gyártásukat és terjesztésüket, és a védekezés egyéb formái, a helyzetet folyamatosan követő korlátozások és lazítások rendszerével fennmaradt egy elfogadható élettér is a járvány idején. A tét nem kisebb, mint hogy ez a demokratikus világ ne szűnjön meg.

– Hol kezdődik az autoriter modell?

– A dolog nehézsége és egyben veszélyessége pont abban rejlik, hogy ezt nagyon nehéz meghatározni. Hiszen a jogi háttér még Oroszországban is biztosítja – elviekben – a bíróságok függetlenségét, a szabad választásokat, a média szabadságát. A gyakorlatban mégis ki tud alakulni olyan hatalmi kör, amely – akár a törvény betűjének betartásával – fokozatosan rátelepszik a társadalomra, és centralizált, tekintélyelvű kormányzást alakít ki. Ebben az értelemben az Orbán-rendszer a teljes autoritarizmus felé tart.

– Mi hívja életre a mai polgári demokratikus rendszerben az autok­ratikus törekvéseket?

– Többféle ok létezik, sokszor egyidejűleg. Kelet-Európában fontos tényező lehet, hogy a politikai elit valamelyik csoportja és neki kiszolgáltatott oligarcharéteg nem tudja kezelni a rendszer bizonytalanságait, versenyhelyzeteit, és a hatalom bebetonozására tör. A magyar viszonyokra ez abszolút igaz. Trump kormányzása mögött parciális érdekek álltak, többek között korrupciós és adóügyek elfedése, és közben igyekezett elhitetni, hogy ez egyben állami érdek is. Nem csoda, hogy minden eszközzel, a választás eredményét is megkérdőjelezve próbálta átmenteni a hatalmát. Az orosz modell összetettebb, lelki pszichózis, birodalmi küldetéstudatból táplálkozó, revansista politika is fontos szerepet játszik benne.

– A társadalom miért támogatja ezeket az alternatívákat?

– Szerintem a nemzeti populizmusok azt használják ki, hogy egyre bonyolultabb világgal nézünk szembe. Legyünk bármilyen tájékozottak, az információáradatban mind kisebb szeletét vagyunk képesek értelmezni. Ezt a nyomasztó belső bizonytalanságot tudja oldani, ha egy politikai-hatalmi erő azt állítja, a dolgok jóval egyszerűbbek, csak bizonyos körök uralmuk érdekében el akarják rejteni előlünk az igazságot. Zsigeri félelemre ható, megnyugtató magyarázat. Csak nagyon veszélyes, mert nem igaz, és gátolja a problémák megoldását. De ez csupán egyetlen aspektus, a teljes kérdéskörrel kapcsolatban Jan-Werner Müller és Ivan Krastev írásait tartom mérvadónak.

– Az Action for Democracy azonban láthatóan nem elméleti kérdésekkel kíván foglalkozni.

– Valóban nem. A szervezet arra jött létre, hogy cselekedni tudjon a „csatatérállamokban”, olyan félautoriter rendszerekben, ahol a demokrácia gyengülésének rendszerszintű kockázata is van. Magyarország is közéjük tartozik. EU- és NATO-tagország, nemzetközi szinten, a nyugati világ egysége szempontjából sem mindegy, milyen irányban megy tovább a választások után, különösen az orosz–ukrán háború fényében. Hiszen ma már valóban nem kizárt, hogy ha a hatalom megőrzése és az ország gazdasági-biztonsági elkötelezettségei szembekerülnek egymással, Orbán rászánja magát, hogy a keleti kapcsolatokban bízva kivezesse az országot az unióból.

– Milyen cselekvési lehetőségeket kínál a szervezet?

