Tavaly novemberhez képest 3 500-10 000 forinttal drágábban tudnak most egy 14 millió forintos lakáshitelt 20 éves futamidőre fölvenni azok, akik a KSH által mért, nettó 240 ezer forintos mediánbért keresik meg. A banki hiteleket összehasonlító Bank360 kalkulátora alapján tavaly novemberben egy ilyen kölcsön akár 5 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval (thm) és 90 ezer forintos havi törlesztővel is elérhető volt. Március közepén viszont már a legjobb ajánlat is közel 6 százalékos thm-mel, és majdnem 97 ezer forintos havi vállalással futott.
Ennek oka, hogy a már a 8 százalékot is meghaladó infláció megfékezését célzó jegybanki kamatemelések miatt az irányadó ráta a tavaly nyári 0,6 százalékról immár 5,85 százalékra ugrott. Miután így a bankok is drágábban jutnak forráshoz, folyamatosan növelik hiteleik kamatát – igaz, a jegybanki emelések még mindig nem gyűrűztek át teljes egészében a hitelpiacra. Tavaly decemberre a lakáshitelek átlagos felára 2,7 százalékpontról történelmi mélypontra, 1,2 százalékpontra süllyedt. Ez azonban a jegybank, és a bankok előrejelzései alapján nem sokáig marad így.
Az orosz-ukrán háború és a jegybanki kamatemelések miatt ugyanis a bankközi kamatok is ugrásszerűen emelkedtek, ami ahhoz a furcsa helyzethez vezetett, hogy egyes bankoknál a jelenlegi thm alacsonyabb, mint amilyen áron azt a bank finanszírozni tudja – derül ki a Bank360 elemzéséből. A banki működést fedező 2,5 százalékos kamatprémium mellett 8,6 százalék lenne a thm, ami már 122 383 forintos havi törlesztőrészletet jelentene a példában szereplő lakáshitelnél. Egy ilyen hitelt azonban a nettó 240 ezer forintos mediánbérből már nem is lehetne fölvenni, hiszen az adósságfékszabályok szerint a havi törlesztő nem lehet magasabb, mint a nettó jövedelem fele.
Míg tehát a hitelek – a bankok közti verseny miatt ugyan kissé lassabban, de – folyamatosan drágultak, a bankbetétek hozamán kevésbé érződnek a jegybanki kamatemelések. Pedig egyre több pénz van a lakossági bankszámlákon: tavaly decemberben az összeg már 10 279 milliárd forintra rúgott, és ezek bő 95 százaléka lekötetlenül hevert a számlákon. Februárban a családi adóvisszatérítéssel és a 13. havi nyugdíjjal újabb százmilliárdok landoltak a számlákon, de vélhetőleg ezeket sem igyekeztek sokan lekötni, mert nem igazán éri meg. Bár a novemberi 0,92 százalékról januárra már 2,08 százalékra nőtt az éven belül lekötött betétek átlagos kamata, ez még mindig messze elmarad az egyre gyorsuló inflációtól. Ez ráadásul csak egy átlagszám, amit főként a kisebb pénzintézetek, és az új ügyfelek megszerzését célzó ajánlatok húznak fel. Aki nem vált bankot, az a fél-, egy éves lekötéseire zömmel 1 százalék alatti kamatkínálattal találkozhat. (Kivételt a Bankmonitor kamatösszehasonlító táblázata alapján talán a Gránit Bank, valamint a MagNet jelent, amelyek 1 millió forintos lekötött betétekre évi 3-4 százalékos kamatot is hajlandók fizetni.) Ennek oka az, hogy a bankoknak valójában kevéssé van most szükségük további lakossági megtakarítások bevonzására, hiszen működésükhöz – például a hitelezéshez - így is elég a vállalatok és a lakosság bankban tartott pénze. Míg a 2008-as válság idején a bankok hitel/betét aránya 150 százalék volt, addig tavaly ez 73,5 százalékon állt. Vagyis, míg korábban a kihelyezett hitelek összege messze felülmúlta a bankbetétekét, addig most alatta marad. A bankoknak 2008-2009 táján égető szüksége volt a lakossági megtakarításokra, így még a lekötetlen betétekre is 3 százalék feletti kamatot adtak, a lekötött megtakarításokra pedig 10 százalék felett is fizettek. Az elmúlt 7 évben a helyzet megfordult, és még a hitelezés felpörgetése ellenére is alacsony maradt a lakossági, vállalati hitelek bankban tartott betétekhez viszonyított aránya.
A jegybank szerint ugyanakkor megengedhetetlen, hogy a kamatemelések alig harmada jelent csak meg a lakossági bankbetéteknél. Az MNB alelnöke, Virág Barnabás az Indexnek februárban adott interjújában azt mondta: éppen azért emelik a kamatokat, hogy ösztönözzék a megtakarításokat. Azt ígérte: szorosan nyomon követik majd a helyzetet, és ha nem történik változás, gazdaságpolitikai lépésekre is sor kerülhet. Hogy pontosan milyenekre, az sem az interjúból, sem azóta nem derült ki.
A gazdagabbak vesznek állampapírt
A mostani helyzetben az akár 6,6 százalékos hozamot is nyújtó állampapírok jelenthetnek jó befektetést, de ehhez legalább 5 évre le kell kötni a pénzt. Rövidebb időre, 1-2 évre 3-3,5 százalékos hozamokat kínálnak. Az állampapírok, kötvények népszerűsége növekszik is: az MNB vagyonfelmérése szerint 2017-ben még csak a lakosság 6 százaléka rendelkezett ilyen megtakarítással, 2020-ban viszont már a 9 százaléka. Eközben a folyószámlával rendelkező háztartások aránya is 81 százalékról 88 százalékra növekedett, vagyis egyre többen tartanak pénzt a bankokban is. Míg azonban a bankszámlával rendelkezők aránya a szegényebb háztartások körében emelkedett erőteljesebben, addig az állampapírok és kötvények esetében a bővülés a háztartások leggazdagabb ötödénél volt látványos. A legvagyonosabb 400 ezer háztartás 39 százalékának volt már 2020-ban is állampapírja vagy kötvénye.
