Semmi, ami mindenkié

A XXI. századi kamasz identitáskereséséről szól a dán Janne Teller Semmi című regénye. A Budapest Bábszínház kilenc évvel ezelőtt adaptálta a könyvet, mostanra pedig film is készült az előadásról.

Tiltástól jutott a kötelező olvasmányig a hazánkban 2011-ben megjelent könyv, Janne Teller nagy port kavaró könyve, a Semmi, Weyer Szilvia fordításában. A dán szerzőnő éveken keresztül dolgozott az ENSZ és az Európai Unió gazdasági és politikai tanácsadójaként, több ifjúsági könyve is megjelent. A Semmi (Intet) volt az első és egyetlen, melyet betiltottak, mindezt 2000-ben Dániában, egy olyan országban, mely már akkor „bezzeg-társadalomnak” számított. Elmondása szerint Teller értetlenül állt a döntés előtt, majd még nagyobb meglepetés érte, mikor hazájában megkapta a minisztérium Gyermekkönyv-díját, és – tanárok lobbijának eredményeként – kötelező olvasmánnyá nyilvánították a művet. A szélsőséges identitáskeresés története egy csapásra világhírű lett, ahogy Janne Teller is. A 2011-ben Budapesten megrendezett Nemzetközi Könyvfesztiválon mozdulni sem lehetett a standjánál.

Pengeélen táncoló történet: A 14 éves Pierre Anthon egy nap kijelenti, hogy „semminek sincs értelme”, majd elhagyja az iskolát és nem csinál semmit. Szavai elgondolkodtatják és akcióba lendítik a továbbtanulás előtt álló osztályát, elhatározzák, hogy bebizonyítják a fiúnak, az életnek van értelme. Elkészítik a Fontos Dolgok Halmát, mely bizonyítékul szolgál Pierre Anthon számára a létezés értékességéről. A tinédzserek először csak számukra kedves kacatokat tesznek a halomra, de rövidesen úgy döntenek, ez nem elég: mindenkinek valami számára különlegesen fontosról kell lemondania. Így gazdagodik a gyűjtemény biciklivel, imaszőnyeggel, bokszkesztyűvel, majd – a tétek emelkedésével – háziállat, Krisztus-szobor, halott kistestvér, szüzesség és egy levágott ujj is a Fontos Dolgok Halmán végzi.

Janne Teller különös példázatában a brutális elemekkel tarkított cselekményen sokat enyhít a letisztul szöveg. A Semmi mindenkihez szól, de leginkább a jövő miatt szorongó kamaszokhoz. A 14 éves kor Dániában bűvös szám, hagyományosan erre az életkorra tehető a „felnőtté válás”. A Semmi több szálon kötődik a tizennégyéves korosztályhoz, és éppen olyan meg nem értettként kezdte, mint főszereplője és célközönsége.

A regény hazánkban is sikeres, sikeréhez hozzájárult bábszínházi feldolgozása is. Gimesi Dóra szövegadaptációját Hoffer Károly állította színpadra, ő tervezte a díszletet és a bábokat is. A 2013 januárjában bemutatott Semmi a Budapest Bábszínház talán legmeghatározóbb előadása; a premiert követő években vidéken és a határon túlon is színpadra alkalmazták Teller művét, szinte mindig ifjúsági előadásként, drámafoglalkozással egybekötve.

Az adaptáció lecsökkentette a szereplők számát, nyolc tinédzser között alakul ki a dráma, és Pierre Anthont leszámítva mindenki tipikus, könnyen azonosítható jellem. A Tim Burton-figurákra emlékeztető bábok mindegyike egyéniség, közös tulajdonságuk, hogy nem hasonlítanak gyerekekre, nincs bennük finomság, arctalanok és fakó hajuk miatt inkább időseknek tűnnek. Narrátorunk Agnes (Spiegl Anna), ő mutatja be az osztályt: Hansból (Pethő Gergő) élsportoló lesz, Jan-Johanból (Teszárek Csaba) zenész, ő szerelmes Sofieba (Pájer Alma Virág), aki az osztályelső, nála csak Dagadt Henrik (Ács Norbert) az okosabb, Ájtatos Kaj (Tatai Zsolt) egy kissé különc, de Elsie (Pallai Mara) még rajta is túltesz; a valójában átlagos osztályban nem történt volna katasztrófa, ha Pierre Anthon (Szolár Tibor) nem mondta volna azt, hogy az életnek semmi értelme. A Fontos Dolgok Halmáról csak későn értesül az osztályfőnök (Blasek Gyöngyi). Az egyszerre megrázó és felemelő előadást csaknem tíz éve játssza telt házzal a Budapest Bábszínház.

A bábszínházi Semmiből tavaly készítettek filmes feldolgozást, a díszbemutatót március 21-én, a bábszínházi világnapon tartották az Uránia Filmszínházban. Az eseményen Eilinger Edina, a teátrum igazgatója elmondta, az EMMI pályázatán nyerte a színház tévéjáték-adaptáció lehetőségét, az ötnapos forgatás eredménye azonban inkább filmes adaptáció, mint tévéjáték.

A mozivászonra kerülő Semmi valóban kihasználja a kamera lehetőségeit, első képsorai mindjárt videoklipbe helyezik a színházi előadást. A Quimby-dalok eredetileg is nagy hangsúlyt kaptak, de itt valósággal fele-fele arányban vannak a prózai és zenei részek. Ezen kívül csak apróbb változtatásokat eszközölt a Pilvax Films stábja, a bábokról és a színészekről készített közelik még drámaibbá, súlyosabbá formálták a Semmit. Megváltozott, de nem fordult ki magából, ez a különleges egzisztenciális dráma így is, és a színházban is meghatározó élmény marad.

Infó:

Semmi

A Budapest Bábszínház előadásának filmes feldolgozása

Janne Teller regényének bábszínpadi változata

A regényt fordította: Weyer Szilvia

Bábszínpadi adaptáció: Gimesi Dóra

Látványtervező: Hoffer Károly

Zeneszerző: Kiss Tibor (Quimby)

Rendező: Hoffer Károly