– Hatékony szolidaritási mechanizmust szeretnénk kialakítani a polgárok között a demokrácia védelmére. Elsősorban a szabad választás, az állam működésének átláthatósága, az elszámoltathatóság és a kirekesztések elutasítása jegyében. Még csak az első lépéseknél tartunk, és én több évtizedes küzdelemre számítok. Újszerű, Amerikában bejegyzett, de globális szemléletű szervezet vagyunk, amely idővel Európában és másutt is próbál majd adományokat gyűjteni működésének, támogatásainak finanszírozására. Első lépcsőben a demokratikus erőket próbáljuk erősíteni „csatatérállamok”, köztük Magyarország választásain, mindenekelőtt a diaszpórák mozgósításával. Igyekszünk megértetni a szavazati joggal rendelkezőkkel, menjenek el szavazni a képviseletekre, számít a voksuk, különösen kiélezett küzdelemben, billegő körzetekben. Magyar Tavasz kampányunkkal információt adunk a diaszpórában élőknek, hogyan szavazhatnak, és a részvétel növelése érdekében Londonban, Manchesterben, Berlinben, Münchenben, Bernben, Hágában és Bécsben demokráciafesztivált szervezünk, remélve, hogy a rendezvény kimozdítja az embereket otthonról – a szavazófülkék felé is.

– Mennyire megosztott ma az amerikai magyar diaszpóra?

– A szakadék csaknem akkora, mint idehaza. Az amerikai diaszpóra egy jelentős részében, főleg az idősebb generációkban elképesztően torz kép él a magyarországi viszonyokról, amelyet részben a kormányzati propaganda kinti csápjai erősítenek. Még mindig Orbán kommunizmus elleni küzdelme áll az előterében. Ez a réteg igen aktív, jól támogatott orgánumokon, szervezeteken keresztül hallatja hangját. A tények alapján meg kell értetnünk, mennyire téves és idejétmúlt ez a képzet. De úgy látom, a többség jobban informált, demokratikus szemléletű, csak csendes. Így ennek a progresszíven gondolkozó diaszpórának a megszervezésével is foglalkoznunk kell. Noha ez túlmutat az Action for Democracyn, szükség lenne egy olyan szervezetre, amely globálisan erősíti az anyaország és diaszpóra kapcsolatát, hogy az ne a Magyarországról érkező kormányzati támogatásban merüljön ki, hanem kétoldalú legyen. Rengeteg első és másodgenerációs magyar él külföldön, akik sok mindenben tudnának itthon anyagi támogatással, tudásukkal segíteni. Például a származási vidékükön működő civil szervezeteknek. De ez a hálózat nincs kiépítve. Pedig sok ország tudott gazdasági-politikai sikereket elérni a diaszpórával való kapcsolat erősítésével.

– A magyar kormány nem tesz erőfeszítéseket ezen a téren?

– Az Orbán-kormány Amerikában eddig leginkább azzal törődött, hogy jó színben tüntesse fel magát a konzervatív oldalon. Elnyerték Trump pártfogó gesztusait, szolgálatukba tudták állítani a Fox News műsorvezetőjét, Tucker Carlsont (képünkön OrbánViktorral), pozitív médiamegjelenés céljából felfogadták David Reaboi-t, lobbizott nekik Connie Mack. Ideig-óráig sikeresnek tűnt ez a tevékenység, de érdekes lesz, hogyan alakul a helyzet az orosz–ukrán konfliktus fényében. Mert most a republikánusok jelentős része is észbe kapott, és határozottan kiáll Ukrajna mellett.

– Az állampolgárok minél aktívabban és tudatosabban vegyenek részt a demokratikus intézményrendszer működtetésében, hangoztatják. Ezt milyen formában kívánják segíteni?

– Az emberekhez minél több hiteles információt kell eljuttatni. Ezért többek között erőforrásokkal fogjuk támogatni a Nyomtass te is! mozgalmat. Évek óta létezik, online formában elérhető, letölthető újságot szerkesztenek egyes, főleg vidéki körzetekben nehezebben elérhető hírekből. A lap nyomtatható formában kerül fel a netre, lehet sokszorosítani és helyben terjeszteni, amihez komoly aktivistahálózatuk van. Szeretnénk, ha még több helyre jutnának el. A választások tisztaságának felügyeletét is igyekszünk majd ösztönözni. De úgy érezzük, reagálnunk kell az ukrajnai háborúra is: pénzügyi segítséget kívánunk nyújtani városi önkormányzatoknak az ukrajnai menekültek ellátásához, elszállásolásához, élelmezéséhez is, amiben a kormány szép szavakon túl nemigen jeleskedik.