választás 2022;levélszavazatok;választási csalás;Marosvásárhely;

2022-04-01 06:45:00

Magyarországon szintet lépett a választási csalás

Minden eddiginél jobban aláássa a bizalmat – így minősítette a Marosvásárhelynél szemétre dobott levélszavazatok ügyét László Róbert választási szakértő.

A magyarországi választásokra szánt szavazólapokat találtak zsákokba gyűjtve, részben elégetve Marosvásárhely mellett, egy illegális hulladéklerakóként használt üres telken – számolt be csütörtökön a Telex nyomán a Népszava is a hírről. Már kitöltött szavazólapokról van szó: az egyiken az ellenzéki összefogás, egy másikon pedig a Mi Hazánk mellett szerepelt az iksz.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője a Népszava kérdésére felidézte, hogy 2018-ban mintegy 267 ezer levélszavazat érkezett a határon túlról, ebből 225 ezer volt érvényes. Akkor úgy alakult a „választási matek”, hogy a túlnyomó többségében Fideszt támogató levélszavazatok nem eredményeztek mandátumot. 2014-ben viszont az Orbán-kormány a határon túli voksoknak köszönhette kétharmados többségét. László Róbert a mostani választáson 300 ezernél több levélszavazatra számít, ami elvileg akár két parlamenti helyet is jelenthet.

Szintén a Telex híre szerint előzőleg erdélyi magyar szervezetek arra biztatták szimpatizánsaikat, hogy ne bízzák levélszavazataik célba juttatását a postára. A román posta becsmérlőnek minősítette a magyar szervezetek kampányát, és közleményben rögzítette: felelősen elvégzi a szerződésekben vállalt feladatait.

A Vajdaságban a szerb posta kevésbé ügyelt a jó hírére. A Szabad Magyar Szó tárta fel, hogy a levélszavazatokat a postások helyett a Fidesz vajdasági szövetségeséhez köthető aktivisták kézbesítik a szavazóknak. „Nálunk ez úgy működött, hogy hozták a szavazópapírt, és akkor aki hozta, az ki is töltötte nekünk” – tudósított a 444 riportja.

 – jelentette ki László Róbert.

Soha nem fogjuk megtudni, hogy kik azok a szavazók, akiknek nem is kézbesítették ki a levélcsomagjukat, mert nem a „megfelelő helyre” húzták volna be az ikszet. Olyan ez, mint ha valamelyik magyarországi szavazókörben egy párt delegáltja nem adna szavazólapot annak, akiről tudja, hogy másik párttal szimpatizál – említett egy hasonlatot a Political Capital szakértője.

Amikor pedig azt hinnénk – folytatta László Róbert –, hogy az elkövetett csalásoknak és visszaéléseknek már nincs újabb szintje, akkor kiderül, hogy ellenzéki szavazólapokat szemétre dobnak, elégetnek.

 – hangsúlyozta. Kérdésünkre, hogy mit lehet tenni, László Róbert röviden annyit mondott: úgy néz ki, hogy közjogi értelemben nem sokat. A vajdasági esetben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt végigvitte a jogorvoslati eljárást, a Kúria azonban végül nem hozott elmarasztaló döntést. A Kúria csupán azt vizsgálta ugyanis, terheli-e felelősség a Nemzeti Választási Irodát, és megállapította, hogy nem. Csakhogy László Róbert szerint magával a levélszavazatok rendszerével vannak fundamentális problémák: a Kúria ezzel már nem foglalkozott.

Levélben azok a határon túl született magyarok szavazhatnak pártlistára a magyarországi választáson, akik felvették a kettős állampolgárságot. A választási névjegyzékbe történő regisztráció tíz évig érvényes, és minden egyes választáson, népszavazáson való részvétellel automatikusan megújul újabb tíz évre.

A visszaélések lehetősége nem most először szolgáltat beszédtémát. Lapunk tavaly novemberben írt arról, hogy minden valószínűség szerint tízezres nagyságrendben vannak halottak az érvényes választási regisztrációval rendelkező határon túliak között. László Róbert akkor arra hívta fel a figyelmet: ha a rokonok, hozzátartozók nem jelentik be az elhalálozást, akkor a magyarországi választási szervek a regisztráció lejártáig nem értesülnek arról, hogy elhunyt személy adatait tartalmazza a névjegyzék.