Oroszország mintha érezné, hogy ez nem fog menni, látványosan korlátozta a háborús célkitűzéseit

Moszkva katonai sikerekről beszél, miközben az ukrán erők fokozatosan szorítják vissza Kijevtől az orosz egységeket. Joe Biden Lengyelországba látogatott.

Az orosz csapatok többnyire megvalósították az ukrajnai hadműveleteik első fázisának célkitűzéseit, ezért most “legfőbb céljukra” a kelet-ukrajnai Donyec-medence (Donbász) „teljes felszabadítására” fognak összpontosítani - erről beszélt Szergej Rudszkoj tábornok, az orosz hadsereg vezérkari főnökségének műveleti vezetője. Megszólalása már csak amiatt is figyelemreméltó, mivel a háború megindításakor Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna „lefegyverzését” és „nácítlanítását” hirdette meg a „különleges hadműveletek” céljaként. Az ukránok hősies ellenállása azonban úgy tűnik, rákényszerítette a Kremlt arra, hogy mérsékelje ambíciót.

Moszkva több mint egy hónap alatt kevés jelentős katonai sikerrel büszkélkedhet, többfrontos offenzívája kudarcot vallott. Ugyan számos várost blokád alá vontak, tegnapra már az észak-ukrajnai Csernyihivet is körbekerítették, ám bevonulniuk egyelőre csak a délen található Herszonba sikerült, amelynek lakói rendszeresen tüntetnek a megszállók ellen, sőt a legújabb hírek szerint az ellentámadó ukrán csapatok is behatoltak a Dnyeper torkolatánál fekvő városba.

Fiaskóik számosabbak, az orosz katonák hiába vannak létszám- és felszereltségbeli fölényben, független megfigyelők szerint sokkal súlyosabb veszteségeket szenvedtek, mint az ukránok. Azt tegnap már az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy 1351 orosz katona esett el a hadműveletekben, ami még mindig jócskán elmarad a NATO által becsült 7-15 ezertől.

Putyin számára vélhetően a Kijev elfoglalására indított nagyszabású támadás totális kudarca a legrosszabb hír. Az ukrán haderő nemcsak megállították az orosz egységeket, de brit közlések szerint már a fővárostól 35 kilométerre keletre fekvő településeket is visszafoglalt. A súlyos utánpótlási problémákkal küzdő orosz sereget a csernobili komplexum dolgozóinak otthont adó Szlavuticsnál is visszaverték, annak dacára, hogy előzőleg körülzárták a települést.

A délkelet-ukrajnai Mariupolt sem sikerült még bevenni az oroszoknak, hiába lőtték rommá a kikötővárost az intenzív ostrom során, a védők még mindig kitartanak. Az ottrekedt civilek tízezreinek helyzete viszont egyre kétségbeejtőbb, akik már kijutottak, apokaliptikus körülményekről számoltak be: utcán bűzölgő hullák, éhező, fagyoskodó, szomjazó emberek, akik még a a kóbor kutyákat megsütik, csak éhen ne haljanak. Tömegsírok sokaságáról is érkeztek jelentések, ezeket az ENSZ - a folymatos harcok miatt - egyelőre nem tudta megerősíteni. Matilda Bogner, a világszervezet ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője viszont azt mondta, hogy egyre több bizonyíték jut el hozzájuk, amely igazolja a tömegsírok létezését, köztük egy olyanét is, amelyben 200 halottat helyeztek végső nyugalomra. Szintén nincsenek megbízható információk arról, hogy hányan haltak meg abban az óvóhelyként szolgáló mariupoli színházban, amelyet március 16-án bombázott le az orosz légierő. A helyi önkormányzat tegnap szemtanúkra hivatkozva azt közölte, hogy a légicsapásban mintegy 300 civil veszítette életét, Moszkva tagadja felelősségét.

A kegyetlenségek nyomán azonban fokozódik az Oroszországra nehezedő nemzetközi nyomás. A hagyományosan semleges Svájc is bővítette Moszkvára eddig kirótt szankciókat, sőt a Reuters hírügynökség értesülései szerint a Sinopec kínai állami energetikai cég is felfüggesztette a hasonló orosz nagyvállalatokkal folytatott tárgyalásokat egy jelentős szibériai beruházásról és közös vállalatról. Az elővigyázatosság hátterében az áll, hogy a pekingi rezsim nem szeretné, ha érdekeltségei a szigorú nyugati büntetőintézkedések megszegése miatt bajba kerülnének - Kína azonban hivatalosan továbbra is semleges a konfliktusban.

A harcok elől már mintegy 3,7 millióan menekültek el Ukrajnából az ENSZ legfrissebb adatai szerint. Túlnyomó többségük Lengyelországban keresett menedéket, ahova - a brüsszeli tripla csúcs után - pénteken Joe Biden amerikai elnök is ellátogatott. Egyrészt azért, hogy tájékozódjon a humanitárius helyzetről, másrészt azért, hogy demonstrálja az Egyesült Államok elkötelezettségét NATO-szövetsége mellett.

A demokratikus országoknak egységesnek kell maradniuk - hangsúlyozta Biden az ukrán határtól 100 kilométerre található Rzeszówban. A helyszínen lengyel kollégájával, Andrzej Dudával is találkozott, aki azonban zűrös körülmények között tudott eljutni a városba: Varsóból induló különgépe útközben technikai problémák miatt visszafordult és kényszerleszállást hajtott végre, ezért végül repülőt kellett cserélni. A lengyel közvéleményt alighanem felzaklatta az incidens, mivel az felidézte a szmolenszki légi katasztrófa emlékét. A Lech Kaczynski korábbi államfő és számos magas rangú tisztviselő életét követelő tragikus baleset hátterében a kormánypárti körök máig orosz szabotázst sejtenek, bár erről semmilyen meggyőző bizonyíték nem került elő.