– Megmondom őszintén, én már unom Lajost. Szerintem elfáradt, szívesebben lenne inkább listás képviselő, annak nem kell annyit sündörögni, de a parancs az parancs, bele kellett hajtania a fejét a járomba. Jobbat még mindig nem találtak itt helyette, hiába vetődött fel korábban Diácska (Széles Diána, Debrecen alpolgármestere), vagy épp Halász János neve, Lali maradt a király, tudja, mint a Dzsungel könyvében – fogalmazott kissé zavarosan a debreceni piactéren egy micisapkás férfi Kósa Lajosról, a Fidesz képviselőjelöltjéről.
Többekkel beszélgettünk a városban – köztük egyetemi tanárokkal, civilekkel, járókelőkkel, ellenzéki politikusokkal –, de senki nem akart jóslásokba bocsátkozni arról, kinek van nagyobb esélye megnyerni a város három választókerületét. A DK-s Varga Zoltán, az ellenzék jelöltje – Kósa ellenfele az 1-es körzetben – lapunknak azt mondta, ő sem mérlegel, hanem ezerrel dolgozik, reggeltől estig kint van az utcán, sok esetben a létrán ácsorogva és plakátokat ragasztgatva.
Apropó plakát. Az ellenzéki képviselő maga filmezte le, amint aktivisták az oszlopokon lejjebb húzzák az ő plakátjait, azért, hogy Kósáéi ezek fölé kerüljenek. Varga Zoltán lapunknak erre úgy reagált: nem az oszlopon kell megnyerni a választást, hanem a fülkében. Szerinte egyébként „érzetre” a bigottan fideszesnek kikiáltott Debrecenben is elindult egyfajta változás, sokan, akik eddig nem, most a szimpátiájukról biztosították az ellenzék jelöltjeit, de hogy ezt a szimpátiát miként lehet, vagy lehet-e mandátumra váltani, azt nem tudja megmondani. – A Fidesz számára a választás pusztán logisztikai kérdés, Kósa Lajos az eddigi kampányában széles tömegeknek nem volt hajlandó elárulni, van-e programja, védett közegben, csak az övéi között beszél – mondta a DK-s képviselőjelölt.
Helyiek szerint a fideszes politikus nyerési esélyeit gyengítheti a „csengeri örökösnő-ügy”, amelyben a hírek szerint a honatya ezerháromszáz-milliárd forintnyi összegről, a csengeri Sz. Gáborné állítólagos mesés örökségének kezeléséről kötött szerződést. Az ügy főszereplője ellen üzletszerűen elkövetett csalássorozat miatt vádat emeltek, jelenleg is előzetes letartóztatásban várja a bírósági tárgyalás elkövetkező szakaszait, Kósát a nyomozás során tanúként hallgatták meg. Kérdés, hogy a valóban polgári konzervatív értékeket valló kálvinista debreceniek – vagyis nem a kritikátlan párt-fanatikusok – le tudják-e nyelni ezt a békát is, megbocsátva, s esetleg jóhiszeműnek tartva Kósa Lajos e különös botlását, netán büntetni fognak érte. (Azt azért érdemes megemlíteni, hogy a „csengeri örökösnő” és Kósa különös kapcsolata már az előző kampányban is előjött, a fideszes politikus ezzel együtt hozta körzetét.)
Sokak szerint inkább csak egyfajta látszat, hogy Debrecenbe mindig is dőlt a fideszes pénz, mert a támogatások rendszerint „felpántlikázva” érkeztek, adott beruházásokra, amelyekre vagy volt szüksége a városnak, vagy nem. Ahhoz, hogy valódi nagyváros legyen, kevésbé kellene belterjesnek mutatkoznia, társadalmi szinten is nyitni kellene a külvilág felé, s felmutatni egyfajta változatosságot és több kell néhány ipari üzemnél, beleértve az épülő BMW-gyárat: infrastruktúra, jó éttermek, jó közlekedés, szép parkok, több kultúra. Ezek még mindig fájón hiányoznak a városból, amelyet eddig mindhárom választókerületben nyerni tudott a Fidesz, de kérdés, hogy így marad-e mindez április 3-a után. Az 1-es körzetben a számokat nézve az ellenzéki összefogás győzhetett volna 2018-ban, hiszen Kósa Lajos akkor jelentős kormányzati hátszéllel együtt is „csak” 47,4 százalékkal szerezte meg a posztot. Igaz, hogy csak kicsivel, de nem érte el legutóbb az 50 százalékos bűvös határt a 2-es számú választókerületben Pósán László sem (49,4 százalék) aki a momentumos önkormányzati képviselő, Mándi László személyében kapott összellenzéki kihívót.
Ebben a körzetben indul Huszti Andrea, a Szanyi Tibor-féle ISZOMM elnöke is, akinek debreceni kötődéséről nem találtunk adatot, mást azonban igen: a Debreceni Egyetem egyik docensét is hasonlóképp hívják, igaz, ő doktor, ám a névazonosság alkalmas lehet arra, hogy néhány szavazatot elvegyen az ellenzéktől, ami szoros küzdelem esetén akár sorsdöntő lehet. A harmadik debreceni körzetben viszont szinte borítékolható a fideszes Tasó László győzelme: ő 2018-ban 58,2 százalékkal szerezte meg a képviselői mandátumot, ellenfele pedig a jobbikos Salamon Gergő lesz. Itt is „bekavarhat” majd az ISZOMM jelöltje, a párt kelet-magyarországi koordinátora, Káposznyák István, aki 2018-ban még a DK színeiben indult ugyanitt.
Polgármesterek csatája Balmazújvárosban
Nemcsak Debrecent, de a megye többi választókerületét is nehéz lesz megnyernie az ellenzéknek.
A berettyóújfalui választókörzetben Vitányi István, a hajdúszoboszlóiban Bodó Sándor is 50 százalék fölötti aránnyal nyert 2018-ban: előbbi összellenzéki kihívója Szántai László, egy mérnöki szolgáltató cég ügyvezetője lesz, míg utóbbival a momentumos Kiss László mérkőzik az Egységben Magyarország színeiben. Izgalmas lehet a helyzet Hajdúböszörmény térségében, a 6-os számú választókerületben, ahol Balmazújváros korábbi és jelenlegi polgármestere a fideszes Tiba István és a Jobbik színeiben induló összellenzéki jelölt, Hegedüs Péter csap össze. Utóbbit erősítheti, hogy 2018-ban először időközi választáson, majd 2019-ben a soros önkormányzati választáson is elnyerte a polgármesteri címet, így leválthatták az addigi jobboldali városvezetést. Előbbit pedig gyengítheti, hogy következetesen kiáll a település korábbi polgármestere, a Tiba-érában még jegyzőként dolgozó Veres Margit mellett, akit négy évvel ezelőtt korrupciós bűncselekmények miatt jogerősen letöltendő szabadságvesztésre itt éltek, ám ő – kegyelmi kérvényt benyújtva a köztársasági elnöknek – azóta sem vonult börtönbe, kiváltva ezzel sokak ellenérzését.
