Oroszország;Ukrajna;háború;menekültek;bankkártya;hrivnya;

Nem minden menekülőnél van „nyerő” kártya, akad, aki csak itt jön rá, hogy se fizetni, se pénzt felvenni nem tud

Mindössze néhány száz hrivnyája (pár ezer forintja) maradt Natalijának, aki két gyerekével és édesanyjával érkezett vonattal a hét végén a Nyugatiba. A békeidőben Ivano-Frankivszkben üzletvezetőként dolgozó negyvenes nő azt meséli, eredetileg Lengyelországba készültek, mert a férje ott dolgozik, de úgy hallották, hogy a lengyel határon akár napokig is várakozni kell, ezért inkább a kerülő mellett döntöttek.

Kicsit aggódtak amiatt, hogy a hosszabb útra nem lesz elég a készpénzük, mivel Ukrajnában a háború kitörése óta elszabadultak az árak, mint mondja, az élelmiszerek – már ha lehet kapni őket – 4-5-szörösére drágultak. A határnál szerencsére kaptak ellátást, így onnantól már nem kellett költeniük. Natalija elmondása szerint a férje másnap érkezik autóval Lengyelországból, és a bizonytalan helyzetben inkább ingyenes szállás vennének igénybe, főleg, mert abban sem biztos, hogy működik-e a bankkártyája.

A fiával vonattal menekülő Ekaterina is tartott attól, hogy nem tudja használni a kártyáját. A fiatal nő azt meséli a Nyugati melletti parkolóban, hogy programozóként dolgozott külföldi megrendelőknek is, a kapott euró és dollár egy részét készpénzben tartotta otthon. Most mégis ATM után néz, hátha tud pénzt felvenni. Miközben elkísérem, arról beszél, hogy német barátaikhoz, Hamburgba készül repülővel. A szintén informatikus férje otthon maradt Umanban, de nála is hagytak készpénzben eurót, ha esetleg neki is menekülnie kellene. A jegyeket Ekaterina készpénzzel is ki tudja fizetni, de így is megkönnyebbülés ül ki az arcára, amikor sűrű kattogások közepette kiad a gép egy tízezer forintost.

Nagyon változó, hogy az Ukrajnából menekülők közül kinek a kártyája működik Magyarországon és kié nem. Van, aki itt szembesül vele, hogy se fizetni, se pénzt felvenni nem tud - sommázza tapasztalataikat Siewert András, a Migration Aid vezetője. Elmondása szerint szervezetük eddig már több százezer forintnyi segítséget nyújtott útiköltségre olyan menekülteknek, akiknek csak hrivnyájuk volt vagy a kártyájukat valamiért nem tudták használni.

Az átváltási probléma azóta részben megoldódott: több bank, így az OTP is lehetővé tette ukrán állampolgárok számára, hogy számlát nyissanak Magyarországon, illetve hogy - korlátozott mennyiségben ugyan - , de hrivnyáért forintot vásároljanak. Néhány bank lehetővé tette továbbá, hogy használati díj nélkül vegyenek fel készpénzt az automatáikból.

Tartja magát a hrivnyaA hrivnya a forinthoz képest nemhogy gyengült, hanem erősödött is jócskán: amíg egy-két hónappal ezelőtt 1000 forintért még 90-91 hrivnyát adtak a váltók, addig most legfeljebb 82-t – tudtuk meg a határmenti településeken. Az ukrán valutát az itteniek szerint az erősítette, hogy az ország nagyobb támogatást kapott külföldi valutában. Hivatalos pénzváltók jellemzően csak a nagyobb városokban, így például Ungváron vagy Munkácson működnek, de majd' mindegyik faluban akad legalább két-három olyan fekete zónás „magánváltó”, ahol bármilyen konvertibilis valutát átváltanak hrivnyára és viszont, még ha a hivatalostól eltérő árfolyamon is. Ukrajnában még mindig lehet dollárban „csencselni" így akinek akadtak tartalékai, ebből szerezte be a szükséges dolgokat, és az utóbbi hetekben felértékelődött az euró szerepe is. Az ukrán- magyar kettős állampolgárok közül sokan kapnak nyugdíjat a magyar államtól, ezt jellemzően az OTP-nél vezetett bankszámlájukra utalják, forint alapon, amit a legtöbben tartalékolnak, és legfeljebb olyankor nyúlnak hozzá, ha átjönnek a határon és Kisvárdán vagy Záhonyban bevásárolnak, netán magánorvosi ellátást vesznek igénybe. A háborús helyzet azonban ezt a „szokást" gyakorlatilag lenullázta. Aki most átjön, az tartósan maga mögött hagyja Ukrajnát. D.J.